Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-06-30 / 26. szám

Az idei termés zár alá vétele, A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a kormány rendeletét az 1918. évi buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, árpa és zabtermés zár alá vétele, igénybevétele és feldolgozásának szabályozása tárgyában. A rendelet első szakasza kimondja a termés zár alá vételét a termelőnél. Termelőnek tekintendő az is, aki az 1918. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, konvenció, párbér vagy más hasonló természetbeli szolgáltatás fejében kap a termelőtől ily terményeket. A második szakasz az aratásról és a cséplésről intézkedik s felhatalmazza a közélelmezési minisztert az üzemen kivül álló cséplőgépeknek térítés fejében való igénybevételére, továbbá a cséplésnek esetleg közerővel való foganatosítására. A harmadik szakasz megállapítja a termelőnek a termésre, valamint a cséplőbirtokosoknak a cséplési eredményekre vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Egyik fontos intézkedése e szakasznak a kötelező cséplőkönyvek vezetésének elrendelése. Ugyancsak messzemenő intézkedéseket tartalmaz a szakasz a cséplési eredmények leghatékonyabb ellenőrzésére nézve. A negyedik szakasz kimondja a termésnek közszükségleti célokra való igénybevételét, kivéve a termelő által saját házi és gazdasági szükségletére felhasználható, illetőleg feloldott mennyiséget. A termelő jogosult mindaddig, amig az elszámolás megtörténik, saját felelősségére és egész évi szükségletének terhére a fennálló rendeletek értelmében megengedett mennyiséget felhasználni. Jogosult a termelő termését az átvevő bizottsággal való leszámolás előtt is a Haditerménynek megvételre felajánlani. Az 5. és 6. szakasz a zab kivételével a terményeknek az átvevő bizottság utján való átvételéről intézkedik s megállapítja az átvevő bizottságok feladatkörét az aratástól egészen az elszámolásig. Az átvevő bizottság a cséplés befejezése után haladéktalanul köteles az összes rendelkezésre álló adatok alapján a termelővel elszámolni és a házi szükséglet föloldozása után megmaradó fölösleg átvételéről intézkedni. A 25 mázsán aluli mennyiségek, valamint a veszélyeztetett mennyiségek, azonnal beszállítandók a hatósági, illetőleg a Haditermény gyüjtőraktáraiba. A bizottság a termelőnek a leszámolásnál előirt elszámolási jegyzéket köteles kiszolgáltatni. Fontos rendelkezése a 6. szakasznak, hogy a közélelmezési miniszter a gabona tárolására szolgáló raktárakat és egyéb helyiségeket igénybe veheti. A terményeknek a legközelebbi vasúti, vagy a hajóállomásra való szállítása a termelőt terheli, de meg vannak állapítva ennek föltételei és gond fordíttatik arra, hogy a termelőt ebből károsodás ne érje. A 7. szakasz a zab átvételét szabályozza, a földmivelésügyi és közélelmezési miniszterre bízván ennek módozatait. A 9-ik szakasz a gazdasági év határnapját 1919 aug. 15-ikében állapítja meg. A 10-ik szakasz előirja a nem termelők házi szükségletére nézve a hatóságok utján julius hó 10-ig egy jegyzéknek az elkészítését. Azokról a termelőkről, akiknek termése házi szükségletüket nem fedezte, az átvevő bizottság lesz köteles az eljárás folyamán jegyzéket összeállítani és a hatóságnak átszolgáltatni. Ugyancsak ez a szakasz intézkedik arra vonatkozólag, hogy a község területén nem termelők és részben terme lők a hatóságtól nyert beszerzési utalvány alapján a Hadi Termény utján, de c

cikis 1918 szeptember 30-ig terjedő szükségletükre terményt vásárolhatnak. Az azutáni vásárlások módozatait a közélelmezési miniszter, a gazdasági szükséglet tekintetében a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg fogja megállapítani. A 13-ik szakasz felhatalmazást tartalmaz arra nézve, hogy ott, ahol a készletek időelőtti elfogyasztásától, meg nem engedett forgalomtól stb. lehet tartani, azoknak hatósági raktárakba való beszolgáltatása elrendelhető legyen. A 15-ik szakasz a nem termelőknek és termelőknek fedezetlenül maradt gazdasági szükségletéről jegyek összeállítását rendeli ei. A 16—27. szakaszok a gabonanem üek ipari földolgozására nézve intézkednek. A rendelet tartalmazza az összes e tekintetben szükséges fölhatalmazásokat, kiterjedvén sörgyárakra, malátagyárakra, szeszfőzdékre, malátakávé, árpakávé, pótkávé gyárakra, száraz sütemény, kétszersült, tarhonya, kenyérgyárakra, sütőkre, pékekre stb. Az ipari földolgozásra kiutalható terménymennyiségeket a közélelmezési miniszter fogja az illetékes miniszterekkel későbbi időpontban megállapítani. Igen részletesen van szabályozva a vámőrlés kérdése a múlttal szemben azzal a különbséggel, hogy a vámdíjat egységesen 10 százalékban, a darálást 8 százalékban állapítja meg az egész ország területére. Messzemenő intézkedések vannak a rendeletben a malomvállalatok ellenőrzésére nézve. Ugyancsak intézkedik a rendelet a kézidarálók tekintetében és pedig olyanformán, hogy kimondja, hogy búzát, rozsot és kétszerest kézidarálón sem saját magának, sem más részére földolgozni nem szabad. A zárórendelkezésekben el van tiltva a buza, rozs, kétszeres, köles és tatárkának állati föletetése. A 38. §. részletesen szabályozza a termésrendelet intézkedéseivel szemben elkövetett kihágásokat. Telek-eladás. KertsoMitca 21. sz. alatt levő ház-telek azonnal eladó. Bővebb értesítés dr. Fehér Dezső ügyvéd irodájában nyerhető. Szinház. Az elmúlt hétnek majdnem minden estélyét a jutalomjátékoknak szentelték. Természetes, hog/ a juhlmazottak tiszteletére mindig megtelt a szinház. A műbarátok virágözönnel és pengő ércben rótták le elismerésük adóját. A közönség kegye mindig szeszélyes, sokszor érdemetleneket felemel, gyakran pedig érdemeseket porba taszít. A pápai közönség kegye e héten cnk egyszer tévelygett el és nem sugárzott kellőképpen egy érdemes és tehetséges szinész felé. A közönség elismerésének kifejezési módjára és fokára külső tulajdonságok és társadalmi érvényesülési képesség is, befolyást gyakorolnak. Ezen nem lehet változtatni és bele kell nyugodni. Szombaton este Juhász Margit jutalomjátékául Gilbert operettje, „Oh Teréz!" került szinre. A fiatal, rokonszenves primadonnát egész este ünnepelték nagyszámú tisztelői, kik elhalmozták sok-sok virággal, minden szép énekszámát és táncát megújrázták, A különben lélekés tartalomnélküli darabba az ötletekben kifogyhatlan Molnár János vitt be lelket és tartalmat, művészetének gazdag kincsesházából pótolta a darab hiányait. Dezső Vilmos Förster Félix, Öwössy Bruckner Leó és Endrődy Hosenknopf Mihály szerepében kitűnő játékukkal tették magukat érdemessé a termet zsúfolásig megtöltő közönség sürü tapsaira. Kis Cecil Margit szerepét teljesen elejtette, énekben is többször kisiklott, meü nagyfokú indiszpozicióval küzdőit. Igen jók voltak Medgyessy és Pécskay. Vasárnap délután az „ObsitosM, este ismét „Oh Teréz !"-t játszották. Kis Cecilt délután Kállay Jolán, este Lantos Lolla váltotta fel. Mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a szinház. Hétfőn a „Féltékenység"-et igen kevés számú közönség nézte végig. Annál többen jöttek kedden a „Sz+ambul rózsájáénak hetedik előadásához. De ez természetes is. Hisz annyi fiatal sziv bálványának: Öivössynek volt jutalomjátéka. Örvössy nagy vetvevel játszottés énekelt, így rá is szolgált a sok tapsra és virágra, mellyel neki kedveskedtek. Szerdán Laufs és Kraatz bohózata, a „Páholy" mulattatta a közönséget, mely a színházat megtöltötte. Dezső Vilmos, ki e darabot választotta jutalomjátékául, valamint Endrődy, Pogány és Pécskay teljesen kiaknázták szerepeik komikumát és egész este állandó derültségben taiíották a közönséget. Homokay Gabriella az erélyes anyóst és a férjét papucskormány alatt tartó hitest igen jellegzetesen alakította, gen jól megállta helyét Telekán, mint Paludán Mózes, ügyesen és otthonosan forgolódott a színpadon a fiatal Burányi Albert. A nőkkel mostohán bántak az ismeretlen szerzők, igen kicsiny szerepeket irtak nekik. De kis szerepeikben is igen jók voltak: Kiss Mariska, Nádassy Mici és Rózsay Russy. Csütörtökön Eisler operettje: „Az asszonyfaló" került szinre Molnár János jutalomjátékául. Molnárt a közönség kiléptekor hosszantartó, zajos ovációvari köszöntötte, hogy percekre megakadt az előadás, egész virágkerttel és ritka értékes ajándékokkal kedveskedett neki. Az első felvonás végén virágesőt zúdítottak rá. Sajnáljuk, hogy az ünneplés hozsannájába disszonáns hangokat kell vegyítenünk. Molnárnál az érte rajongó közönség nem veszi figyelembe hangbeli fogyatékosságát, mert meghajol művészi kiválósága, páratlan egyéni szeretetreméltósága és tehetségének a szivárvány tarka szimpompájában csillogó sokoldalúsága előtt, sőt a mű-