Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-06-17 / 24. szám

PA. PA S özlOw Közérdekű füffíretlen hetilap, es Meg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egésx érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptniajdonos ét kiadó: POLLATSEK FRIGYE8. Hirdetések és NyHt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Antin könyv- és papirkereskedésében. A városi nyultelep. (Válasz.) A Pápai Közlöny mult vasárnapi számában fenti cimen egy közlemény jelent meg V. I. úr tollából, amely csak úgy hemzseg a részint hibás, részint tendenciózus adatoktól. Ha V. I. objektív ujságiró lenne, akkor adatokért hozzám is eljött volna, aki első sorban is tudtam volna neki helyes adatokkal szolgálni. Mivel ezt nem tette, hanem egyenesen egyirányú, nagyhangú támadásokba sülylyesztette különben mindig magyaros, igazi mokány magyarhoz illő tollát, egyszerűen nem tartom érdemesnek arra, hogy neki válaszoljak. Jelen válaszom a Pápai Közlöny olvasóinak szól, kikkel — a szerkesztő úr szívességéből — felvilágosításul közlöm a következőket: A közlemény első mondata is valótlanság már: „A városi tanács a mult évben . . . hozzájárult egy városi nyultelep létesítéséhez". Ezzel szemben az igazság ez: A közélelmezési bizottság 1916 junius 30-án tartott gyűlésén a jegyzőkönyv 122. száma ezt mondja : „Polgármester bejelenti, hogy a húshiány pótlására házinyultenyésztést óhajt bevezetni. (Határozat.) A bizottság a házinyultenyésztés eszméjét melegen üdvözli, annak soronkivüli megvalósítására a polgármester urat felkéri. Miről polgármester úr értesíttetik." Ezt le kell szegeznem, mert így még talán V. I. is képes lesz megérteni, hogy az eszme s a kivitel megindítása a polgármester úr által a közélelmezési bizottságból történt. 1916 julius 29-én a Közélelmezési Bizottság jegyzőkönyve 151. szám alatt a nyultenyésztés felügyeletével Bogár Istvánt megbízza stb. Szükséges ezt azért is hangsúlyozni, mivel másik helyen meg ezt mondja: „Bizonyos, hogy a felügyelőt jó szándék, csupán a köznek szolgálatot tenni kivánó önzetlenség (Istenem, milyen szépen ir V. I.!) vezérelte a telep alapításánál." Az alapító a polgármester úr és a közélelmezési bizottság volt. • Az iktatóban 8697. sz. alatt 1916 julius 24-ről találhatott volna különben egy irást. Ez egy levél másolata, melyet röviden így ismertetek : „Kérdezi a győrvárosi és vidéki nyultenyésztő-egyesületet, hajlandó lenne-e 100—150 drb. anyát és hozzávaló apanyulat szállítani. Kéri az árak közlését stb. 1916 julius 24. Mészáros Károly s. k. polgármester. Ki az alapító V. I. úr? A nyultelep ügye mindig a Közélelmezési Bizottság elé tartozott, csak a várost érdeklő ügyekben kellett néha a v. tanácsnak is intézkedni. Nem kellett hát időközben a Közélelmezési Bizottsághoz helyezni, érdekből, vagy azért meg éppen nem, mert annak egy tagja barátja a felügyelőnek. Nagyon darabos, alaptalan vád ez. Nem érdemes hát a szóra sem. Hogy a telep 20,400 koronába van eddig ? Jó, hogy V. I. megmondja nekem, mert én tőlem sohasem kérdezte senki, hogy mi kell oda és mibe kerül, én a számlákat sohasem revideáltam. Mindenki vett és intézkedett a nyultelep terhére anélkül, hogy én tudnék róla. Nekem hát mindegy, hogy mibe van — ezen szempontból. Hogy azonban az összeg folyton emelkedett, annak okáról tudok egyetmást, ime : 1. A polgármester úr e szavakkal: „Nem akarok én kreizlereit, hanem nagy telepet

u — jelszóval adta ki az utasítást 1916 augusztus elején a telep berendezésére (amikor már a telep berendezése munkában volt s amikor — szóval már az alapítás után én odakerültem). — így — pláne 120—150 anya és ehhez való him stb. befogadására — persze, hogy ilyen telep kellett. 2. Másik ok az is volt a telep elrontásánál, hogy az állatok másodrendű, vagy selejtes minőségben szereztettek be sokszor, mert elsőrendű telepekre elmenni megtiltatott — bár költség felszámítása nélkül, csak az útiköltség megtérítését kértem —, hanem vagy levélileg, látatlanba kellett válogatni vidékről, vagy helyben venni olyat, amilyen van, sőt olyat is, amit meg kellett vennem, mert egyenesen utasítást kaptam rá. Megérti ezt V. I. úr? 3. A takarmány legtöbbször silány volt és nem elegendő, amitől a beszerzett állatok is csak sínylődtek. 11438. sz. alatt megnézhette volna V. I. úr jól az én említett 1916 szeptember 29-iki beadványom, melyben a prémek értékesítésének összege egyáltalában nincs számokban jelezve. Az összes remélhető bevétel volt 36.000 koronára előirányozva, ha teljesen prima 150 tenyészanya lett volna egyszerre beállítva. Bőrből akar hát V. I. úr 36.000 koronát ? Nyereségnek ? Lehet, hogy ő jobban ért a bőrhöz, mint én. Talán neki vastag bőrei lennének, ha nyulászattal és nyulbőr eladással is foglalkoznék s azért tudna 36.000 koronát bőrből nyerni. Ugyanezen számú beadványban kértem 8000 D-ölet a temető mellett még októberben lucernásnak berendezni (máig sincs meg). Az urdombi faiskolán (amelyen már hat éve tudomásom szerint minden évben hat ezer koronát fizet rá a város a fa iskolára) zab- és árpa termelését kértem (máig sincs). Az Erzsébetliget szénáját és füvét, hogy télire olcsó takarmány legyen (télen 40 koronájával vett a gazda mástól sokszor penészes, vagy dohos szénát). Már akkor megírtam ugyanezen beadványban, hogy „ha ezeket nem adná meg a város, már előre is elhárítok magamról minden felelősséget". Nos, — hát nern adta meg, de később még így sem. A városi gazda ezen 11438. sz. beadványra azt irja, hogy „redukálás szükséges az élelmezési adagokban (egy másik Kürthy!) — bár ez éreztetni fogja az állatok fejlődésében tapasztalható kellemetlen és káros visszahatását

1

1. Fentieket a tanács (mert ezen belső ügyek oda tartoztak) nem teljesítvén 1916 október 1-én hozott egész más irányú határozatával, 13464. sz. alatt 1916 november 10-én ezt én ismét sürgetem. Minderre az intézkedés az volt, hogy felhivattam összesen 10 drb. tenyészanya beszerzésére. Persze levélileg válogassak vidékről! Erre kijelentettem, hogy tovább felelős nem leszek, ha ez így megy s mindig más akarata érvényesül és 14267. sz. alatt 1916 december 9-én kérem a vezetésről való lemondást tudomásul venni, mert 120—150 igért prima állat helyett csak 2/3 másodrendű és selejtes áll rendelkezésre. Erre választ sem kaptam, sőt: 1916 december 9. Közélelmezési Bizottság jegyzőkönyve 277. sz. „Polgármester jelenti, hogy a városi nyultelepen az állatok száma annyira felszaporodott, hogy véleménye szerint az elárusítást meg lehetne kezdeni". (Nem tudom, annak idején miből merítette polgármester úr ezen véleményét. Talán abból, hogy én ugyanazon nap az eredménytelenséget előre látva és kellően megokolva, beadtam lemondásom.) 14309. sz. alatt 75 q zabot is elrekviráltak az állatok eleségéből, a megmaradt kis mennyiség pedig csak sinylődésre lévén elég, 14835. sz. alatt kérem sürgős lemondásom elfogadását. Végre 1917 január 3-án ott hagytam a telepet. 1917 január 10-én Közélelmezési Bizottság jegyzőkönyve 1. pont. „Polgármester jelenti, hogy a nyultelepet a kiküldött bizottság megvizsgálta s miután Bogár István annak vezetéséről lemondott, ideiglenesen a női kórház éleimezőjét (Németh Pált) bizta meg ezzel". Átvette tőlem a városi állatorvos úr, aki azonban tudomásom szerint mint felügyelő január és február hóban ösz-