Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-10-14 / 41. szám

I. Mészáros Károly polgármester nyugdíjaztatását kéri. A képviselőtestület Gyurátz Ferenc elnöklete alatt dr. Antal Géza és Krausz József N. képviselőkből álló küldöttséget menesztett a polgármesterhez azzal, hogy a polgármestert kérvénye visszavonására birják, biztosítsák őt a képviselőtestület változatlan bizalmáról és nagyrabecsüléséről s ha egészsége kívánja, ajánlják fel a szabadság megadására vonatkozólag a képviselőtestület beleegyezését. Rövid szünet után megjelent a küldöttség élén Mészáros Károly polgármester, kit hosszantartó lelkes éljenzéssel és tüntető tapsokkal fogadtak. Mészáros polgármester elfoglalva az elnöki széket, kijelenti, hogy a közbizalomnak ilyetén megnyilatkozása után a kérelemnek helyt ad és kérvényét visszavonja, megjegyzi, hogy a támadásokkal szemben a fegyelmi vizsgálatot maga ellen megkérte és a fegyelmi vizsgálat befejezése után a sajtóbiróságnál fog magának elégtételt szerezni. Lelkes éljenzéssel vette tudomásul a képviselőtestület a polgármester elhatározását és ezzel áttértek a tárgysorozat többi pontjainak megvitatására. II. Az 1918. évi legtöbb állami adót fizető városi képviselők összeállítására kiküldött bizottság jelentése. A képviselőtestület a kiküldött bizottság jelentését tudomásul veszi. A jelentés szerint 87 rendes-, 30 póttag van felvéve. A főjegyző javaslatára a póttagok száma 45-re lett felemelve. III. M. kir. Belügyminiszternek 90.000/1917. számú rendelete a városi alkalmazottak családi pótlékának felemelése és az állampénztár által fizetendő különbözetnek megállapítása tárgyában. A képviselőtestület a rendeletet tudomásul veszi. IV. M. kir. Belügyminiszternek 94.000/1917. számú rendelete a városi alkalmazottak részére, az állampénztárból utalandó beszerzési előleg bejelentése iránt. A képviselőtestület a rendeletet tudomásul veszi. V. Városi tanács jelenti, hogy az 1917. évi városi költségvetésben felvett katonai beszáüásolási költségek nem fedezik a kiadásokat. Javasolja, hogy e célra 24.000 korona összeg kölcsönkép helyi takarékpénztártól felvétessék. A képviselőtestület a városi tanács jelentését tudomásul veszi és a 24.000 korona öszszeget a helyi takarékpénztártól a már szokásos arányban felvenni elhatározza. VI. Jelentés a vágóhíd állapotáról és a szükséges javítási költségek megszavazásáról. Győri Gyula, Sarudy György és Keresztes Gyula felszólalásai után: a képviselőtestület az állandó választmány javaslatára elhatározza, hogy a vágóhíd megvizsgálására azonnal hivassék meg a már egy ízben felkért műszaki bizottság és ha a már megrendelt anyagok megérkeznek, a tetőjavítási munka azonnal kezdessék meg, nehogy a késedelemből újabb kár származzon. VII. Veszprémmegyei állatbevásárló és húsértékesítő részvénytársaság megkeresése részvények jegyzése iránt. Csoknyay főjegyző ismertette a felhívást és kéri, hogy legalább 20 ezer koronával járuljon a város ezen indítvány létesítéséhez. Krausz József N., Révész Arnold főmérnök, Győri Gyula és dr. Kende Ádám felszólalásai után: a képviselőtestület tekintettel arra, hogy a társaság a vármegye lakosságának élelmezési viszonyait óhajtja működésével megjavítani, 10 drb. 200 korona névértékű részvényt jegyez a rendkívüli kiadások terhére. VIII. Polgármester jelenti, hogy a képviselőtestületnek 1916. évi december hó 15-én hozott azon véghatározatát, mellyel kimondta, hogy az árvaszéki előadói állást a háború tartama alatt véglegesen nem tölti be, s az árvaszéki előadói teendőknek a háború tartamára leendő ellátásával dr. Böhm Zoltán városi képviselő, árvaszéki kültagot bizza meg, — dr. Csoknyay János t. főügyész fellebbezése folytán — a mult szeptember hó 20-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés megsemmisítette és a város képviselőtestületét az állás végleges betöltésére utasította. Határozatot kér, hogy a képviselőtestület élni kiván-e fellebbezési jogával ? A tárgyhoz Gyurátz Ferenc és dr. Kende Ádám szóltak. Előbbi — a képviselőtestütet egyhangú helyeslésétől kisérve — a fellebbezés mellett érvelt, mivel a mostani megoldást helyesnek, az adott viszonyok között törvényesnek és a város közérdekében állónak tartja, s mivel hasonló, s eddig senki által sem kifogásolt határozatai vannak a közgyűlésnek az alkapitányi és a pénztári ellenőri betöltetlen, illetve megüresedett állásokra nézve is; dr. Kende pedig kimutatta, hogy a törvényhatóság határozata egyenesen törvénytsértő, mivel — a t. főügyész fellebbezése a szeptember 20,-i rnegyegyülés tárgysorozatába felvéve nem levén, s így e tárgyról az érkezett pápai bizottsági tagok tudomást sem szerezhetvén — az tárgyalható sem lett volna. A közgyűlés élénk helyeslése mellett mutatott rá, hogy a t. főügyész fellebbezésével szembehelyezkedett a város közérdekével : a város közönségének egyhangú akaratával, s a közgyűlés nevében és egyhangú helyeslése mellett kérte fel a jelenlevő t. főügyészt úgy ezen, valamint a még el nem intézett hasonló tárgyú fellebbezésének visszavonására. A képviselőtestület Gyurátz Ferenc indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy a véghatározatot megfellebbezi. A fellebbezés elkészítésével dr. Hoffner Sándor t. ügyészt bízták meg. IX. Illetőségi ügyek. Néhány illetőségi ügynek a városi tanács javaslata alapján hozott határozata után a közgyűlés befejezést nyert. Színház, Finita la comedia ! Vége a komédiának. Thalia papjai és papnői felültek — nem a kordéra, hanem a fiakkera, aztán a vonatra és itt hagytak bennünket. A direktor tele kasszát, ők pedig sok szép emléket vittek magukkal: a sürü tapsorkán, a közönség szeretetének emlékét. Mi pedig meghatott érzéssel tekintünk azok után, kik nekünk annyi felejthetetlen kedves estét, annyi műélvezetet, e szomorú időben annyi vidám órát szereztek, akik annyi kacagást váltotttak ki a sírásra hajló lelkekből, melyek három év óta oly sokat zokogtak. A direktor, társulat és a közönség meg lehetnek egymással elégedve, az előbbiek törekedtek kitűnő, egybevágó előadásokat produkálni, a közönség estéről-estére zsúfolásig megtöltötte a színházat. Az első előadások nem igen sikerültek, mert a szélrózsa minden irányából összeverődött társulat és zenekar játékából hiányzott az összhang, de az igazgató erélyes és műértő keze csakhamar megteremtette a harmóniát, aztán ment minden, mint a karikacsapás. A társulat összesen 45 esti és 6 délutáni előadást tartott. Ezekből 12 előadás esett a drámai műfajokra. A drámai és vígjáték esték a „Kék róka" kivételével mind fényesen sikerültek. Az operett előadások között különösen szép sikert arattak Mágnás Miska, melyet hatszor, a Csárdáskirálynő, melyet ötször, Zsuzsi kisasszony, melyet négyszer, Három a kislány, melyet négyszer és a Legénybucsu, melyet szintén négyszer ismételtek meg. A drámai előadásoknak különösen Nagy Erzsi, Nádassy Mici, Molnár János és Pogány Béla, az operetteknek Kiss Cecil, Juhász Margit, Szigeti Annus, Molnár János, Kállay, Endrödy, Dezső és Örvössy adták meg a művészi patinát és nivót. Szombaton este szinre került másodszor Pásztor Árpád színműve: a „Vengerkák", vasárnap délután a "Gólem", este pedig a „Mágnás Miska", Kállay Sándor estélyéül. Hétfőn, október 8-án a „Cigánybárót" mutatták be. Dezső Vilmos (Zsupán) nem játszott a szokott vervvel. Juhász Margit (Arzéna) minden tekintetben kifogástalan alakítást nyújtott. Medgyessy Erzsi (Cipra) énekben és játékban elsőrendű volt. Lantos Lola (Saffi) és Telekán (Barinkay) meleg érzelmességgel adták elő dalaikat. Kisebb szerepeikben Pécskay, Örvössy és Homoky Gabriella emelték az előadás sikerét, mely Dezső Vilmos és Endrödy Miklós estélye volt. Kedden „Három a kislány" került ismét szinre, mint Molnár János estélye. Szerdán ismét rendkívül meleg estélyben volt részünk. A „Csárdáskirálynőt" adták ötödször. Ez alkalmat felhasználta a közönség, hogy különös meleg szeretettel tüntessen Kiss Cecil mellett. Midőn a második felvonásban megjelent, virágeső és szűnni nem akaró tapsorkán fogadta. Mind a kettő megismétlődött minden énekszáma és tánca után, valahányszor újból megjelent a színpadon. Örvössy is kapott két nagy virágcsokrot. Iránta tisztelői különben praktikusabb módon, dúsan ömlő pengő ércben is kifejezték szeretetüket. Hasonló szeretetnyilvánulásban részesült Molnár János és Kállay Sándor. Hiába! A nők gyengédebbek, praktikusabbak és önzetlenebbek, mint a férfiak, kik közül többen legföljebb egy-egy művésznőt tüntettek ki kegyükkel. A hét folyamán ugyancsak a pápai nők kedveskedtek Juhász Margitnak, Szigethy Annusnak és Medgyessy Erzsinek többszörös szép virágadományokkal. Általában az egész hét az ünneplések és szívélyes bucsuzkodások hete volt. Csütörtökön és pénteken utolsó előadásokul Garvay Andor drámája: „Bent az erdőn" került sorra. A búcsúzáskor ismerkedtünk meg valóban Ungvári Miklóssal, kiben dr. Patek igen értékes erőt és munkatársat nyert. Egyszerűen, póz nélkül beszél, mint Hegedűs, tehát modern művész módjára, éppen azért éri el mindig a célzott hatást, mert hiszünk őszinteségében. Becsületes, rokonszenves nyárspolgár arca nem igen alkalmas a szenvedélyek visszatükrözésére, így aztán a lelki küzdelem, mely szivében dúlt, midőn a lemondásnak, nyugalomnak élni kivánó lecsúszott egykori világfiban fölébred a kacér asszony csábítására a tigris, meglepetésszerűen éri a nézőt. A paroxizmusig fokozódó szenvedély hirtelen fellángolása mégis tüzfolyamként hatott. Nagy Erzsi (Rachel) egészen felolvadt a kacér, hidegen számító asszony szerepében, ki maga égeti meg magát a tűzben, mellyel férje ellenfelét akarja felperzselni. Nagy, beszédes szemeinek tüze nemcsak az erdő csalódott remetéjét, hanem a nézőket is megbabonázta. Garvai szellemes tirádái az ő ajkairól felvillanyozólag hatottak. Halálfélelme, felsikítása a katasztrófa előtt megrendítettek. Pogány Béla (dr. Werner) elementáris erővel hatott, midőn a megcsalattatásának felfedezésekor fejszét fog riválisára. Nádassy Mici (Flóra) tökéletes ala-