Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-07-07 / 27. szám

Városi közgyűlés. — 1918 julius 1. — Pápa város képviselőtestülete mult hétfőn délután közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Sarudy György, dr. Fürst Sándor, dr. Kaposy Lucián, Bornemisza József és Jilek Ferenc képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélküi tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy a törvényhatóság a Zimmerman-féle alapítólevél tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóváhagyta ; a dohányjegy-rendszer behozatalát a városi tanács elrendelte és a munkák vezetésével a városi főmérnököt megbízta; a veszprémi hadiárvaház javára 994 korona gyűjtés beküldetett, melyért a vármegye alispánja köszönetét fejezte ki; a törvényhatóság a pápai hordójelző hivatalt feloszlatta és a teendők elvégzésével a sümegi hordójelző állomás vezetőjét bizta meg. Az elnöki jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Napirendretérés előtt dr. Antal Géza felvilágosítást kér a létesítendő hadiemlék tárgyában. Tudomása szerint a helybeli honvéd huszárezred késznek nyilatkozott a szobor tervezéséhez egy szobrászt rendelkezésre bocsátani, ugyancsak hajlandó lenne az építéshez katonai munkaerőt rendelkezésre bocsátani. Ha a kedvező alkalmat elszalajtjuk, veszélyeztetjük a szép terv megvalósítását, úgyszintén a gróf Esterházy Jenő által az emlék részére felajánlott telket. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen ügyet a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára fogja kitűzni, mely választ úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Sarudy György a hordójelző állomás beszüntetését, nemkülönben az eddigi borászati és méhészeti felügyelőség elvitelét nagy veszteségnek tartja mindenkire nézve. Kéri, hogy ezeknek az intézményeknek visszaállítását kérvényezzék. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen ügyeket a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi, mely választ úgy a közgyűlés, valamint interpelláló tudomásul vette. Keresztes Gyula sérelemnek találja a szarva smarha-rekvirálásnál tanúsított eljárást, amennyiben nézete szerint az nem a törvényes formák betartása mellett történik. Böhm Zoltán, ki a rekvirálást eszközölte, felolvassa a miniszteri rendeletet, mely teljesen fedezi az eljárást. Ugyancsak Keresztes Gyula szóvá teszi, hogy városunkban zöldség nem kapható, mert még mielőtt hetipiacra kerülne, nagyobb mennyiségben el lesz szállítva. Kemény Béla h. rendőrkapitánynak nincs erről tudomása, de érdeklődni fog a dolog iránt, s ha tényleg így van, akkor az intézkedéseket erre nézve meg fogja tenni. Dr. Kapossy Lucián felemlíti, hogy a Pamutközpont városunkban nagymennyiségű harisnyát foglalt le; a városnak minden lehetőt el kell követni, hogy ezen lefoglalt áru városunkban árusíttassék el. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen ügyet legközelebb napirendre kitűzi. Tálos Sándor kérdést intéz, valljon a kóborcigányoknak van-e engedélyük lovat tartani? Polgármester válaszában kijelenti, hogy erről nincs tudomása és ha tényleg lovat tartanak, úgy a szükséges lépéseket ez érdemben meg fogja tenni, hogy tőlük a lovak elvétessenek. A képviselőtestület, úgyszinte az interpellálók a válaszokat tudomásul vették és ezzel áttértek a napirend tárgyalására : I. 1916. évi gyámtári számadások. A képviselőtestület a tartalék-alapnak 706 korona 67 fillér kamatjövödelmét az elhagyott gyermekek segély-alapjához utalja ki; a kezelési jutalék, őrzési díj, kezelési fölösleg és hadikölcsön szerzés folytán előállott árfolyam-különbözetből származó 8075 korona 35 fillért pedig a tartalék-alaphoz csatolni rendeli. II. Vadászati bérlet feltételeinek megállapítása. Dr. Csoknyay János főügyész referálta az ügyet. A határ két részre lesz osztva. Az egyik rész : a kis Báróczhegy és a Sávoly-puszta 1300 hold, a második rész, az ezen területeken kívül levő összes terület, amely 2340 hold. Sarudy György, dr. Antal Géza, dr. Fürst Sándor, Jilek Ferenc és Keresztes Gyula felszólalásai után: a képviselőtestület a referáló által bemutatott árverési feltételeket teljes egészében elfogadja, azzal a módosítással, hogy az óvadék nem 10%, hanem az évi bérösszeg 1/

i része lesz és egyben a területet albérletbe adni nem lehet. III. Molnár Kálmán városi kiadó félévi szabadságot kér. A képviselőtestület a csatolt orvosi bizonyítvány alapján a kért szabadságot engedélyezi. IV. Jelentés Tóth Gábor rendőr özvegyének kegydíja tárgyában. A képviselőtestület hősi halált halt Tóth Gábor rendőr özvegyének 840 koronát kitevő nyugdíj és nevelési járulékából a törvény értelmében levonandó és visszatartandó 312 K összeget nevezett részére a nyugdíj folyósítási idejétől, 1916 aug. 1-től fogva kegydíj cimén megszavazza. V. Városi tanács javasolja, hogy a VlII-ik hadikölcsönre Pápa város közönsége százezer koronát jegyezzen. A képviselőtestület a gyámpénztárnak kölcsönökre ki nem adott és ez idő szerint a helybeli pénzintézeteknél takarékbetét gyanánt elhelyezett összegeiből és pedig a Pápai Takararékpénztárnál 55 ezer kor., a Pápa városi és vidéki Takarékpénztárnál 30 ezer korona, és a Pápai Közgazdasági Banknál 15 ezer korona névértékű, összesen 100 ezer korona névértékű, 57

2%-os járadék-kölcsön-kötvényt jegyez, a VaVo-ot tevő jutalék levonásával 91 koronás árfolyam mellett. VI. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetésének rendezése és ezzel kapcsolatban a városi szervezeti szabályrendelet módosítása a 3000 és 90.000/1918. számú kormányrendeletek alapján. Halász Mihály, dr. Antal Géza, Sarudy György, Hajnóczky Béla, dr. Körös Endre felszólalása után a képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatát dr. Hoffner Sándor egy-két módosításával fogadta el és pedig: a képviselőtestület a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének a hivatkozott számú rendeletek értelmében a pénzügyi bizottság javaslatát egész terjedelmében elfogadja, a következőkkel pótolva: Mészáros Károly ny. polgármesternek az 1918. számú közig, határozattal már megállapított 72000 korona nyugdíját 8000 koronában állapítja meg: a rendelet alapján elfogadásra ajánlott fizetésen felül Kemény Béla városi tanácsos részére évi 400 koronát, Rádei József adóügyi jegyző részére évi 400 koronát és Szokoly Viktor aljegyző részére évi 200 korona fizetési pótlékot állapít meg, Freund Ferenc főszámvevő részére javasolt 400 korona fizetési pótlékot pedig a következő fizetési fokozatnak megfelelőleg 1000 koronára emeli fel. VII. A városi tisztviselők számára kiutalt állami ruhasegélyre vonatkozó 73.600/1918. számú s miniszteri rendelet. A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy ezen ügyben kilátásba helyezett miniszteri rendelet még nem jelent meg, ezen ügyet egyelőre napirendről leveszi. VIII. Illetőségi ügyek. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés befejezést nyert. Színház. A mult heti műsor erkölcsi sikere nagyon ingadozó volt. A Szerető két magas színvonalú előadását Piros kabaré követte. A „csak felnőtteknek" cégér szerencsére kevés számú nézőt csábított a színházba, mert a jóizlésü közönség ösztönszerűleg megérezte, hogy igen alacsony rendű produkciókat mutatnak be, melyeknek a szinművészethez semmi közük nincs. A jóizlésü közönség szereti a malacságokat a tányéron, de nem a színpadon. Mult pénteken (junius hó 18-án) Harmath Imre és Buday Dénes operettje: „A puszták ' királya" került színpadra. Endrődy játszotta Blakmant, a lámpabélkirályt jóizü humorral. Kis Cecil kiheverte indiszpozicióját és Alice szerepében ismét önmagára talált. Azt a jelenetet, midőn Sándorffy Pistát szerelmi vallomásra és tegeződésre akarja birni, fölülmulhatlan báj, kedvesség és finom poézis varázsával vonta be. Énekszámait is zajosan megtapsolta a közönség. Kállay Sándor, mint Billy Knickebein, a nadrágtartó császár fia, és Szigethy Annus, mint Kitty táncosnő remek duót alkottak. Érczkövy Károly Sándorffy Pista szerepében kipróbált énektudással, érces hangján előadott dalaival és disztingvált játékával kiérdemelte a közönség sürü tetszésnyilvánításait. Szombaton az „Asszonyfaló"-t adták másodszor zsúfolt nézőtér előtt. Vasárnap délután a „Sztambul rózsájá"-t, este a „ Csikós "-t, Szigeti népszínművét játszották. Legalább láthattuk, milyen becsületes primitívségeken és naivitásokon szórakoztak apáink és nagyapáink. Érczkövy Károly, kinek e darab jutott jutalomjátékául, játszotta a címszerepet. Beléptekor a zsinórpadlásról szép virágkoszorut eresztettek le zsinóron, a földszintről is dobtak neki virágcsokrot. A csikósból nem csinált szalónműbojtárt, hanem realisztikusan alakította „wie er leibt und spuckt". Hatásos játékát tiszta, csengő hangján énekelt dalaival fűszerezte. Partnere, Kiss Cecil, Rózsi passzív szerepéből annyit kihozott, amennyit belőle bárki is ki tudna hozni. A szerelmi évődés, kötekedés és közeledés jeleneteiben igaz, kecses és bájos volt. Örvössy mint az intrikus Bence kitűnően megállta helyét, de szerepét jobban megtanulhatta volna. Pogány Béla Márton csikósa illően sorakozik e törekvő és intelligens színész eddigi sikereihez. Klasszikus volt a három részegasszony szerepében: Lantos Lolla, Rózsay Russi és Nádassy Mici. Különösen Nádassy Mici volt tökéletes jelmezben, maszkban és játékban. A fiatal és csinos művésznő nagy lemondással vénítette és rútította magát, hogy teljesen bele