Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-04-14 / 15. szám

szőllő, lágy kenyér, jön még a kutya ialiánra dér'

4. Egyelőre így állunk és mindezeket összefoglalva, azt jelezzük a hét krónikájában, hogy: — Közelednek a végső küzdelmek! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a polgármesteri állás betöltésére nagy céltáblát tűzött ki. Az hirlik, hogy Pápa városa a polgármesteri állás betöltését gordiusi csomónak tekintheti. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza országos képviselőnk a választójog kérdésében már régen letette a garast. Az hirlik, hogy a polgármester szolgálati ideje alatt sok kígyót nevelt a saját testén. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány meghoszszabbított szabadságának nyugdíjas szaga van. Az hirlik, hogy a városi csendőrség létesítése már útban van. Az hirlik, hogy a rendőrök szabad idejüket nyomozásokkal töltik el. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság csak példának okáért hoz határozatokat. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában jóakaratot díjmentesen lehet kapni. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacra minden vevő késéssel érkezik. Az hirlik, hogy Pápán felfelé megy a bor ára; jól teszi, mert tőle jogát senki el nem veszi. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban az ápolónők vámmentességi jogot élveznek. Az hirlik, hogy Pápán a trafik-kiosztás hosszulére van eresztve. Az hirlik, hogy Pápán sok díjmentes állás van üresedésben. Az hirlik, hogy Pápán utóbbi időben sok ismeretlen tettes fordul meg. Az hirlik, hogy Pápán már nincs mit rekvirálni. (Egy sincs. Szedő.) Az hirlik, hogy a darutollas legények nem tudnak már a helyzet magaslatára emelkedni. Az hirlik, hogy a libatollas legények teljesen le vannak törve. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom-egylet tagjai szárított kúrát tartanak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban az állóharcok megszűntek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban „idegeneknek tilos a bemenet". Az hirlik, hogy Devecserben a „Jaj nadrágom"-egylet mintájára fióktelepet létesítenek. Az hirlik, hogy Mezőlakon nem isznak sokat, de sokszor isznak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője az éjjeli alvásra nincs berendezkedve. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Rainprecht Antal vármegyénk főispánja tegnap délután egy-két napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Halálozások. Mély gyásza van a helybeli izr. hitközségnek. Böhm Simon, aki 46 éven át páratlan buzgalommal töltötte be a hitközség jegyzői tisztét, e hó 9-én, életének 78. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése csütörtökön délután 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Lapunk zártakor mély részvéttel vettük azt a megrendítő gyászhírt, hogy Borsos István, főiskolánk tudós tanára, Budapesten, hova a hét elején gyógykezeltetése végett utazott, váratlanul elhunyt 55 éves korában. Holttestét valószínűleg haza szállítják, s itt, ahol oly sok tisztelője volt, helyezik örök nyugalomra. Özv. Gerstl Amália, Gerstl Leónak, a helybeli Perutz szövőgyár igazgatójának édes anyja, 80 éves korában Prágában elhunyt. — Iparkamarai közgyűlés. A győri keresk. és iparkamara Meller Ignác alelnök elnöklete alatt kedden délután közgyűlést tartott. E közgyűlésen bennünket érdeklőleg tárgyalták a lapunkban is közölt azt a memorandumot, amelyet Pápa városa a csornai vasút sérelmes menetrendjének megváltoztatása ügyében a kereskedelmi minisztériumhoz intéz. A kamara magáévá téve a memorandumban felhozott meggyőző indokokat, a memorandumot pártolólag terjeszti fel illetékes helyére. A gyűlésen jelen voltak az összes pápai kültagok: Krausz József N., Kis Tivadar, Lázár Ádám; Böhm Samu, Hajnóczky Béla és Bodai István. — Elhelyezett orvos. Dr. Grosz Lajos helybeli orvost, aki itt a katonai ragálykórháznál teljesített szolgálatot, felsőbbsége Albániába vezényelte kórházi szolgálatra. Sajnáljuk dr. Grosz távozását, mert a mai nehéz időkben, amikor annyi fertőző betegség pusztít városunkban, inkább orvosaink létszámának növelésére, mint apasztására volna szükség. — Eljegyzés. Hajdú Miklós, a sárvári cukorgyár tisztviselője, eljegyezte Steiner Terike kisasszonyt Sárvárcukorgyárból. — Dr. Dienes Valéria előadása. Dr. Dienes Valéria országos nevü földink folyó hó 7-ére hirdetett előadását „A jövő asszonyáról" közbejött akadályok miatt ma, 14-én vasárnap d. u. 5 órakor fogja megtartani a Griff-szálló nagytermében. Az illusztris írónő kiválóan érdekesnek Ígérkező előadása elé városunk egész intelligens közönsége feszült érdeklődéssel tekint. Dr, Dienes Valéria, ki legképzettebb, legismertebb filozófiai iróink egyike, mint előadó is a legkiválóabbak közé tartozik és épen e jelességénéi fogva a feminizmus magyar apostolainak vezérkarához tartozik. Férje dr. Dienes Pál egyetemi magántanár, a szintén országos nevü elismert tudós matematikus. A közös világszemléletben, az állandó intenzív tudományos munkásságban összefont házaspár a sokat gúnyolt „modern" házasság ideálját testesíti meg. Úttörő volt Dienes Valéria hazánkban az úgynevezett orchesztikai tanfolyamok szervezésével, amely tanfolyamokon a főváros legelőkelőbb társadalmának tagjai vettek és vesznek részt. Ha még megemlítjük, hogy Dienes Valériát a legszorosabb családi kötelékek fűzik városunkhoz, amennyiben leánya Benczelits Erzsébet áll. polg. leányiskolái tanárnőnek, eléggé megindokoltuk azt a páratlan érdeklődést, amelyet városunk közönsége előadása iránt tanúsít. Annyi bizonyos, hogy vidéken igazán ritkaságszámba menő szellemi élvezetet mulaszt el az, aki az előadást elmulasztja. Az előadásra jegyek Kis Tivadar üzletében válthatók. A feminista-egyesület tagjai a jegyeket kedvezményes áron kapják. — A közélelmezési bizottság e hó 8-án ülést tartott. Lényegesebb pontja volt a gyűlésnek annak bejelentése és tudomásul vétele, hogy a gyümölcs-központ két waggon káposztát utalt ki városunk részére. A lisztirodában rendes könyvelői állást rendszeresítenek, mire pályázatot hirdetnek, valamint szükségesnek tartják háromtagú ellenőrző bizottság választását. Az alispánhoz felírnak, hogy csak 25 °/ 0 kukoricalisztet fogadunk el. Az állatorvos jelentését az első negyedévi húsellátásról tudomásul vették. — Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin! Bizonyára sokak előtt ismeretes azon tény, hogy a mostani háborúban aránytalanul sok tanító vett részt s a katonai szolgálatot teljesítő tanítók legnagyobb része jó katonának bizonyult, közülök sok igazi hős volt s éppen ezért közülök, aránytalanul sok is elesett. A háborúban elesett tanító után visszamaradt özvegye, árvái aztán a legtöbbször súlyos anyagi gondok közé jutottak, mivel t az özvegyi nyugdíj és az árvák neveltetési segélye a mai drágaság mellett elszomorítóan csekély. Pedig az a tanítói kar, amely a békében az ország kultúrájának volt fáradhatatlan munkása, a háborúban pedig az életét áldozta fel hazájáért, méltán megérdemli, sőt elvárhatja, hogy hátrahagyott özvegyének és árvájának legalább a tisztességes megélhetés biztosíttassék s a nemzet legalább úgy hálálja meg a férj önfeláldozását. Be kell azonban látnunk azt is, hogy maga a hivatalos állam a mai nehéz időkben, mikor az ő anyagi erejét oly sokféle célra veszik igénybe, a tanító özvegyek és árvák érdekében a mostaninál nagyobb támogatásra szinte képteten. Mint oly sok más téren, úgy a háborúban elesett tanítók özvegyei és árváinak támogatásánál is, tehát ismét csak és első sorban társadalmi úton lehet a kivánt eredményt elérni; megint csak a sokszorosan igénybe vett társadalom áldozatkészségéhez kell fordulni. És annak a társadalomnak, mely már eddig is meghozta a maga háboru-követelte áldozatait, meg kell értenie, hogy az eddigi áldozatok után és mellett még első rangú kötelessége, önbecsülése által sarkalt cselekedete kell, hogy legyen, hogy a taító-özvegyeK és árvák gyámolítására szükséges alapot összehozza. Meg kell értenie a társadalom minden tagjának, hogy Isten és szülői után tanítójának köszönhet legtöbbet. Meg kell értenie a gyermekeik sorsán aggódó szülőknek, hogy ez a sors elsősorban a gyermek tanítója kezében van. Mindezek megértése pedig kell, hogy mindenkiben felébressze a tanító iránti megbecsülés és hála érzetét, ami aztán a jelen szomorúan aktuális alkalommal a tanítóság érdekében való áldozatkészségre kell, hogy ösztönözze a társadalom miden tagját. A társadalom áldozatkészségének a tanítóság érdekében való felébresztése már országszerte megindult. Maga a tanítóság vette kezébe ez ügyet s gyűjtések, mulatságok rendezése s más módok felhasználásával igyekezik előteremteni a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái segélyezésére szükséges alapot s fáradozásának már eddig is szép eredményére mutatható rá. Pápa város népoktatási intézeteinek tantestületei szintén megértették a hivó szózatot, kezükbe ragadták a husi halált halt tanítók kezéből kiesett zászlót s mint magasztos jelszót irták arra az e sorok elején levő címet: „Segítsünk a hősi halált halt tanítók özvegyein és árváin". Városunk tanítóinak e szépcélu mozgalmát előre is legmelegebben ajánljuk áldozatkész polgáraink szives jóindulatába s a részletek felől annak idejében kötelességszerüleg tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. — Ki akar hadikonyhán étkezni ? Mindazok, akik a hadikonyhából óhajtanak étkezni, akár most, akár később az őszi évadban, szíveskedjenek Szokoly Viktor v. jegyzőnél jelentkezni. — Katonai rekvirálás. Sajnos, mégsem kerülhetjük el. Az önkéntes felajánlás nem vezetett kellő eredményre s ezért a közélelmező kormánybiztos —• Jankovich-Bésán Endre gróf — kiadta az utasítást az eddigi rekvirálásoknak ' katonai karhatalom igénybevételével történendő felülvizsgálatára nézve. A községekbe 75 főből álló katonai osztagok mennek ki, maga a felülvizsgáló bizottság 5 katona és 2 polgári tagból áli. A felülvizsgálás csupán az elrejtett nélkülözhető készletekre, tehát a feleslegre vonatkozik. Aki önként feltárja készletét, nem részesül büntetésben. A visszatartható emberi táplálékra 15 éven felüli őstermelőnél 15 kg., fiatalabbaknál és nőknél 9 kg. A kiadott rendelet részletesen intézkedik az állatok számára visszahagyható mennyiségről, valamint a kat. holdanként visszahagyható vetőmagvakról is. A rekvirálás e hó 12-én kezdődött és 30-ára be kell fejeződnie. — Színházi bérlet. Alig több két hétnél és megkezdődik a tavaszi sziniévad a pápai színházban, melynek kapui 7—8 hétig maradnak nyitva. A színtársulat több mint 50 előadást tart nálunk és körülbelül 20 premiér lesz közte. A tisztelt bérlőket kéri az igazgató, hogy egy levelező-lapon közöljék vele győri címére, milyen helyre és milyen bérletben reflektálnak. Egyben kéri a tisztelt közönséget, hogy amennyiben bútorozott szobát kiadni hajlandók, az ár megjelölésével szintén hozzák levélileg tudomásul. A jegyek elővétele május 1-én kezdődik a színházi pénztárnál. Megnyitó előadás május 3-án este Vandergold kisasszony.