Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-09-09 / 36. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap, a Megjelenik minden vRwárnap. Előfizetési árak: Égés* érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 8 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: P0LLAT8EK FRIGYES. líirdetosek és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nofeaá A rasin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A háborúnak egyik káros hatása abban nyilvánul, hogy a közélettől sok kiváló munkaerőt és friss tehetséget elvon. Ennek következtében a szárnyaszegett, ki­hűlt ambicióju, erejükben megroppant vezető tisztviselők nem mehetnek nyug­díjba, mert nincs kivel pótolni őket. A nyugalomra megérett öreg copfok­nak nem a legkisebb hibájuk, hogy az aktákon keresztül látják a dolgokat, akták­kal akarják az összes felmerülő' közügye­ket elintézni és mintegy fáznak az eleven élettel való érintkezéstől. Nem vádolhatók rosszakarattal, vagy tehetségtelenséggel, csak nem tudják a megszokás nyűgét lerázni. Évtizedeken keresztül megszokták, hogy minden ügyet akták segítségével ütöttek nyélbe, megrögződött bennük az a meggyőződés, hogy ez a közéleti dolgok vezetésének egyedüli helyes módja. A hivatalokban azonban hetenkint sok száz ügyirat fordul meg, így nem csuda, hogy az illetékes tisztviselő soknak tartalmáról megfeledkezik. De ha a dolgot magát látja, azt eszében tartja. Ha pld. valaki egy nagy tüzesetet lát, e látvány sokáig emlékezetében marad, mig annak száraz hivatalos leírása csakhamar lehull az emlékezet rostáján. Pápai állatorvos egy év óta többször jelentette, hogy a vágóhíd pusztuló félben van, a tetőn becsurog az eső, mely bele­szivárog az ott felhalmozott élelmiszerekbe és elrontja azokat, a hűtő kamra nem hideget, hanem meleget fejleszt és a benne elraktározott zsírt, hust és szalonnát nem konzerválja, hanem megrothasztja, hogy a vágóhíd javításra szorul s. i. t. Ha ezt az ügyet nem aktaszerüleg intézték volna, hanem az állatorvos egyszer karonfogva a polgármestert és azt mondja neki: „Jöjjön el velem polgármester úr, mutatok valami igen érdekes dolgot", akkor a polgármester, aki annyira szeret utazni, annál is inkább megtette volna ezt a kis kirándulást, mert kevesebb költségbe kerül, mint a Budapestre való utazás. Amit saját szemével látott, azt megőrizte volna memóriájában és gyorsan intézkedett volna, hogy a vágóhídon már egy évvel ezelőtt kijavíttattak volna a hibák, mikor még nem voltak olyan nagyok. A mostani kormány agilis, fiatal tagjai nem elégesznek' meg az ügyek aktaszerü el­intézésével, hanem mindent saját szemük­kel akarnak látni, azért a mulasztásokat mindjárt észre veszik, a mulasztókat meg is büntetik és alkalmasabb embereket állítanak helyükbe. Bár már ez a rendszer lépne életbe városunk vezetésében is! * * * A mádi regálebérlő egyik „jámbor" hitsorsosa szombat délután jól befűtött szobájában, miután az ajtót gondosan becsukta, elővett titkos láda fiókjából egy jó darab sonkát, jóizüen falatozott, utána pedig hosszasan szopogatta a bo­ros fiaskót. Végül rágyújtott csibukjára, elővette a talmudot és nagy élvezettel tanulmányozta. Legjobb barátja valami módon rajtakapta és így szólt hozzá: „Micsoda bolond dolgot művelsz? Vagy hiszed, ami a talmudban van, amely tiltja a szombati füstölést és a sertéshús evést, akkor nem eszel sonkát és nem pipálsz szombaton. Vagy pedig ha nem hiszed, akkor nem tanulmányozod olyan buzgón! A tudós barát azt felelte: „Lá­tod, milyen együgyű vagy. Nem elég, ha tanulmányozom és tudom, még meg is tartsam? azokat?" így tesz a közélelmezési bizottság is: Nem elég ha szép, üdvös határoza­I tokát hoz, még meg is tartsa? Megszabják az árakat. De ki tud maximális áron venni? Legföljebb csak akkor képes erre, ha a megszabott leg­magasabb árak az eladóknak kedveznek, amennyiben magasabbak, mint a maxi­málás előtt voltak. E héten is két waggon dinnye került a piacra. Ott állott az eladó előtt a mér­leg, de amig én figyeltem, egyetlen egy­szer sem használta. Személyesen meg­győződtem, hogy a szerb kereskedő a maximális árnál kétszer magasabb árt kért és kapott. így van ez a legtöbb, a piacra kerülő élelmiszerrel. * * * Az ántánt nem áll szóba Német­országgal, mely a világ legműveltebb országa, ahol a kancellár a papíron nem felelős ugyan a birodalmi országgyűlés­nek, de tényleg semmit sem tehet a nép­akarat kifejezőinek intenciói ellenére. És miért nem áll szóba Németországgal? Mert véleménye szerint kormányformája nem demokratikns. Németországgal, mely­nek lakossága szabad és művelt, nem áll szóba, de Oroszországgal, melynek kor­mányformája a legdespotikusabb volt, népe legtudatlanabb Európában, nemcsak szóba állt, hanem szövetséget is kötött, amint szóba állt a királygyilkosságban nagy gyakorlattal biró szerbekkel. .Csak lennének olyan helyzetben, hogy ők dik­tálhatnák a békét, szívesen szóba állná­nak Németországgal, ha még zsarnokibb kormánya lenne is, mint Oroszországnak. v. I. Városi közgyűlés. — 1917 szeptember 3. — Pápa város képviselőtestülete mult hétfőn tartott közgyűlése nagy érdeklődés mellett folyt le és a napirenden kívül számos, főleg közélelmezési ügyünkre nézve igen üdvös határozatok lettek hozva. A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben adunk tudósítást: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Gyurátz Ferenc, Jílek Ferenc, Keresztes Gyula, Böhm Samu és Grátzer János képviselőket kéri fel. A mult ülés jegyzőkönyve felolvasva tudo­másul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy vár­megyénk főispánjává dr. Rainprecht Antal lett kinevezve és beiktatása mult hő 29-én volt, amelyen városunkból számos megyebizottsági tag vett részt, kik a polgármester vezetése alatt Pápa város nevében üdvözölték. Ugyancsak jelenti, hogy dr. Véghely Kál­mán vármegyénk alispánja elhunyta alkalmával Pápa városa a temetésen képviseltette magát, ravatalára koszorút helyeztetett, indítványa, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg és a gyászoló özvegyéhez részvétirat intéztessék, helyesléssel fogadtatott. Jelenti továbbá, hogy a vármegye törvény­hatósága Pápa város képviselőtestületének nyug­díj szabályrendeletét a városi rendes napidíjasok, szolgák és rendőrszemélyzetre vonatkozólag jóvá­hagyta. Végül bejelenti, hogy dr. Teli Anasztáz, képviselőtestületünk illusztris tagja a polgári hadi érdemkereszt II. osztályával és a vörös­kereszt hadiékítményes II. oszt. díszjelvényével lett kitüntetve, sőt egy harmadik kitüntetésre reászolgált, mégpedig polgártársának elismeré­sére azzal, hogy az erdélyi menekültek érdekeit városunkban meleg szeretettel és odaadással is önzetlenül szolgálta. Indítványát, hogy a ki-

Next

/
Thumbnails
Contents