Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-06-30 / 26. szám

Az idei termés zár alá vétele, A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a kormány rendeletét az 1918. évi buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, árpa és zabtermés zár alá vétele, igény­bevétele és feldolgozásának szabályozása tárgyában. A rendelet első szakasza kimondja a termés zár alá vételét a termelőnél. Termelőnek tekintendő az is, aki az 1918. évi termésből haszonbér, munka­bér, aratórész, cséplőrész, konvenció, párbér vagy más hasonló természetbeli szolgáltatás fejében kap a termelőtől ily terményeket. A második szakasz az aratásról és a cséplésről intézkedik s felhatalmazza a közélelmezési minisztert az üzemen kivül álló cséplőgépeknek térítés fejében való igénybevételére, továbbá a cséplés­nek esetleg közerővel való foganatosí­tására. A harmadik szakasz megállapítja a termelőnek a termésre, valamint a cséplő­birtokosoknak a cséplési eredményekre vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Egyik fontos intézkedése e szakasz­nak a kötelező cséplőkönyvek vezetésé­nek elrendelése. Ugyancsak messzemenő intézkedéseket tartalmaz a szakasz a cséplési eredmények leghatékonyabb ellen­őrzésére nézve. A negyedik szakasz kimondja a termésnek közszükségleti célokra való igénybevételét, kivéve a termelő által saját házi és gazdasági szükségletére fel­használható, illetőleg feloldott mennyisé­get. A termelő jogosult mindaddig, amig az elszámolás megtörténik, saját fele­lősségére és egész évi szükségletének terhére a fennálló rendeletek értelmében megengedett mennyiséget felhasználni. Jogosult a termelő termését az át­vevő bizottsággal való leszámolás előtt is a Haditerménynek megvételre fel­ajánlani. Az 5. és 6. szakasz a zab ki­vételével a terményeknek az átvevő bizott­ság utján való átvételéről intézkedik s megállapítja az átvevő bizottságok fel­adatkörét az aratástól egészen az el­számolásig. Az átvevő bizottság a cséplés be­fejezése után haladéktalanul köteles az összes rendelkezésre álló adatok alapján a termelővel elszámolni és a házi szükség­let föloldozása után megmaradó fölösleg átvételéről intézkedni. A 25 mázsán aluli mennyiségek, valamint a veszélyeztetett mennyiségek, azonnal beszállítandók a hatósági, illető­leg a Haditermény gyüjtőraktáraiba. A bizottság a termelőnek a leszámolásnál előirt elszámolási jegyzéket köteles ki­szolgáltatni. Fontos rendelkezése a 6. szakasz­nak, hogy a közélelmezési miniszter a gabona tárolására szolgáló raktárakat és egyéb helyiségeket igénybe veheti. A terményeknek a legközelebbi vasúti, vagy a hajóállomásra való szállítása a termelőt terheli, de meg vannak állapítva ennek föltételei és gond fordíttatik arra, hogy a termelőt ebből károsodás ne érje. A 7. szakasz a zab átvételét szabályozza, a földmivelésügyi és közélelmezési minisz­terre bízván ennek módozatait. A 9-ik szakasz a gazdasági év határ­napját 1919 aug. 15-ikében állapítja meg. A 10-ik szakasz előirja a nem termelők házi szükségletére nézve a hatóságok utján julius hó 10-ig egy jegyzéknek az elkészítését. Azokról a termelőkről, akiknek termése házi szükség­letüket nem fedezte, az átvevő bizottság lesz köteles az eljárás folyamán jegyzé­ket összeállítani és a hatóságnak át­szolgáltatni. Ugyancsak ez a szakasz in­tézkedik arra vonatkozólag, hogy a község területén nem termelők és részben terme ­lők a hatóságtól nyert beszerzési utalvány alapján a Hadi Termény utján, de c cikis 1918 szeptember 30-ig terjedő szükség­letükre terményt vásárolhatnak. Az azutáni vásárlások módozatait a közélelmezési mi­niszter, a gazdasági szükséglet tekintetében a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg fogja megállapítani. A 13-ik szakasz felhatalmazást tartal­maz arra nézve, hogy ott, ahol a készle­tek időelőtti elfogyasztásától, meg nem engedett forgalomtól stb. lehet tartani, azoknak hatósági raktárakba való be­szolgáltatása elrendelhető legyen. A 15-ik szakasz a nem termelőknek és termelőknek fedezetlenül maradt gazda­sági szükségletéről jegyek összeállítását rendeli ei. A 16—27. szakaszok a gabona­nem üek ipari földolgozására nézve intéz­kednek. A rendelet tartalmazza az összes e tekintetben szükséges fölhatalmazásokat, kiterjedvén sörgyárakra, malátagyárakra, szeszfőzdékre, malátakávé, árpakávé, pót­kávé gyárakra, száraz sütemény, kétszer­sült, tarhonya, kenyérgyárakra, sütőkre, pékekre stb. Az ipari földolgozásra kiutalható terménymennyiségeket a közélelmezési miniszter fogja az illetékes miniszterek­kel későbbi időpontban megállapítani. Igen részletesen van szabályozva a vámőrlés kérdése a múlttal szemben az­zal a különbséggel, hogy a vámdíjat egységesen 10 százalékban, a darálást 8 százalékban állapítja meg az egész ország területére. Messzemenő intézkedé­sek vannak a rendeletben a malom­vállalatok ellenőrzésére nézve. Ugyancsak intézkedik a rendelet a kézidarálók tekintetében és pedig olyan­formán, hogy kimondja, hogy búzát, rozsot és kétszerest kézidarálón sem saját magának, sem más részére föl­dolgozni nem szabad. A zárórendelkezésekben el van tiltva a buza, rozs, kétszeres, köles és tatárká­nak állati föletetése. A 38. §. részletesen szabályozza a termésrendelet intézkedéseivel szemben elkövetett kihágásokat. Telek-eladás. KertsoMitca 21. sz. alatt levő ház-telek azonnal eladó. Bővebb értesítés dr. Fehér Dezső ügyvéd irodájában nyerhető. Szinház. Az elmúlt hétnek majdnem minden estélyét a jutalomjátékoknak szentelték. Természetes, hog/ a juhlmazottak tisz­teletére mindig megtelt a szinház. A mű­barátok virágözönnel és pengő ércben rótták le elismerésük adóját. A közönség kegye mindig szeszélyes, sokszor érde­metleneket felemel, gyakran pedig érde­meseket porba taszít. A pápai közönség kegye e héten cnk egyszer tévelygett el és nem sugárzott kellőképpen egy érde­mes és tehetséges szinész felé. A közön­ség elismerésének kifejezési módjára és fokára külső tulajdonságok és társadalmi érvényesülési képesség is, befolyást gya­korolnak. Ezen nem lehet változtatni és bele kell nyugodni. Szombaton este Juhász Margit jutalom­játékául Gilbert operettje, „Oh Teréz!" került szinre. A fiatal, rokonszenves primadonnát egész este ünnepelték nagyszámú tisztelői, kik elhal­mozták sok-sok virággal, minden szép ének­számát és táncát megújrázták, A különben lélek­és tartalomnélküli darabba az ötletekben ki­fogyhatlan Molnár János vitt be lelket és tar­talmat, művészetének gazdag kincsesházából pótolta a darab hiányait. Dezső Vilmos Förster Félix, Öwössy Bruckner Leó és Endrődy Hosen­knopf Mihály szerepében kitűnő játékukkal tet­ték magukat érdemessé a termet zsúfolásig megtöltő közönség sürü tapsaira. Kis Cecil Margit szerepét teljesen elejtette, énekben is többször kisiklott, meü nagyfokú indiszpozició­val küzdőit. Igen jók voltak Medgyessy és Pécskay. Vasárnap délután az „ObsitosM, este ismét „Oh Teréz !"-t játszották. Kis Cecilt délután Kállay Jolán, este Lantos Lolla váltotta fel. Mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a szinház. Hétfőn a „Féltékenység"-et igen kevés számú közönség nézte végig. Annál többen jöttek kedden a „Sz+ambul rózsájáénak hete­dik előadásához. De ez természetes is. Hisz annyi fiatal sziv bálványának: Öivössynek volt jutalomjátéka. Örvössy nagy vetvevel játszott­és énekelt, így rá is szolgált a sok tapsra és virágra, mellyel neki kedveskedtek. Szerdán Laufs és Kraatz bohózata, a „Pá­holy" mulattatta a közönséget, mely a szín­házat megtöltötte. Dezső Vilmos, ki e darabot választotta jutalomjátékául, valamint Endrődy, Pogány és Pécskay teljesen kiaknázták szere­peik komikumát és egész este állandó derült­ségben taiíották a közönséget. Homokay Gabriella az erélyes anyóst és a férjét papucskormány alatt tartó hitest igen jellegzetesen alakította, gen jól megállta helyét Telekán, mint Paludán Mózes, ügyesen és otthonosan forgolódott a színpadon a fiatal Burányi Albert. A nőkkel mostohán bántak az ismeretlen szerzők, igen kicsiny szerepeket irtak nekik. De kis szere­peikben is igen jók voltak: Kiss Mariska, Ná­dassy Mici és Rózsay Russy. Csütörtökön Eisler operettje: „Az asszony­faló" került szinre Molnár János jutalomjátékául. Molnárt a közönség kiléptekor hosszantartó, zajos ovációvari köszöntötte, hogy percekre meg­akadt az előadás, egész virágkerttel és ritka értékes ajándékokkal kedveskedett neki. Az első felvonás végén virágesőt zúdítottak rá. Sajnál­juk, hogy az ünneplés hozsannájába disszonáns hangokat kell vegyítenünk. Molnárnál az érte rajongó közönség nem veszi figyelembe hang­beli fogyatékosságát, mert meghajol művészi kiválósága, páratlan egyéni szeretetreméltósága és tehetségének a szivárvány tarka szimpompá­jában csillogó sokoldalúsága előtt, sőt a mű-

Next

/
Thumbnails
Contents