Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.
1918-06-30 / 26. szám
Közérdekű független hetilap, EI Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban ós Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésóben. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A húsnak kilogrammja 18 koronába kerül. Ha azt a sok csontot ís számításba vesszük, amit a mészáros a húshoz mér, akkor tényleges ára legalább 30 korona. Öt tojást adnak négy koronáért. Ha egy öt tagu szegény család tojást ebédel, tiz koronába kerül csupán a tojás. Hol marad még a főzelék, a a pár gramm zsir, kenyér és főzelék ára? Az ebéd ára ezekkel legalább 16 koronára emelkedik. Hát jut a szegény embernek 16 korona csupán ebédre? Vajról ne is beszéljünk! Maradna még a szegény emberek egyedüli tápláló eledele, a tej, melyhez még protekció nélkül hozzá lehet jutni. De itt is hiba van a kréta körül. Aki bérlőtől, kis-, vagy nagybirtokostól kapja redukált mennyiségű tejét, legalább azza! a tudattal ülhet le az asztalhoz, hogy kenyerét igazi tejbe apríthatja. De nem mindenki van oly szerencsés helyzetben, hogy ily magas összeköttetésekkel dicsekedhessék. Aki más forrásból fedezi tejszükségletét, nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy tényleg tejet iszik, hanem meg kell elégednie azzal, hogy literenként 1 korona 60 fillérért a vizbe annyi tejet is öntenek, hogy a tej megfehérítse kissé a vizet. Némely eladó szemérmetlensége olyan határtalan, hogy a vevő előtt önti az egyik kannából a másikba a tejet, amelyben az előre elkészített vizet mindenki láthatja, aki nem vak. A hatóság pedig mindezt ölbetett kézzel nézi, pedig ez a dolog kissé több figyelmet érdemelne. Nem ártana kissé utána nézni e dolognak. Keveset használna az ügynek, ha sippal-dobbal, nádi hegedűvel előre jelentenék: „Reszkessetek! Ma jövök tejet vizzgálni". Akkor bizony minden tejpancsoló markába nevetne és nem reszketne. A razzia csak ágy vezetne célhoz, ha meglepetésszerűen némelykor kimérés idejében, máskor másféle módon és más időben történnék, szóval, ha nem játszhatnék ki csalafintasággal a hatósági eljárást. * * * A háború negyedik évében minden táplálék, amely a közélelmezést csak a legkisebb mértékben is kielégíti, elsőrendű fontosságú. Azért a hatóságnak jól meg kellene gondolni, mielőtt valamely közélelmezésre rendeletet kibocsát. Legtanácsosabb lenne, minden egyes esetben az ilyen rendelet kibocsátása előtt, azokkal a kereskedőkkel tanácskozni, kik az illető élelmicikk, vagy gyümölcs nagyban való kereskedésével békében is foglalkoztak. Ők ismerik legjobban a viszonyokat, az ő tanácsuk meghallgatása után lehetne legcélszerűbben a maximális árat megállapítani, vagy ezt teljesen mellőzni. Egy félórai tanácskozással sok anomáliának elejét lehetne venni. A hatóság most már tapasztalat szerint tudhatná, hogy mihelyt egy ötletszerűen és szakértelem nélkül megállapított maximálási rendelet megjelenik, az illető élelmicikk a pápai piacról nyomban eltűnik. Azért csinján kell bánni a maximálással. A termelő fütyül a maxira! Mi a termelőnek ma száz, vagy ezer korona kár? A termelő játszva megengedheti magának azt a fényűzést, hogy száz, vagy ezer koronáért fittyet hányjon a hatóság intézkedéseinek. Sajnos azonban a fittyet hányást nem a hatóság, hanem a szegény fogyasztó korgó gyomra sinyli meg. Különösen figyelembe e reflexiók most, midőn itt van a gyümölcsszezon, midőn a szegénysorsu fogyasztó néhány szem cseresznyével, meggyei Ízesíthetné meg kissé kritikán aluli sovány hadikenyerét, midőn gyümölccsel pótolhatja a hiányzó élelmicikkeket: igen csinján kell bánni azokkal a szolid kereskedőkkel, akik a közönség ebbeli igényeit kielégíthetnék — hatósági „támogatás" nélkül. Mikor meggondolatlan és szakértelem nélkül megállapított rendeletekkel nekik vétenek, vétenek a fogyasztó közönségnek is. * * * Végre megjelent a dohányrendelet. Ezennel ki-ki csak dohányjegy birtokában kaphat füstölni valót. A kisárusoknak pedig csak annyi értékű dohányt szolgáltatnak ki, amennyi jegyet bemutatnak. Vége a szenvedélyes dohányzók keserveinek, akik ezentúl legalább dohányfüsttel és nikotinnal csitíthatják el gyomruk hangos korgását. Vége a kistrafikos csendes, de jövödelmező gsefteléseinek. Vége a termelők zaklatásaidiJJJe ne örüljünk túl^TAPAy REFORMÁTUS flBBU <JJ*v*i±£> ságosan. Eddig legalább dohányért lehetett kapni tejet, vajat, apró jószágot, tojást. Aki ügyes volt és tudott dohányt szerezni, az könnyen juthatott élelmiszerhez. De most, midőn mindenki kap majd dohányt, a nikotin ázsiója leszáll és vásárló ereje megszűnik. A szegény fogyasztónak most valami új csereeszközön kell fejét törni. Különben nem! Ettől a fáradságtól megkiméli az eladó. Ha csak követelésről van szó, tud ő annyit követelni, hogy no! Minthogy dohányja több lesz, mint nekünk, követelni fog cukrot, kávét, csokoládét, rizst, utazási jegyet Velencébe, külön hálókupét, selyem butorgarniíurát, zongorát a legújabb kottákkal, finom úri vőlegényt lányának és neki nászajándékul arany toronyórát lánccal. Kelengyéül finom úri és női ingeket, bugyogókat, lepedőket. Ugy, hogy nekünk pőrére le kell vetkőznünk és mez nélkül pironkodnunk, ha nem akarunk éhen halni. * * * Munkás társaimhoz fordulok. (Mert remélem, elismerik, hogy legalább olyan nehéz munkát végzek, mint ők. Hazánk több városában az igazi munkások szívesen látják pályatársaimat körükben és ezzel elismerik, hogy mi nehéz és hasznos munkát végzünk.) E komoly és súlyos időkben fordulok hozzájuk szeretettel. Ne hallgassanak olyan izgatók szavára, akik soha hasznos testi, vagy szellemi munkát nem végeztek, akik a népbolondítást hatalmi és osztályérdekből űzik. Ezek vetettek mindig gátat a munkások igazi vezetőinek törekvései elé. Ezeknek követőiből teliettek ki mindig a sztrájktörők. Hasonlítsák össze saját helyzetüket a lateiner osztályéval! Hány tisztviselő állana szívesen a helyükbe, ha 9*40 fillérért kapna 1 kilogramm hust, 10 koronáért 1 métermázsa fát, olyan jutányos áron zsirt, mint ők kapnak. Ne üljenek fel tehát lelketlen, a kulisszák mögött vezető feketelelkü izgatóknak! VÁRHELYI I Z SÓ. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában.
