Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-04-14 / 15. szám

Városi közgyűlés. — 1918 április 6. — VárosunK újonnan megalakított képviselőtestülete mult szombaton d. u. 3 órakor közgyűlést tartott, melynek egyik legfontosabb tárgya, városunk polgármesterének nyugdíjaztatása iránti kérvénye volt. Köztudomásu dolog, hogy a polgármestert több izben megkísérelték, hogy nyugdíjaztatás iránti kérvényét vonja vissza, de a polgármester ragaszkodott ezen elhatározásához, hivatkozva megrongált egészségére, és a képviselőtestület csak nagy nehezen tudta reábirni, hogy legalább addig, mig a polgármesteri szék be lesz töltve, hivatalát vezesse. A képviselőtestület ily értelemben is hozta meg határozatát, egyben a polgármester érdemeit méltatva, a háborús segéllyel honorálta további működését. A tárgysorozat többi pontjai az állandó választ-' mány javaslatai alapján nyertek elintézést. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Csoknyay Károly h. p olgármester üdvözölve a megjelenteket, hivatkozva elnöki megbízatására, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kerpel Gusztáv, Kalmár Károly, Faragó János, Tar Gyula, Löwenstein Adolf és Ács Ferenc képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirendretérés előtt Keresztes Gyula szóvá teszi, hogy a legutóbbi rekviválás alkalmával a rekvirálók túlszigoruan jártak el és egyeseknek túlköveteléseikkel nagy sérelmet okoztak. Csoknyay elnök kijelenti, hogy a rekvirálók a rendelet betartására lettek utasítva; mindazok, kik működésükben sérelmet szenvedtek, jelentsék be és ha igazolt lesz bejelentésük, a többlet vissza lesz utalva. A választ úgy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette. Ugyancsak Keresztes Gyula szóvá teszi, hogy a Ruszek-utcában az ócska ruhavásár alkalmával oly tolongás van, mely a forgalmat veszélyezteti. Kéri ezen vásárnak más helyre való áthelyezését. Kemény Béla h. rendőrkapitány jelenti, hogy ez ideig erre vonatkozólag nem tétetett panasz. Tanulmány tárgyává fogja tenni ezen ügyet is, s ha a vásár céljaira megfelelőbb helyet fog találni, azt a városi tanácsnak javaslatba fogja tenni. A választ úgy a képviselőtestület, valamint felszólaló tudomásul vette. Halász Mihály kérdést intéz, hogy milyen stádiumban van a városi csendőrség szervezése, amennyiben ezen intézmény felállítását nagyban sürgeti az utóbbi időben városunkban elkövetett sok betörés. Kemény Béla h. rendőrkapitány jelenti, hogy ez érdemben a belügyminisztériumban már megtétettek a szükséges lépések. A miniszter körülbelül 50—60 ezer korona költségben állapította meg ezen intézmény szervezését, de azt hiszi, hogy a városnak sikerülni fog ezen összeget a felére redukálni és a városi csendőrség felállítását biztosítani. A választ úgy felszólaló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Ezután Csoknyay elnök bejelenti, hogy a polgármester ellen saját kérelmére elrendelt fegyelmi vizsgálat véghatározatát az alispán megküldötte. A képviselőtestület áz alispán által beküldött felmentő határozatot tudomásul vette és ezzel áttértek a napirend tárgyalására. Steinberger Lipót indítványára elsőben is a képviselőtestület a tárgysorozat VII. pontját tárgyalta. VII. Steinberger Lipót városi képviselőnek, mint a pápai Lloyd-társulat elnökének kérvénye a pápa—csornai helyiérdekű vasút menetrendjének megváltoztatása tárgyában. A képviselőtestület Steinberger Lipót, mint a pápai Lloyd elnökének a pápa—csornai vasút menetrendjének megváltoztatása érdemében beadott kérvényét helyesléssel vette tudomásul és ez érdemben felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. Egyben a kérelem ügyében teendő eljárásra felkéri dr. Rainprecht Antalt, vármegyénk főispánját, dr. Antal Gézát, városunk orsz. képviselőjét és Steinberger Lipót városi képviselőt, kik a kérvényt küldöttségileg fogják a kereskedelmi miniszternek átnyújtani. I. Javaslat a városi képviselőtestület bizottságainak megalakítása érdemében. Felolvastattak a városi tanácsnak az öss zes bizottságok megalakulásáról szóló javaslatai. A képviselőtestület a városi tanács által javasolt bizottsági tagok megválasztását elfogadta. II. A pápai uradalom megkeresése a győri-uti vámház elhelyezése iránt. A képviselőtestület a vámház kihel yezését az uradalom kérelmére teljesíti. Utasítja a városi főmérnököt, hogy egy új vámházra készítsen tervet és a pápai építőiparosokat kérje fel ajánlataik beadására. Tekintettel azonban az építési anyagok árának nagyságára, folytonos emelkedésére, ezen ügyet egyelőre a napirendről leveszi. A tervezet szerint ezen vámház a takácsi és vaszari út elágazásánál volna elhelyezendő. III. Kereskedelmi miniszter leirata a vámszedési jognak kiterjesztéséről. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy a győri törvényhatósági közút átépített szakaszának a vámköteles útak közzé leendő felvételét kérelmezi, mert ezen útrész fenntartása közérdekből szükséges s annak fenntartását a város másként fedezni nem képes, hacsak ezen út a vámköteles utak közé fel iiem vétetik s a jövödelem ki nem lesz jelölve. IV. Mészáros Károly polgármester nyugdíjaztatását kéri. A képviselőtestület tekintettel arra, hogy a polgármester többszöri felszólítás dacára a nyugdíjaztatása iránti kérelmét fenntartotta, engedve a kényszerhelyzetnek, Mészáros Károly polgármestert 1918. évi május hó 1-től kezdve nyugdíjba helyezi. A város fejlődése körüli elévülhetlen érdemeit jegyzőkönyvileg örökíti meg s arcképét a közgyűlési terem számára megfesteti. Mivel pedig a háborús állapotok miatt a polgármesteri állás, illetve munkaköre vezetés nélkül nem maradhat, felkéri a polgármestert, hogy addig is, mig a polgármesteri széket utódja el nem foglalja, a polgármesteri teendőket elvégezni szíveskedjék és ezen tevékenységének jutalmazására háborús segélyét ez év végéig folyósítja. A határozat kimondása után Gyurátz Ferenc képviselő szép beszéd kíséretében méltatta még a polgármester érdemeit és ezen egyhangú határozat hozataláért a képviselőtestületet örömmel üdvözli. V. Jelentés Cseke Zoltán nyugdíjaztatása tárgyában. A képviselőtestület Cseke Zoltán részére a betegsége miatt engedélyezett szabadság 1918 május 1-től kezdődőleg újabb 6 hónappal való meghosszabbodását engedélyezi. VI. Özv. dr. Kövi Józsefné kegydíjat kér. A képviselőtestület elhunyt dr. Kövi József érdemére való tekintettel az özvegy kérelmének helyt ad és pedig akként, hogy az özvegy részére 400 évi korona kegydíjat szavaz meg. A határozat kimondása után Gyurátz Ferenc képviselő rövid szavakban méltatta elhunyt dr. Kövi József érdemeit és a kegydíj megszavazását örömmel veszi tudomásul. VIII. Szokoly Ignác rendőrkapitány betegségére való tekintetből 3 hónapi szabadságot kér. A képviselőtestület Szokoly Ignác rendőrkapitány kérelmének helyt ad és újabb három hónapi szabadságot részére engedélyez. IX. Illetőségi ügyek. Illetőségi ügyek letárgyalása után a közgyűlés befejezést nyert. KA RO O LAT a mult hétről. Végső küzdelmek! nem sokáig kell már várnunk, hogy a háború borzalmas látképe^ befejezést nyerjen. Nap-nap után közelebb és közelebb jutunk reményünk megvalósulásához. Hiába csürik-csavarják az angolok a srófot, már elromlott a rugó, mely féken tartotta az ántánt összes reményeit. Ök maguk belátják szomorú helyzetüket és a döntés óráját már közel látják, jóllehet ök ezt a maguk javára hirdetik, de valóságban a döntés órája homlokegyenest ellenkezik az ő tévedésbe ejtő híradásaikkal. A döntő ütközetek már folyamatban vannak és mindenütt a vereségek egész halmazát. kapják a nyakukba. Fühöz-fához kapkodnak ugyan még, de a mostani kapkodásuk nagyon is hasonlít ahhoz, amikor egy tengerbe fulladó a szalmaszálba kapaszkodik. Amit most a szövetséges németeink a nyugati fronton produkálnak, az valóban csak a mesébe illő. Figaro itt, — figaró ott! Ezzel lehet jellemezni győzelmes előnyomulásukat. Ott támadnak, ahol nem várják és ahol várják a támadásukat, ott hagyják őket várni, mig a a másik helyen elverik rajtuk alaposan a port, jobban mondva a puska-port. Nem lehet tőlük ugyan rossz néven venni, hogy a súlyos vereségüket igyekeznek azzal palástolni, hogy aki utoljára nevet, az nevet igazán, de ezzel csak önmagukat ámítják. A németek nem nevetnek, hanem ütnek, törnek és zúznak és utoljára sem fognak nevetni, hanem komolyan fogják a békekötésre kényszeríteni. Szóval, a legközelebbi hetekben az utolsó akkordokra lehetünk elkészülve. Nehéz és súlyos napok várhatók még, de ezen keresztül kell esnünk, mint a gyermeknek a fogfájáson. Nem mi rajtunk múlik, hogy ezek a borzalmas napok ne következzenek be, de most már nincs más megoldás. Rajtuk fog száradni az a sok vér, ami a legközelebbi hetekben el fog folyni és ha van megtorlás, akkor az ántántra nagy pei^tencia vár ezekért az utolsó véres akkordokért. Ezt nemcsak a nyugati frontra mondjuk, hanem az olasz frontra is. Ott is nagy lakodalom van készülőben. Már nagyban készítik a nádpálcákat az olaszok részére és nincs okunk kétkedni, hogy magyar katonáink az utolsó nótában jól el fogják nadrágolni a szövetség-áruló talián barátainkat. Ezzel a nadrágolással tartozunk az egészségünknek. Nem is végződne kellemesen reánk ez a háború, ha nem hivatkozhatnánk arra, hogy a taliánnak egyenként ütöttük ki a zápfogát. Beteg maradna a magyar baka a háború után, ha ettől az élvezettől megfosztanák. Már most is azt dalolja a magyar baka a Piave partján, hogy „lesz még