Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-07-07 / 27. szám

illeszkedjék szerepébe. Jelmeze is tökéletesen olyan volt, mint egy szegény, részeges parasztasszonyé. Komikus dalával és minden szavával szívből jövő kacagást váltott ki a közönségből. A rendező kissé nagyobb gondot fordíthatott volna a szereplők jelmezeire. A mult század harmincas éveiben a parasztlányok nem viseltek lakk félcipőt és áttetsző harisnyát a bokorugrós szoknyához, a falusi földesurak sem jártak bricseszben és nem tettek fejükre sport- és automobil sapkát. Hétfőn este a „Kék egér" huncutságain nevetett az igen csekély számú közönség. Kedden kabarét rendeztek az egész társulat közreműködésével. Előadtak három színpadi tréfát: „Péter és Pál"-t, „A hadifoglyok" és „A budoárok királyá"-t. Az elsőben Molnár, Pécskay és Nádassy, a másodikban Endrődy, Dezső, a szerző és Szigethy Annus, a harmadikban Kiss Mariska és Ungváry mulattatták a közönséget. Elsőnek Rózsay Russy csicsergett el egy dalt „a sovány, szőke tanár"-ról, utánna Burányi Albert lendületesen szavalta el Farkas Imre „Nászinduló"-ját. Juhász Margit nagy hatással énekelt a „Traviata"-ból. Dezső Vilmos zajos kacagást váltott ki a publikumból jól előadott kupiéival az állatkertből és a „Mandelbaum család zsurjá"-ról. Szigethy Annus és Szalay Katóka megható érzelmességgel énekel-v tek egy duettet, „Ha majd vége lesz..." Érczkövy „Az örök bohém" és a „Két komédiás" előadásában eltalálta a művészi színvonalú kabaréstilust. Utassy és Szigethy Tercsi tánca igen tetszett a nézőknek. Örvössy Géza kissé kedvetlenül énekelt. Binét Sárika két kupiéját sokáig tapsolta a közönség. Molnár János szívből jövő hangon dalolt két éneke „A bohóc románca" és „Gondolsz-e rám" megtalálta útját tisztelői szivéhez. Kiss Cecil finom pikantériával énekelte a „Homunkulus dalá"-t. Lantos Lola „A szív" cimü gitár-dalt adta elő. Kállai töltötte be a konferencié tisztét, röviden, néha szellemesen beszélt. Szerdán a szezon utolsó újdonságát, „A szerető"-t játszották. Anna szerepéből Kiss Mariska ezer vonásból gondosan összeállított műremeket teremtett. Mily végtelen gyengéd, becézgető hangon beszélt beteg atyjával, tüdőbajos fivérével, gyenge anyjával! Mily büszke volt az öreg grófnővel szemben! Milyen igaz hangokat talált a megvetés, a hódító, odaadó szerelem, a szégyen és kétségbeesés kifejezésére ! Ez alakítása örökké emlékezetünkben marad. Érczkövy, az öreg, lecsúszott földbirtokos, a nyomorgó nyugdíjas szerepében valóságos darab szomorú életet vitt a színpadra. Gimesi Gizi az anya szerepében a nyomorgó, lemondó, a szegénységet leplező asszony hangját igen jól eltalálta. Kállay az érzéki természetű, elbizakodott, korlátolt eszű, ingadozó jellemű Iván gróf képét hűen állította elénk. Homokay Gabriella a nagymama szerepében méltósággal teljes volt, az unokája halála fölötti fájdalom kitörésében megrázó drámai erőt fejtett ki. Pogány Béla Kosztics szerepét kifogástalanul alakította. Nádassynak Sophie kis szerepében is sikerült Iván gróf rokonszenves menyasszonyának jellemét kidomborítani. Medgyessy Erzsi Masa cselédje olyan alakítás, mint egy nagy művész értékes miniatürképe egy Ízléssel berendezett szalon falán. A termet megtöltő közönség minden felvonás után sokat tapsolt. Csütörtökön, a „Szerető" második előadására, Kállay Sándor jutalomjátékára a termet zsúfolásig megtöltő közönség jött a színházba. Az ünnepelt színész kiléptekor tapsvihart, szép virágcsokrot, az első felvonás végén pedig virágesőt kapott. Az est hősnőjét, Kiss Mariskát, szintén meglepték szép virágadománnyal. Pénteken „Piros kabarét" rendeztek. Előadtak két bohózatot: „Beteg a nagynéni" és „Három a kérő" a Steinhart-mulató műsorából. Ahol a jóizlés tótágast áll és tizmázsás, vaskos egyértelműségek röpködnek a levegőben: ottan színházi tudósítónak nincs mit irnia. Azért csak Juhász Margit, Szigety Annus és Érczkövy Károly számairól emlékezünk meg, mert csak ezek voltak színpadra valók. Juhász a „Hópehely" és az „Ajtó" cimü szép kabarédalokat finoman, disztingváltan adta elő. Szigety „A nyolcadik osztály" és „Kérdés a pesti szobrokhoz" cimü bájos számok művészi színvonalú előadásával gyönyörködtetett bennünket. Érczkövy ugyanazon számokat adta le, mint kedden. v. !. KARCOLAT a mult hétről. Helyes úton vagyunk! Ezzel azt is jelezni akarjuk, hogy „az út egyengetve van" és pedig a béke felé. Nem merész faniáziából merítjük ezen kijelentéseket, hanem tényekből. Hivatkozunk pedig arra a körülményre, hogy az utóbbi napokban egészen új melódiákat hangoztatnak a béke lehetőségéről. Akik még eddig hallani sem akartak a béke lehetőségéről, már kezdenek erősen puhulni és jóllehet a látszat kedvéért még mindig adják az előkelőt, a sötét háttérben már dörgölőznek a békekötés előharcosaihoz. A nyilvánosság előtt még ugyan magasan hordják a fejüket és feszítik a mellüket, de ott, ahol a revolvert már a mellükre szegzik, ott már görnyed a hátuk és kezdik lassanként beadni a derekukat. Ez a biztos tudat adhat most már teljes erőt a további kitartásra. Szóval, már nagyon is közel van a háború megváltásának ideje. Sokáig váratott magára, nagyon is hosszú lére lett eresztve, de aki keresztül lát a szitán, az látja a rohamos közeledtét. Az is igaz, hogy ólomlábakon jön, de biztosan. Mi szeretnők siettetni, ösztökéljük folyton, hogy emelje jobban a lábát, de mindhiába, a békejárat lassú tempóban akar célhoz érni, mert óvatos és ez az, amibe most már bele kell törődnünk. Mert ha nem akarnánk beletörődni, akkor is ebben a tempóban közeledne felénk. Ennek a processzusnak — amint már több izben tapasztaltuk — a rendes retortákon kell keresztülmenni. És tény, ami tény, mert hát tapasztalatból tudjuk, hogy az elhamarkodás és kapkodás csak árthat a jó ügynek. Jó és biztos kezekbe van letéve várva-várt béke-ügyünk, most már ne féltsük a megoldásnak lassú, de biztos és helyes útirányítását. Leszűrve a leszürendőket, teljes jóhiszeműséggel és biztos reménységgel leszögezhetjük, hogy a béke konyháján már kezdenek a főszakácsok lassanként megegyezésre jutni abban, hogy gyülekezésre kell összejönniök és a megfőzésre szánt adagokat és adatokat mérlegelni, amiből azután a béke menüjét fogják megállapítani. A főzésre alkalmas kanalakat már faragják, a főzésre és kavarásra szánt eledel nagy része már össze van hordva, már csak arra várnak, hogy az üstökbe dobják és a főzést megkezdjék. Erre pedig nem sokáig kell várnunk, legalább a jelek erre vallanak. A legilletékesebb jel erre a mostani kedvező aratás. Megpendült a kasza! Az aratás hivatalos napja, Péter-Pál már beköszöntött. Az aratás már javában folyik és ez a processzus nagyban fogja befolyásolni a közeli béke megkötését. A pesszimisták ugyan — eddig — azt terjesztették, hogy elnyújtja a háborút, de ezt csak az ellenségeinknek megfizetett ügynökei terjesztik. Megbotránkoztató, gonosz beszéd az ilyen, de melléje ostoba is. Nézetünk szerint a jó és bő aratás szegheti szárnyát ellenségeink utolsó reménységének. Hiszen az elmúlt esztendők rossz termései éppen nem bírták meghozni a békét. Ezért hát jókedvvel, Istenbe vetett bizalommal ragadjuk meg jó magyarjaink a kasza nyelét, mert ez fogja meghozni minél hamarabb a reményteljes közeli békét. Szóval, a várva-várt jó termésünk terel majd bennünket: A helyes béke útjára! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a nyolcadik hadikölcsönt is kiizzadta. Az hirlik, hogy Pápa városa a városi tisztviselőket soron kivül előléptette. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a városunkban emelendő hősök emlékét tetemre hivta. Az hirlik, hogy a polgármester nyugdíját nyolcra kikerekítették. Az hirlik, hogy az újonnan megválasztott polgármester előre nem látott kiadásait reprezentálták. Az hirlik, hogy a h. rendőrkapitány jelszava, hogy „rendnek muszáj lenni". Az hirlik, hogy a rendőrök az új fizetésrendezéssel jobb. lélegzetvételhez jutottak. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság „mond és marad nyugodtan". Az hirlik, hogy a közélelmezési iroda alkalmazottjai első helyen be vannak táblázva. Az hirlik, hogy Pápán a kistrafikosok a dohányjegy-rendszert meg akarják fellebbezni. Az hirlik, hogy Pápán a lánckereskedelem részvényei naponta áremelkedést mutatnak. Az hirlik, hogy a heti piacon a zöldségnek hült helye van. Az hirlik, hogy Pápán dohány- és szivarjegy lesz, de sokan csak a jegyet fogják füstölni. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban kedélyesen fogják fel a helyzetet. Az hirlik, hogy Pápán a cipő-jegyeket díjmentesen talpalják meg. Az hirlik, hogy Pápán a tejet sokan úgy isszák, mint a — vizet. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat már megkapta a végszót a távozásra. Az hirlik, hogy Pápán a színigazgató nemsokára befejezi áldásos és jövödelmes működését. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat néhány tagja visszavárólag távozik városunkból. Az hirlik, hogy a darutollas legények már elröpültek a szélrózsa minden irányába. Az hirlik, hogy a libatollas legények száraz ágon búsulnak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a Széles-viznél fürdőtelepet lélesítenek. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a földerítő szolgálat lanyhul. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban sok fiók-telep létesült. Az hirlik, hogy Devecserben a menyaszszonyok fordított viszonyban vannak a vőlegényekkel. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a színtársulatot csak oldalozta. A KertsoMitca 21. sz. alatt levő ház-telek azonnal eladó. Bővebb értesítés dr. Fehér Dezső ügyvéd irodájában nyerhető.