Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-06-29 / 26. szám

PÁ PA I Közérdekíi fiig-g-etleii hetilap, ei Megrjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár&k: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7'50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos utca 2U szám alatt. Az új termés igénybevétele. Az élelmezési diktatúrának a Tanácsköztársaság legközelebbi számában megjelenő 2. sz. parancsa intézkedik, hogy a termelőknek mindaz a buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, árpa és zabkészlete, mely a saját házi és gazdasági szükségletnek fedezése után fönnmarad, az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére igénybe vétessék. Ennek eszközölhetése végett a termelő, amint valamely termény aratását befejezte, köteles a learatott gabonából rakott keresztek számát, valamint azt, hogy a keresztek hány kévéből állanak, szóban vagy Írásban a községenkint azonnal megalakítandó átvevöbizottságnak bejelenteni. Ugyancsak ennek a bizottságnak köteles a termelő a cséplés eredményét 5s közvetlenül bejelenteni, ha termését járgányos géppel, nyomtatással vagy kézi erővel csépeli ki. A gőzcséplőgépekhez, valamint a benzinnel, petróleummal stb. hajtott cséplőgépekhez az átvevőbizottság egy-egy ellenőrt küld ki, s a cséplési bejelentést ez az ellenőr eszközli ugyan, a bejelentést azonban úgy a termelő, mint a gépész is aláirni tartozik, s az adatok helyességéért mindhárman egyetemleges felelősséget vállalnak. Ahol a helyi viszonyok azt egyáltalán megengedik, ott a cséplés közös szérűn eszközlendő, amelyhez szükséges terület még ha magántulajdont képez is, a kerületi terményhivataí által igénybevehető. Az átvevő bizottság három tagból áll, két tagját a helyi munkás-, katonaésföldmivestanács intéző-bizottsága nevezi ki, és pedig egyet a földnélküli munkások sorából, és egyet az irni-olvasni és számolni tudó lakosság köréből. A bizottságnak ezek a tagjai 25 korona napidíjban és azonfelül az átvett gabonafelesleg minden egyes métermázsája után egy később megállapítandó külön díjazásban részesülnek, mely az illető község termésviszonyainak figyelembevételével akkora összegben lesz megszabva, hogy a bizottsági tagok fáradságos és felelősségteljes munkája megfelelő elismerésben részesüljön. A bizottság harmadik tagját a kerületi terményhivatal jelöli ki a gabonaszakmában jártas munkások sorából. Ez eszközli a feleslegek átvételét, kifizetését, elszállítását, de joga van az elszámolási munkálatokban is részt venni. Ha a község határa igen nagy s így a bizottság az átvételt egymaga csak hosszú idő alatt végezhetné el, úgy megfelelő számú albizottságot szervez. Az átvevőbizottság főkötelessége a termelővel való elszámolás, vagyis megállapítása annak, hogy mennyi volt a termelőnek termése az egyes gabonanemekből és mennyi az ő házi és gazdasági szükséglete. A termés megállapításának alapjául szolgál a bevetett terület, a becsült holdankénti termés, a keresztek száma, a cséplési eredmény, végül szükség esetén a készletek felmérése. A házi- és gazdasági szükséglet megállapításánál a termelő háztartásában és gazdaságában rendszeres ellátást élvező személyek száma, az állatlétszám és a vetésterület irányadó. Azt, hogy egy személy részére mennyi gabona tartható vissza, hogy állatnemenként egy-egy állatnak mennyi takarmánymag adható, későbbi rendelet fogja megállapítani. Haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, konvenció, vagy bármely más cimen igényelt természetbeni járandóság ugyancsak elszámolás tárgyát képezi, vagyis a jogosultnak ebből csak annyi szolgálható ki, amennyi őt és hozzátartozóit házi és gazdasági szükséglet cimén a rendelet szerint megilleti, a felesleg neki természetben ki nem adható, hanem pénzben váltandó meg. Az ily feleslegek magánál a gazdánál lesznek igénybevéve. A bizottság megállapítása ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye a kerületi terményhivatalhoz, melynek döntése végérvényes. A fellebbezés azonban a lefoglalt készlet elszállítását nem gátolja. Az átvevő bizottság az elszámolásról jegyzéket állít ki, annak egyik példányát a termelőnek adja át, másik példányát magánál tartja, s működése befejeztével a kerületi termén

yhivatalnak szolgáltatja be. Apa7 református mm * ÖH YVTMíI Az átvevő bizottság köteles azonfelül ezeket az elszámolási jegyzékeket kimutatásba foglalni, annak egyik példányát az átvevő közegnek, másik példányát a kerületi terményhivatalnak, harmadik példányát pedig a központi statisztikai hivatalnak beküldeni. Ugyancsak a központi statisztikai hivatalnak küldi be az átvevő bizottság a cséplési bejelentéseket is, valamint az ellátatlanok és a részben ellátottak jegyzékét. Az átvétellel megbízott közeg az átvételt a neki megküldött elszámolási jegyzékek alapján a legközelebbi vasúti vagy hajóállomáson, illetve erre a célra kijelölt raktárban eszközli, ahová azt a termelő köteles elszállítani. Ha azonban a távolság 20 kilométernél nagyobb, úgy a 20 kilométert meghaladó utért térítés fizettetik, amelynek nagyságát a kerületi terményhivatal állapítja meg. A termelőnek jogában áli, sőt a proletárállam iránt tartozó kötelessége termésének feleslegét az átvétellel megbízott közegnek mindjárt a cséplés után átadni, még akkor is, ha az átvevő bizottság még vele le nem számolhatott. Az így átvett mennyiségről az átvevő közeg elismervényt ad, mellyel a termelő az átvevő bizottság előtt a készlet átadását igazolja. Tilos a termelőnek termését elidegeníteni, illetve általában más célra felhasználni, mint amely célra az visszahagyatott. Ha az átvevő bizottságnak gyanúja forog fenn arra nézve, hogy a termelő terméseredményét nem helyesen vallotta be, vagy annak egyrészét elrejtette, meg nem engedett módon felhasználta, vagy elidegenítette, köteles azt a kerületi terményhivatalnak haladéktalanul bejelenteni, amely az ügyet rögtönitélőbíróság elé terjeszti. A bíróság az eset körülményeihez képest a vagyonelkobzást is kimondhatja. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában.