Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-10-14 / 41. szám

II PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap, sí Megjelenik mindea yasáraap. Előfizetési árak : Egésx érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 8 K. Egyes. szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLÁTSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nefcel Arcain könyv- és papirkereskedésében. közgyűlés MzalomnyiMnítása. Nem illő jó barátunk kitűnő szolgá­latait elfeledni, habár volt idő, midőn olyan dolgokat is cselekedett, melyek nekünk nem tetszettek. Talán ebből a szempontból indult ki a városi képviselő­testület f. hó 8-án tartott közgyűlése, mely polgármesterünk nyugdíjaztatása iránti kérvényét tárgyalta. A közgyűlés városunk kiváló polgárai: dr. Antal Géza orsz. képviselő, Gyurátz ny. püspök, dr. Kende Ádám s mások indítványára a polgármester kérvényét nem fogadta el és kérte a továbbmaradásra. Nem akarjuk ezen alkalommal Mészá­ros Károly polgármester összes érdemeit felsorolni, mert mi még hosszú életet kivánunk neki. Többször kiemeltük, hogy Pápa űjabbkori fejlődése, ami a háború alatt megakadt, teljesen az ő nevéhez fűződik. Ha semmit egyebet nem csinált volna, minthogy megteremtette gyönyörű Erzsébet-ligetünket, mely sok gyenge szervezetű gyermeknek és öreg ember­nek valóságos áldás és fölér egy jó lég­gyógyító fürdővel, elévülhetetlen érdeme­ket szerzett volna Pápa város történeté­ben. De ő egyebeket is csinált. A város szépítése és fejlesztése érdekében az ő polgármestersége alatt több történt, mint előtte száz év alatt. Mindazok az intézmé­nyek és intézkedések, melyek Pápának városi jelleget adnak, mint a város jövödelmét fokozó villanyvilágítás, az utcáknak aszfaltburkolattal való ellátása, az ő polgármestersége alatt keletkeztek. — Alatta enyhült az alsó néposztályok szegénysége, amennyiben az ő polgár­mestersége idejében keletkezett gyárak­ban állandó munkaalkalmat talált. Minden időben elkövetett minden lehetőt, hogy a város jövödelmét a polgárság adóterhének emelése nélkül növelje. A város különböző felekezetű polgárai­nak ügyeit a legnagyobb elfogulatlanság­gal intézte. Nála liberálisabb férfi kevés van, talán nincs is városunkban. Ami hibái vannak, részben közösek a tisztviselők 99 százalékáéval, részben pedig végtelen jóságából erednek. Nemcsak az ő, hanem a tisztvise­lők óriási többségének hibája, hogy az ügyek nagy részét akták alapján intézi el, ahelyett, hogy a hivatalos helyiség hűvös falait egyidőre ott hagyná, belevegyülne a háború alatt sokat szenvedő nép közé, sűrű kontaktusba lépne az eleven élet­tel, gyakran és azonnal saját szemeivel győződnék meg a hiányokról, szükségletek­ről és elkövetett hibákról. Polgármesterünk az ő nagy jóságában és jóhiszeműségé­ben mindig hitt a hivatalos jelentésekben, az ő városi politikáját támogató barátai­nak önzetlenségében. így halmozódott össze aztán az ő jóhiszeműsége mellett az utóbbi időben sok mulasztás, így érte a város lakosságát többrendbeli nagy ká­rosodás. El kell azonban ismerni, hogy a háboru-teremtette bonyolult viszonyok, ezer és ezer egymásnak ellent mondó kormányrendelet nála fiatalabb, erélyesebb és frissebb munkaerejű főtisztviselőt is zavarba hozott és téves útra vezetett. így az elkövetett hibák kutforrásai nagyrész­ben rajta kivüí fekvő okokban keresendők. Ezeket a körülményeket mérlegelte igen helyesen a közgyűlés, midőn őt marasz­talta és méltányosan cselekedett, midőn a múltban szerzett nagy érdemeit, melyek túlragyogják jóságából fakadó hibáit, fel­idézte emlékezetébe. Nem jó ember az, aki végképen el­hidegül barátja iránt, mivel őt megondolat­lanul egyszer-kétszer megsértette, vagy megkárosította. V. I. Városi közgyűlés. — 1917 október 8. — Élénk érdeklődés mellett folyt le a mult hétfőre egybehívott képviselőtestületi közgyűlés. Az érdeklődés megnyilvánulá­sát polgármesterünknek nyugdíjazása iránti kérvénye képezte. A polgármester a meg­nyilatkozott közbizalomnak engedve nyug­díjaztatási kérvényét visszavonta és egye­lőre hajlandó tovább vezetni a város köz­ügyeit. A bizalom megnyilvánulásával la­punk vezetőhelyén bővebben foglalkozunk. A tárgysorozat többi pontjai az állandó választmány javaslatai alapján nyertek el­intézést, jóllehet egyes tárgyaknál élénk vita fejlődött. A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben számolunk be: Csoknyay Károly elnöklő főjegyző üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja, a jkv. hite­lésítésére felkéri Grátzer János, Bornemissza József, Böhm Samu, dr. Hoffner Sándor és Krausz József N. képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirendre térés előtt dr. Antal Géza a kenyér- és főzőliszt árának a hadisegélyben részesülőkkel szemben leendő méltányosabb áron való elárusítását javasolja. Hivatkozott arra, hogy a városnak a mult évben közélel­mezés cimen 33 ezer korona tiszta jövedelme volt és tekintettel arra, hogy a jobb módúak hatósági lisztet úgysem vettek, vagy kevésbbé vettek igénybe s így ezen nyereség a szegényebb osztály filléreiből folyt be, ezen összeg terhére óhajtja a hadisegélyezetteknek a liszt olcsóbb árusítását. Kéri ezen ügy napirendre való ki­tűzését. Gyurátz Ferenc ugyancsak ily értelemben ruha és lábbelinek horribilis árára hivatkozva, indítványozza, hogy legalább a hadisegélyezet­tek gyermekei részére szerezzen be a város ruhát és cipőt az élelmezési pénztárban jelent­kező nyereség számlájára. Krausz József N. hivatkozik a liszt árá­nak emelkedésére, ami a szegényebb sorsuakat érinti legjobban. Minthogy a lisztjegyek úgy vannak kiállítva, liogy mindenkinek mindhárom lisztfajtából kell szükségletét fedezni, javasolja, hogy a szegényebbeknek a nullás liszt vétele ne legyen kötelező. Csoknyay Károly elnöklő főjegyző, a há­rom javaslatra válaszolva, bejelenti, hogy a lisztnek a hadisegélyben részesülőkkel szem­ben méltányos árban leendő árusítását, úgy­szintén a szegényebb néposztály gyecmekeinek cipővel és ruhával ellátását, a legközelebbi köz­gyűlés napirendjére fogja kitűzni; mi a nullás liszt vásárlási kényszerét illeti, gondoskodni fog arról, hogy a nullás liszt helyett mindenki a másik két fajta lisztből szerezhesse be szük­ségletét. A választ úgy a felszólalók, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Dr. Antal Géza kérdést intéz, hogy az Esterházy Jenő gróf által ajándékozott több száz köbméter fa beszállítása iránt miért nem történt intézkedés, holott az uradalmi bériők ennek be­szállítására készséggel ajánlkoztak. Csoknyay Károly elnöklő főjegyző kijelenti, hogy a fa már oly helyen van, ahonnan a szál­lítás már eszközölhető lesz és most már sürgő­sen fel fogja kérni az illető földbérlőket a fának a városba való befuvarozására. A választ úgy interpelláló, valamint a kép­viselőtestület tudomásul vette. Keresztes Gyula az árdrágítás szigorú ellen­őrzése érdekében szólal fel. Erre nézve Szokoly rendőrkapitány kijelenti, hogy a rendőrség kötelességszerüleg járt el, de számos cikkre a kormány az árszabályozást nem terjesztette ki. A választ úgy interpelláló, valamint a kép­viselőtestület tudomásul vette és ezzel áttértek a tárgysorozatra. Gyurátz Ferenc méltatva Mészáros Károly polgármester érdemeit, kijelentette, hogy min­den lehetőt el kell követni, hogy őt kérelmének visszavonására birjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents