Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-07-01 / 26. szám

Elnöklő polgármester bejelenti, hogy dr. Rott Nándor esztergomi kanonok veszprémi püspökké lett kinevezve. Indítványát, hogy a kinevezett püspököt üdvözöljék, általános helyesléssel elfogadták. További jelentése, hogy a vármegye törvényhatósága Pápa városa azon határozatát, hogy a hadikölcsönre 100.000 koronát jegyzett, jóváhagyta, szinte tudomásul vétetett. Napirendre térés előtt dr. Lakos Béla élénk szinekkel festi azon nyomorúságos állapotot, mely a szegényebb sorsú lakosság körében uralkodik, melyet főkép a kenyérhiány okoz. Oly csekély liszt lesz kiutalva a hadbavonultak és szegényebb lakosság családjai részére, hogy abból megélni nem lehet. Ezzel szemben még gorombaságokat is kell tűrni a lakosságnak az élelmezési iroda megbízottjától és ez volt nagyrészt okozója azon tüntetésnek, melyet valóban elkerülni lehetett volna. Nem interpellálja, hanem kéri a polgármestert, hogy elsősorban az élelmezési hivatal alkalmazottját ne tűrje meg a hivatalban és másodsorban sürgősen tétessék intézkedés a kellő mennyiségű lisztadagoknak kiutalására. Indítványozza, hogy a közgyűlésből kifolyólag egy küldöttség menesztessék ez érdemben a Közélelmezési Hivatal főnökéhez és tárja elő ezen sanyarú helyzetet. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ő minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy a lakosság kellő mennyiségű lisztszükséglete biztosíttassák. Táviratokkal és átiratokkal igazolja azt, de sajnos a kellő lisztmennyiséget nem bocsátották rendelkezésre. A legutóbbi napokban a bekövetkezett sajnos esetből kifolyólag újból megsürgette a lisztet, mig végre összesen 50 métermázsa liszt lett kiutalva. . Helyesli a küldöttség menesztését és ez érdemben megteszi az intézkedést. Dr. Lakos Béla a választ csak olykép veszi tudomásul, ha a küldöttség haladéktalanul utazik Budapestre. Miután a küldöttség tagjai, névszerint a polgármester elnöklete alatt Gyurátz Ferenc, Hajnóczky Béla, dr. Lakos Béla és Böhm Samu megbízatást nyertek ez ügyben eljárni, úgy a közgyűlés, valamint dr. Lakos Béla a polgármester válaszában megnyugodott. Gyurátz Ferenc püspök ugyancsak ez érdemben kéri a polgármester, hogy minden lehetőt kövessen el a város, hogy a lakosság legszükségesebb élelmezése biztosítva legyen és az ilyen sajnálatos esetek, melyek a város lakosságának békés nyugalmát veszélyeztetik, ne ismétlődjenek. Dr. Lövy László kéri a polgármestert, hogy intézkedjék, hogy a városban a csoportosulások megakadályoztassanak addig is, mig a rend helyre lesz állítva. Polgármester kijelenti, hogy ez a rendőrkapitány jogkörébe tartozik, ki tudtával ez érdemben intézkedett is. Révész Arnold a lisztszükséglet enyhítésére egy igen üdvös eszmét javasol. Szólíttassanak fel az ellátottak, kik mintegy 5000-en vannak és kik 6 kg. 50 dk. lisztet kapnak, hogy engedjenek át 1 kg. lisztet a szegényebb sorsuaknak, kiknek 4 kg. 50 dk. van megállapítva, amiáltal két hónapra mintegy két waggon liszttöbblet volna kiosztható. Tudomása szernti nevezettek hajlandók volnának ezen reájuk kirótt lisztadagot átengedni erre a célra. Egyben utal arra, hogy a tüntetésből kifolyólag mintegy 12.000 korona kárt szenvedett, melyet kér, hogy a város részére térítse meg, tekintettel arra, hogy ő hosszú ideig vezette a közélelmezési iroda statisztikáját és ez volt a jutalma. Polgármester az ellátottakhoz a felszólítást készséggel megteszi, ami pedig a kártérítésre való igényt illeti, ezen kérdés elbírálását a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. Dr. Kende Ádám jogosultnak tartja azokat a panaszokat, amelyek elhangzottak a lakosság részéről a lisztellátás érdemében, de elitéli ennek folyamát, a csőcselék tüntetését, melyet máskép nem tud elképzelni, minthogy szervezve volt. Kéri a polgármestert, hogy tegye meg a kellő intézkedést arra nézve, hogy ebben az ügyben a vizsgálat megindíttassék. Polgármester kijelenti, hogy erre nézve már a lépések folyamatban vannak téve.] Miután még Győri Gyula azon indítványa, hogy a tüntetésből kifolyó összes kártérítés i igények a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzessenek ki, elfogadtatott, a napirendre térések előtti felszólalások véget értek és áttértek a napirendre. VI. Szemétkihordási szabályrendelet tárgyában jelentés. Böhm Samu indítványára került ezen fontos ügy első sorban tárgyalás alá. Révész főmérnök ismertette részletesen az ügyet. A gazdák folytonos közbeszólásokkal zavarták az előadót. A képviselőtestület névszerinti szavazás után hét szavazattöbbséggel (20—13) elfogadta az áll. választmány javaslatát, mely szerint a szemétkihordásáért szobánkint havonta 50 fillér lett megállapítva. I. A győri-uti ut- és hidvámszedésről. A képviselőtestület a jelentést tudomásul vette. II. Győr város átirata a városi adók és adópétiékok szedését rendező törvények sürgős módosítása tárgyában. A képviselőtestület az átiratot magáévá teszi. III. Veszprémvármegye gazdasági egyesületének megkeresése, hogy Pápa város közönsége a „Veszprémmegyei talajművelő részvénytársaság" által kibocsátott részvényekből vásároljon. A képviselőtestület Sarudy, Harmos és dr. Lövy felszólalása után öt drb. részvény jegyzését határozza el azzal, hogy megkéri az egyesületet, hogy lehetőleg Pápán raktárt állítson fel. IV. A közigazgatási tisztviselők és alkalmazottak háborús segélyére vonatkozó miniszteri rendelet. A miniszteri rendelet tudomásul vétetett. V. Kormányrendelet a közigazgatási tisztviselők és alkalmazottak ruhabeszerzési segélye érdemében. A képviselőtestület a főszámvevő által összeállított kimutatás szerint a segély kiosztását elrendelte. Az összeg végleges kiutalásáig pedig a kormánytól erre a célra a szükséges összeget előlegkép fogják kérelmezni. VII. Illetőségi ügyek. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés befejezést nyert. A főiskolai nyomdába egy tanonc • felvétetik. • Részletek dr. Antal Géza legutóbbi parlamenti beszédéből. Városunk országgyűlési képviselője mult szombaton az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásánál hosszabb beszédet mondott, melyből — lapunk terjedelmére való tekintettel — sajnálatunkra csak részleteket közölhetünk. Az új kormányelnök és a kormányalakítás. Jobb szerettem volna, ha az ellenzék is felemelkedik arra a magaslatra, amelyre ma minden magyar hazafinak fel kell emelkedni és nem teszi személyi tülekedésekkel nehézzé egy szimpatikus, a szélsőségektől való tartózkodása és mindig egy bizonyos közvetítő irány követése miatt nekünk is szimpatikus miniszterelnöknek kabinetje megalakítását, hanem lehetőleg megkönnyíti azzal, hogy a miniszterelnök a legjobb erőket szerezhette volna meg magának és az egyéni érdek háttérbe szorításával tisztán az ország és nem az egyes pártok érdekét nézhette volna. (Igaz 1 Ugy van! a jobboldalon) A köztisztviselők; hadisegély felemelése. Az előttünk levő javaslat tulajdonképen még az előző kormány munkája. A jelen kormány érdemének tudjuk be, hogy átvette a javaslatot és különösen annak szociális jelentőségű intézkedéseit teljességükben magáévá tette. Ezek közé tartoznak a közszolgálati alkalmazottak egyszersmindenkori segélyére vonatkozó intézkedések, a hadiözvegyek és -árvák segélyére vonatkozó intézkedések és általában mindazon intézkedések, amelyeket a fixfizetésüek helyzetének javítására foglal magában a törvényjavaslat. Ezeket természetesen a legmelegebben üdvözlöm. De mint a pénzügyi bizottságban is kifejeztem, óhajtanám, hogy e szociális intézkedések tovább vitetnének oly térre is, ahol tán a szükség a legnagyobb: értem a hadisegélyezések körére, a háborúban levők itthonmaradt családtagjainak segélyezésére. Vannak olyanok, akiknek a hadisegély egyedüli megélhetési bázisukat képezi. Már pedig semmi egyebet sem kell mondanom, csak azt, hogy országos átlagban ma 70 fillérből egy felnőtt és 35 fillérből egy 8 éven aluli gyermek lehetetlen, hogy megéljen és egyszerre nyilvánvaló, hogy nekünk elsőrangú kötelességünk gondoskodni arról, hogy ezen az állapoton változtassunk, amint utalhatok is arra, hogy az előző kormány ismételten tett lépéseket bizonyos könnyítések tekintetében. Luxuscikkek megadóztatása városokban. A másik dolog, amit az indemnitási javaslattal kapcsolatban felemlíteni kívánok, a városok adóztatásának kérdése. Hiszen talán méltóztattak a lapokból látni, hogy Budapest székesfőváros maga is különböző adónemeket szavazott meg, amely adónemek jóváhagyását kéri a minisztériumtól, de a vidéki városok is különböző adónemek életbeléptethetését kérik, hogy a maguk szorult helyzetén ezzel segítsenek. Erre vonatkozólag már van a t. képviselőháznak egy határozata, amely a városok háztartásának, adózásuk kérdésének rendezését, mint egyetemes kérdést az állami adózás kérdésével kapcsolatban abban az időben rendeli megoldandónak, midőn a háborús bonyodalmak e kérdések megfelelő megoldására befolyással nem lesznek. Azt hiszem azonban, hogy addig is, mig ez a kérdés — fájdalom, még hosszabb idő fog addig eltelni — megoldható lesz, talán volna mód arra, hogy a városok helyzete bizonyos mértékben megkönnyebbüljön. Nevezetesen a városok egy része kéri, hogy bizonyos lukszuscikkek megadóztatására kapjon engedélyt. Ilyen pl. a pezsgőbor megadóztatatása, ilyen a vigalmi adó stb., amelyek nem szolgálnak életszükségletek kielégítésére, hanem amelyek mint tisztán fényűzési cikkek a tehetősebbek megadóztatását tennék lehetővé. Részemről különösen a háborúnak* rettenetes megpróbáltatásaiban azt, hogy a lukszuscikkek megadóztattassanak és pedig a legkülönbözőbb oldalról: a helyi hatóságok, a vármegyei hatóságok, vagy az állam által, igazán erkölcsileg is indokoltnak és megokoltnak tartom, úgy hogy éppen ezért a t. kormány figyelmébe ajánlom, hogy amennyiben a városoknak ilyen irányú felterjesztései hozzá ér-