Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-09-23 / 38. szám

PAPAI ROZLONY Közérdekű független Hetilap, sa Megjelenik minden vasárnap. Elfifizetési árak : Egén érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre t K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos én kiadó: 1*0 LL ATS EK FRIGYES, Hirdetések és NyHt- terek felvétetnek a kiadóhivatalban és NeM Amin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A polgármester f. hó 15-én beadta nyugdíjaztatásáért való kérvényét. Remél­jük, hogy e jogos és méltányos kérését teljesíteni fogják. Majd csak akkor fogom érdeme szerint méltatni, ha a városi közgyűlés e kérését kedvezően elintézi. Egyelőre csak néhány megjegyzést óhajtok ezen eseményhez fűzni. " Nem akarok kéretlen tanácsadó szere­pére vállalkozni. Meg vagyok győződve, hogy a városi közgyűlés minden tagja lelkiismeretesen mérlegelni fogja, vájjon a távozni akaró polgármestert további maradásra fogja-e kérni, vagy elfogadván kérvényét, új polgármester választására szánja el magát. Az utóbbi esetben termé­szetesen csak a közérdek fog minden városi képviselőt vezérelni. Sógorság, komaság, pajtáskodás, rokon- és ellen­szenv, klikk- és magánérdek teljesen háttérbe fognak szorulni, mint hazánk­ban általánosan szokásos. Megbizom a városi közgyűlés tag­jainak lokálpatriotizmusában, de mégis jobb szeretném, ha a polgármestert ne ők választanák, hanem az egész közön­ség, szegény és gazdag együttesen, sőt még azoknak az asszonyoknak is adná­nak választójogot, akiknek férjei már 2—3 év óta harcolnak a lövészárokban, akik gyermekeikkel együtt drága pénzü­kön városi ellátáson élnek. Sajnos, ez lehetetlen, de sok dolog nem történhetik meg, ami jogos és mél­tányos, és aminek megtörténte kívánatos, ész- és célszerű volna. Lerajzolom milyen­nek szeretném Pápa város új polgár­mesterét. Első sorban jó ember legyen, de ne vigye a jóságot túlságba, hogy jó barátainak, híveinek önző üzelmeit el­nézze, tűrje, hogy a közönség rovására a város javain vagyonokat gyűjtsenek, annak fejében, hogy egyik-másik városi közügyben, céljai elérésében támogatták. Legyen továbbá szociális érzéke. Ne az aktákon keresztül nézze a világot, hanem lépjen a nyüzsgő, pezsgő, eleven, forró élettel közvetlen kontaktusba. Forduljon meg mindenütt, ahol a város dolgában valamit tesznek vagy elmulasztanak, ahol a nagy tömegek az életért, a minden­napi betevő falatért küzdenek. Legyen erélyes, aki képes a köz­gyűlés és a bizottságok működését irá­nyítani, ne pedig a közgyűlés és a bizott­ságok irányítsák őt. Hallgassa meg az okos emberek tanácsát, de legyen annyi belátása, hogy a tiszta búzát a konkoly­tól megtudja különböztetni. Legyen benne annyi férfiasság, hogy tetteiért mindig elvállalja a felelősséget és ne bújjék egy felelőtlen bizottság háta mögé. Legyen izig-vérig európai kultúr­ember, akinek korunk uralkodó eszméi átmentek vérébe, aki szereti mindazt, ami tudás, ami szép és jó. Az ilyen nem fog egy hires kulturtényezőt évekig távol­tartani a várostól. Legyen talpig férfi, bátor ember, aki nehéz helyzetben npm veszti el fejét és nem enged jogosulatlan befolyás­nak. Legyen okos ember, akit nem lehet félrevezetni, aki előtt önző, egyéni érde­keket nem lehet a közérdek köntösébe burkolni. Ne legyen önfejű, aki mindent job­ban akar tudni másoknál, aki a törvény betűjéhez, nem pedig szelleméhez ragasz­kodik, aki a rosszul megértett törvényt mindig a közönség kárára alkalmazza. Hiszem, hogy a föntebb fölsorolt jó tulajdonságokkal felruházott urat fognak Pápán találni és hiszem, hogy a köz­gyűlés tagjai csakis ilyenre fogják leadni szavazatukat. * * * A közélelmezési bizottság még julius hó 20-án olyan határozatokat hozott, melyek életbe léptetésük estében a piaci mizériák jó nagy részét egy csapással megszüntették volna. E határozatok szerint a viszontelárusítók csak d. e. 11 órakor kizárólag a piacon kezdhetik meg a vásárlást. A piacon kivül való vásárlás tilos. Két piacbiztos alkalmazandó, akik ellenőrzik az összes eladókat és vevőket. A viszont elárusítók kötelesek a piac­biztosoknak bejelenteni, mennyit vásárol­tak, természetesen joguk van a bemon­dott adatok helyességéről meggyőződni, a vasútnál meggyőződést szerezni az el­küldendő áruk súlyáról és ha az nagyobb a piaci vásárlásnál, nyomban elkobozni. Ezekből a határozatokból még mai napig sem hajtottak semmit sem végre. Ha nem akarják e rendszabályokat meg­valósítani, minek szavazták meg? Vagy szükségesek, vagy szükségtelenek, vagy megengedi a törvény életbeléptetésüket, vagy tiltja. Ha szükségesek és törvény­szerüek, miért nem hajtják végre, ha pedig törvénytelenek és szükségtelenek, miért nem vetették el ezeket az indítványokat, miért fogadták el azokat? Hiszen vannak köztük fölös számmal jogtudók, akiknek tudnia kell, mit enged meg a törvény és mit tilt. Ámde a 4207/1915. M. E. sz. r. 7. §-a fenti rendszabályok életbeléptetését meg­engedi. Az is bizonyos, hogy e rend­szabályok szükségesek, mert ha kevesebbet szállítanának el, nálunk több zöldség maradna és a lakosság könnyebben jutna élelmicikkekhez. Ha pedig a köz­élelmezési bizottság határozata törvényes és szükséges, miért nem gondoskodik végrehajtásáról ? Miért nem vonja felelős­ségre a polgármestert, vagy az élel­mezési iroda vezetőjét, mert elmulasztották határozatainak érvényt szerezni? * * * Az előbbi kormány még julius 3-án ki­adott egy rögtön életbe léptetett rendeletet, melynek értelmében megalakult az Orsz. Gyümölcs- és Főzelék forgalmi társaság. Ennek hatáskörében kellett szervezni egy bizottságot, mely egyedül lenne feljogosítva kiviteli igazolványokat kiállítani. Ilyen igazolványok nélkül senki külföldre zöld­séget, vagy gyümölcsöt nem szállíthatna. Ez a bizottság csak augusztus végén neveztetett ki és még egyetlen igazol­ványt sem áljított ki. Gyümölcsöt és főzeléket pedig annyit szállíthatnak kül­földre, amennyi kinek-kinek jól esik. Ehhez legföljebb az a kommentár fűzhető: Fej­től büdösödik a hal. * * * Mint föntebb látható, a közélelmezési bizottságnak a közönségre nézve hasznos határozatait nem hajtják végre, de szükség esetén villámhárítónak jó e bizottság. A P. H. mult heti igen érdekes cikkében egy tucat vádat hoz fel a polgármester ellen. Ezekből ő kettőt kimarkol és igyek­szik megcáfolni. Laptársunk ugyanis a többek közt felemlíti, hogy a nyultelepen a város költségére két főtisztviselő hizlalta disznóját és hogy Horváth István fel­mentését kieszközölte, noha ez a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents