Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-10-13 / 41. szám

•t PAPAI kOZLOVÍ » Közérdekű független hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész evre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Ny ilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Folyó hó 6-án a városháza nagytermében a városi képviselőtestület dr. Tenzlinger József polgármester elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a nyugalmazott polgármester, Mészáros Károly arcképének leleplezése volt. Az elnöklő polgármester a gyűlést megnyitván és annak célját jól eső lakonikus rövidséggel kifejtvén, indítványára a képviselőtestület Tar Gyula, Keresztes Ferenc, Koritschoner József és Legény Ferenc városi képviselőkből álló deputációt kéri fel, hogy az ünnepeltet az ünnepélyre meghívja. A diszgyüléstől zajos éljenzéssel fogadott kiérdemesült polgármester megérkezése után utódja a közgyűlést újra megnyitotta, elődjét melegen üdvözölte, és dr. Antal Géza képviselőt felkérte, hogy az ünnepi beszédet tartsa meg. Nehéz feladat a jelenlevők mindegyike által ismert eseményeket olyan új formába önteni, hogy vele minden hallgató figyelmét lekösse. Városunk országos nevü képviselőjének sikerült ezt a nehéz feladatot megoldani. Egészen új nézőpontból indult ki. Előadta, hogy midőn Mészáros Károly elfoglalta a polgármesteri széket, Pápa városának lakossága 14 ezer lélekből állott. Ma pedig Pápa városa a világháború pusztításai ellenére 20 ezernél több lakost számlál. A lakosság szaporodásából nagyérdem jut a jubilánsnak, aki a vízvezetéket létesítette és ezzel gátat emelt a város lakosságát az előtt gyakran pusztító járványoknak, különösen a tífusznak. (A város lakosságának szaporodása körül egy kis érdem a szorgalmas apáknak és anyáknak is jut.) A nyugalmazott polgármester nagy körültekintéssel arra is gondolt, hogy a szaporodó lakosság hajlékot találjon, midőn egész új városrészeket, az Újtelepet és Tisztviselőtelepet alapította. Az ünnepi szónok aztán rendre felsorolta az ünnepelt ama bokros érdemeit, melyetet a város iparának, kereskedelmének és földmívelésének fellendítése által szerzett. Különösen kiemelte, hogy nagy körültekintéssel és tapintattal mindig sikerült neki a különböző felekezetek közötti békét fenntartani. Az ünnepelt meghatott szavakban köszönte meg az ovációt. A város~ fejlődésének érdemét szerényen a képviselőtestületre hárította. Beszéde végén szívből jövő, poétikus, és igazi szónoki lendületü szavakkal fejezte ki Pápa város iránti szeretetét és ünnepélyes szavakkal igérte, hogy élete utolsó leheletéig nem szűnik meg városunk haladásáért és fejlődéséért dolgozni. A közgyűlés szűnni nem akaró zajos éljenzéssel ünnepelte Mészáros Károlyt, kit 36 évi hivataloskodása, közte 21 éves polgármestersége alatt a város lakosságának szeretete és tisztelete környezett. A kép, Hercz bácsi sikerült alkotása, hiven tükrözteti vissza Mészáros Károly markáns, férfias vonásait. * * * Október 6-ika Pápának eseményekben gazdag napja volt. E napon, d. u. 5 órakor Bédy-Schwimmer Rózsa a Griffszálló nagytermében a nők békemissziójáról beszélt. Különös, hofy a feminista vezérek, tehát a női nem legjellemzőbb képviselői, külső megjelenésükben, modorukban nagyobb részt nőitlenek. Ez B. Schwimmer Rózsára a legkisebb mértékben sem alkalmazható. Rendkívül szimpatikus megjelenésében, szellemes, helyes mértéket tartó, pátosz nélküli természetes előadási modorában a íegdisztingváltabb úri nő benyomását kelti. Rendkívüli éles logikával megtudja nyerni hallgatóságát a maga igazának. Két és fél óráig tartó beszédének elejétől végéig le tudta bilincselni a termet zsúfolásig megtöltő közönség figyelmét. Előadásában vázlatosan ismertette mit tett a nemzetközi feminista szövetkezet a békekötés gyorsítására. Közben sok meglepő dolgot mondott Wilsonról az ellenséges államok vezető embereiről, Fordról és az ellenséges államok békemozgalmairól. Meggyőzött bennünk a feministák törekvéseinek jogosultságáról és arról, hogy törekvéseik megvalósítása siettetné a héke létrejöttét. Az estély végén igen érdekes szellemi torna keletkezett közte és dr. Antal Géza képviselő között, amiből aztán az elfogulatlan hallgatóság leszűrhette az igazságot. E vita alkalmával dr. Antal Gézát számos tisztelője, B. Schwimmer Rózát pedig a modern eszmék hívei zajos ovációban részesítették. * * * Minden elfogulatlan, az osztályérdektől sugalmazott copfos iskolai nevelés nyűgét lerázni tudó ember belátja Schwimmer Rózsa és tábora törekvéseinek jogosultságát. Miért legyen néhány tucat embernek joga arról határozni, hogy sok millió anya fia életben maradjon-e, vagy a halál, elébe küldessék-e? Hát nem égbe kiáltó jogtalanság, hogy éppen az anyáknak ne legyen joguk befolyást gyakorolni fiaik sorsára, az anyáknak, kik fájdalmak között hordozták őket szivük alatt, életük kockáztatásával világra hozták, ezer gonddal és bajjal fölnevelték? Valószinü, hogy nem tört volna ki a világháború, nem folyt volna annyi vér és nem ment volna annyi kulturérték veszendőbe, ha az egész világon az anyáknak is lett volna beleszólásuk a közügyek intézésébe. * * * Ki nem akarja ma már a békét? Megkötné szívesen dr. Antal Géza is, dr. Tenzlinger József is, Kemény Béla is, a Pápa és Vidéke is (ez utóbbi természetesen csak ántánttal, de nem a zsidókkal), Halász Mihály is, Kunfi Zsigmond, Károlyi Mihály, Burián és Miksa herceg is. De mi haszna, ha győzelemittas, bosszuvágyó, kérlelhetetlen ellenségeink nem akarják a békét? Talán ezek sem volnának olyan kérlelhetlenek és szivesebben szóba állnának velünk, ha a Schwimmer Rózsák és férfi elvtársaik eszméi megvalósulnának. E nagynevű feminista vezér kimutatta, hogy ellenségeink táborában is vannak Schwimmer Rózsák és a legmagasabb körökben is meghallgatásra találnak. * * * Ki nevelje a gyermeket, ki főzzön, süssön, takarítson, ha az asszony közügyekkel foglalkozik ? — kérdik a szkeptikusok. Hát ki más, mint a nők ? Nem kívánja senki a férfiaktól, hogy fehér kötényt kössenek maguk elé, a főzőkanalat kezeljék és kavarják a rántást. Nincs elég férfi, ki jó kenyérkereső, jő családapa, jó férj és mégis ráér a közügyekkel foglalkozni? Hisz az apának épen úgy részt kell venni a gyermekek nevelésében, mint az anyának. A családfenntartás gondjai pedig a legtöbb esetben kizárólag az ő vállaira nehezednek. Ha tehát neki mégis jut ideje a köz-, a társadalom ügyeinek intézésében aktív részt venni, miért ne jutna az asszonynak is, kinek nem akad a családfenntartás és gyermeknevelés terén több dolga, mint a férjnek? Különben csak a vezéregyéniségek szentelik egész életüket a közügyeknek, mig a nagy tömegtől elég, ha kis anyagi áldozatot hoz az ügyért és néha-napján a naponként a társas életre fordított idő egy kis részét áldozza eszméinek. Ebből pedig sem a konyhának, sem a kis babának (ha van), nem lesz kára. Legföljebb kevesebb idő jut a pletykálkodásra, mások megszólására, a cseléd rosszasága miatti panaszra, elméleti főzésre és — az udvarlók fogadására. De a nagy tömegek részvétele a vezetők harcában okvetlenül hasznot hajtó lesz, mert a milliók békés harca adja meg a súlyt vezéreik küzdelmének. Ha sok millió nő sorakozik az értük harcoló vezetőnők zászlaja alá, akkor kell, hogy