Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-12-23 / 51. szám

EiOZLÖVl Közérdekű fiií?j2:etlen hetilap, ea Megjelenik minden rasárnap. Előfizetési árak: %és* évre 12 K, fél erre 6 K, negyedéire S K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdomos é* kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és NyHtterak felvétetnek a kiadóhivatalban és N«M Armán könyr- és papirkereskedésében. Városi képviselőink figyelmébe! Városunk jövő évi költségvetése kész és már legközelebb a közgyűlés napirendjére lesz kitűzve és tekintettel az eddig tapasztaltakra, nagyon is időszerűnek tartjuk, hogy a városunkra nézve legfontosabb aktus érdekében szót emeljünk és a városi képviselőket kötelességük teljesítésére felhívjuk. A költségvetést jelenleg még a pénzügyi bizottság tárgyalja és így annak részleteibe nem bocsájtkozunk és nem is ebben az értelemben szólalunk fel, hanem igenis azért, mert a tapasztalat azt bizonyította már évek hosszú során át, hogy éppen ezen fontos kérdésnél, a költségvetés tárgyalása alkalmával, városi képviselőink — tisztelet a kivételnek — a legnagyobb közönyt tanúsítják. Sajnos, hogy ezt konstatálnunk kell, még pedig évről-évre így van ez, dacára, hogy minden évben ezen kötelesség teljesítésére felhívjuk a képviselők figyelmét. Nem jól van ez így, tisztelt képviselő urak. Az, hogy Önök nem érdeklődnek a város költségvetése iránt, az Önök részéről nemcsak kötelességmulasztás, hanem megrovásra érdemes. Mit igazol a tapasztalat ? A költségvetés iránt abszolút nincs érdeklődés, de máskép áll a dolog, ha választásról van szó, még ha csak egy Írnoki állás betöltéséről van is szó. No persze, ez egészen más. Az ilyen aktusért már érdemes a helyszínen órákat eltölteni és kapacitálgatni, de a költségvetésnél alig várják, hogy vége legyen és az egész költségvetés pontjain csak úgy átfutnak. A tételek fel lesznek olvasva és fejbólintva tudomásul vétetnek. Nem jól van ez így, pláne most, amikor három évi háborús esztendő után a békés megoldás remélhető. Fontos a költségvetés aktusa mindig, de most valóban reánk életkérdés, hogy mikép állapítjuk meg a jövőnk tervezetét. Bizony, bizony utánna nézhetnének a városatyák, vájjon rendben van-e a város költségvetése? Tessék nagyobb érdeklődéssel kisérni a költségvetés tételeinek bevételeit és kiadásait: Ez volna kötelessége minden képviselőnek, mert egy nap alatt — a közgyűlés napján — ezt nem lehet áttekinteni. Már pedig nálunk nagyobbrészt csak a közgyűlés napján lesz a költségvetés áttakintve. Ily körülmények között nem is lehet az egyes tételeket alaposan megvitatni. Ez a kötelességmulasztás okozója azután annak, hogy lamentálnak, sopánkodnak, hogy a pótadó viselését nem birjuk ki, a város a tönk szélére jut és tudja Isten mi minden kifakadást lehet hallani ép azoktól, kik hivatva volnának, sőt erkölcsi kötelességük volna a város gazdálkodására hangadó véleménnyel esetleg a túlkiadásokon segíteni. Ez a mi bajunk és ezért pang nálunk minden. A háború sok közügyet megakasztott, de azért ezeket folyton evidenciában kell tartani és épp azért itt volna az ideje, hogy ezek a kérdések jó eleve már megbeszélés tárgyává tétessenek és ez legalkalkalmasabb volna, ha ezt a költségvetés keretében tennék meg. Végleges intézkedést nem tehetünk, de azért az előmunkálatokat már megtehetjük. Tudjuk, hogy az ilyen értelmű felszólalásunk sokaknak nincs Ínyére, de ezzel mi nem törődünk. Nekünk kötelességünk ezen közönyre rámutatni. Ezzel mi orvoslást szeretnénk előidézni és bárha talán ezen nyilt szavunk sokaknál ellenszenvet gerjeszt, ez bennünket nem tántorít el és úgy, mint eddig, úgy ezután is nem fogunk visszariadni attól, hogy reá ne mutassunk a hibákra és városi képviselőink figyelmét közügyeink érdeklődésére, ha szükség mutatkozik, a legerőteljesebb hangon kötalességük teljesítésére fel ne hivjuk. Amint már említettük, városunk jövő évi költségvetése — és ép most ezen átmeneti korszakban — oly fontos aktus városunk jövőjére nézve, mely minden egyes városi képviselő kötelességteljesítését a legnagyobb mértékben hivja fel. Nem a költségvetést kell hibáztatni, de tessék érvekkel előállani, amellyel azt apasztani lehet és ezzel esetleg újabb jövedelmező befektetéseket kreálni. A költségvetésben tudtunkkal vannak oly tételek, melyeket nyirbálni lehet, jóllehet a pénzügyi bizottság amit nyirbálni lehet, megteszi, de azért tessék csak érdeklődni iránta, minden egyes képviselőnek lehetnek oly eszméi, javaslatai, melyek esetleg a már megállapított pótadó csökkenését vonnák maga után. Nem a levegőbe pingált különféle szép és nálunk rendesen szalmatüzzé vált intézményekkel kell vesződni, hanem teremtsünk első sorban a városházi állapotokon egészséges reformokat. A gazdálkodási rendszer hibáit javítsuk ki és ezáltal igyekezzünk a polgárság terhein — kik már valósággal nyögnek — könnyíteni, mert ezzel érdemeket szerzünk magunknak. Adósságunk van elég és ezt — nem tagadjuk — nagyrészt a háború okozta, de ép ezért nemcsak további adósságcsinálásra, hanem legyen gondja a városi képviselőknek arra, hogy a városnak új jövedelmi forrásokat keressen, kutasson és nyisson. Vessen fel közhasznú eszméket és létesítsen oly intézményeket, — amelyek hasznot hoznak. Nincs több mondanivalónk egyelőre, csak még az, hogy vegyék komolyan felszólalásunkat, lássanak hozzá a munkához, tegyenek meg a város érdekében mindent, ami a jólétet biztosítja, mert ha csak passzióból viselik a városi képviselő cimet, vagy mondjuk rangot, úgy vajmi keveset lendítenek városunk haladása érdekében. Ne kíméljék kényelmüket, hanem lássanak hozzá a munkához. Érezzen minden városi képviselő lelkifurdalást, aki hivatásos kötelességének teljes erejéből nem tesz eleget. p. F. A VeszprémYárm. Gazdasági Egyesület líözgyiilése. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület december 10-én tartotta meg tisztújító közgyűlését dr. Magyar Károly orszgy. képviselő elnöklete alatt. Dr. Magyar Károly bejelentette a közgyűlésnek, hogy az elnökség és az igazgató-választmány mandátuma az idén lejárt s a jelenlegi közgyűlés tárgya az elnöki szék betöltése és az igazgatóság megválasztása. Elnök bejelenti, hogy Purgly László a hosszú ideig viselt alelnöki állást újabb megválasztása esetén nem fogadja el. A közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul, hogy az érdemdús alelnök nem vállalkozik továbbra az alelnöki tisztségre, egyhangúlag hozzájárul az igazgató-választmány az indítványához, hogy Purgly László volt alelnök érdemeit jegyzőkönyvben örökítse meg a közgyűlés. Dr. Magyar Károly átadja az elnökséget Reé Jenő korelnöknek, aki az elnöki