Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-06-10 / 23. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap, s Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egésx érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 8 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és NyHt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Amin könyy- és papirkereskedésében. A városi nyultelep. A városi tanács a mult évben a husdrágaság és -hiány enyhítésére hozzájárult egy városi nyultelep létesítéséhez. A nyultelep felügyeletével, illetőleg vezetésével Bogár István tanárt bizta meg. A szándék nemes, a cél szép volt, mert siker esetében a telep elláthatta volna Pápa város közönségének egy részét jó, Ízletes, olcsó hússal, rászoktatta volna a gazdaközönséget és másokat a nemesebb fajta nyulak tenyésztésére és lehetővé tette volna, hogy hetenként kétszer-háromszor hust ehessenek olyan szegény emberek is, akik most hetekig hírmondónak sem látnak egy falatka hust asztalukon. Ezt a célt nemcsak hogy nem érték el, de meg sem közelítették. Ellenben a várost eddig 20.400 (haszezernégyszáz) korona költségbe sodorták, melynek eddig a város közönsége semmi hasznát sem látta. Az eddigi eredmény, jobban mondva eredménytelenség feljogosít arra a következtetésre, hogy a nyultelepre fordított és fordítandó összeg kidobott pénznek tekinthető, mely sem közvetett, sem közvetlen úton egy milliomod percentet sem fog hozni. Bogár István, a városi nyultelep vezetője, 1916 szeptember 29-én kelt beadványában kilátásba helyezte ugyan, hogy 1917 tavaszára a nyulállomány 1000 (ezer) darabra fog emelkedni, a városnak havonként 3000 (háromezer) korona hasznot fog hozni, azonkívül az eladott prémeken évenként biztos 36.000 (harminchatezer) korona nyereményt fog zsebrevágni. Mi vált valóra ezen „reális" számításból? Semmi. Való maradt csupán a város pénzének kidobása, annak a pénznek, amelyet a város a legnyomorultabb néposztálynak közélelmezésén nyert. A telep létesítésekor 268 nyulat szereztek be jó drágán. Milyen szaporodást mutat fel a telep egy év leforgása alatt? Körülbelül olyant, mint némely francia departement, ahol a gólya sztrájkol, ahol az asszonyok irtóznak az anyaságtól és ahol a népszaporodás már 50 év óta stagnál. Február végén az állomány 265 nyúlra sülyedt. Ez a minusz három és a plusz 265 nyúl a városnak 20.410 koronájába került. Számítsuk ki tehát, mennyibe kerül egy nyul? Nem kevesebbe, mint 77 koronába. Nem hisszük, hogy még valahol a világon futkosnának ilyen drága nyulak. Valóban „ezüst" nyulak ezek. Megvan ugyan a szép, 6500 koronán megszerzett berendezés, de a berendezést mindenütt holt tőkének tekintik, mert nem jövödelmez és a vállalat feloszlatása esetében potom áron adható csak el. Győrött egy magánvállalkozó betéti társaság nem kezdte ilyen fényes berendezéssel, hanem csak olcsó, csomagolásra használt ládákból rótta össze ketreceit és mindjárt az első évben tízezer korona hasznot tudott elérni. Mindezt jól tudja a városi tanács is. Az a kérdés merül fel tehát, miért nem oszlatja föl ezt a meddő, a várost folyton új, haszontalan kiadásokba rántó vállalatot? A felelet erre a kérdésre nagyon egyszerű. Mert a nyultelepet kivonták az ő hatásköre alól és a Közélelmezési Bizottság felügyelete alá helyez ték. Valószínűleg nem azért tették ezt, mert e bizottság öblös hangú, pergő nyelvű — bár nem névleges, de tényleges — irányítója, rossz barátja lenne a nyultelep felügyelőjének. A Közélelmezési Bizottság aztán olyan szabályzatot dolgozott ki, mely a telep felügyelőjének csaknem teljhatalmat biztosít. Nem akarom gyanúsítani sem a felügyelőt, sem öblös hangú, pergő nyelvű, különben mindig jót akaró, nemes szándékú pártfogóját, hogy e szabályzat az ő sugalmazásukra jött létre. Bizonyos, hogy a felügyelőt jó szándék, csupán a köznek szolgálatot tenni kivánó önzetlenség vezérelte a telep alapításánál. Ezt én elhiszem, meg vagyok győződve, hogy más is elhiszi. Nem is akarok bűnöst szimatolni, hiszem, hogy mindenki ártatlan ebben a dologban. Vizsgálatot sem akarok provokálni ebben az ügyben. Még ha az ellenkezőről volnék meggyőződve, sem akarnám ezt, mert a mi kedves hazánkban a fegyelmi vizsgálatokba, úgy, mint minden közdologba, felekezeti, társadalmi, társasági, baráti, pajtási, cimborasági, cinkostársi és szerelmi érdekek fonódnak be, azért a vizsgálatok ezer közül egy esetben vezetnek célhoz. Ennélfogva a vizsgálatot provokáló fölsül, a vizsgálat alatt levő pedig bengáli világítás mellett fölmentetik. Talán bankettet is rendeznek tiszteletére, ahol a jelenlevők mint becsületes augurok fölváltva markukba nevetnek, majd pedig a vizsgálat okozóját szidják, mint a bokrot. Nem óhajtok tehát a nyultelep ügyében vizsgálatot, hanem csak azt kivánom, hogy a város e hasznot nem hajtó és folyton újabb áldozatokat követelő vállalatot oszlassa fel és a rá szánt öszszeget fordítsa a népélelmezés javítására. v. I. Városaink kőszénszükséglete, A háború sok nélkülözéssel, sok megpróbáltatással jár, de emellett sok tapasztalatra megtanított bennünket. Sok dologgal úgy vagyunk, mint az egészséggel. Amig egészségesek vagyunk, egyik szervünket sem méltatjuk valami nagy figyelemre; de bezzeg, ha valamelyik szervünk működése megbénul, akkor vesszük csak észre, hogy munkabírásunk mennyire csökken és mily hátrányos az nekünk, ha bármelyik szervünk is felmondja a szolgálatot, vagy nem felelhet meg rendeltetésének. így vagyunk most a háborúban az u.-n. életszükségleti cikkekkel is. Minél fejlettebb a kultura, annál nagyobbak az igényeink s annál nagyobb lekötöttségben állunk mindazokkal a szükségleti cikkekkel szemben, amelyek a modern ember életfenntartásához, napi munkájának az ellátásához szükségesek. Mig békés viszonyok között a kereskedelmi verseny úgyszólván helyünkbe hoz mindent, amire csak szükségünk van, addig ma már az életfenntartási ösztön üz bennünket, hogy nagy áldozatok árán is a nélkülözhetetlen életszükségleti cikkek birtokába juthassunk és magunkat a nélkülözés ellen biztosítsuk. Nagyon sokan nem tudták pl., hogy a tengeritermés elégtelensége mily káros hatással van a zsir beszerzésére, vagy a takarmányhiány mennyire kihatással van a tej mennyiségére, minőségére és árára ? Valószínűleg igen-igen sokan nem gondoltak arra sem, hogy a kőszén mily rendkívül fontos szerepet játszik életünkben, amikor a kőszén hiánya miatt bezárják iskoláinkat, szórakozó helyeinket, csökkentik a vonatok számát, megállanak a gyáraink stb. Egyszóval elmondhatjuk, hogy ha kellő mennyiségű kőszén nem áll rendelkezésre, akkor az egész gazdasági élet