Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-04-09 / 15. szám

jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Teli Anasz­táz, Faragó János, Böhm Samu, Szeleczky Férc.íc és Legény Ferenc képviselőket. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnök bejelenti Németh János városi kép­viselő halálát, indítványa, hogy emléke jegyző­könyvileg örökíttessék meg, helyesléssel elfogad­tatott. Bejelenti továbbá, hogy a vármegye al­ispánja a városi főmérnök fegyelmi ügyében döntött és pénzbüntetésre Ítélte. Napirendretérés előtt Gyurátz Ferenc kér­dést intéz a polgármesterhez, hogy történt-e intézkedés arra nézve, hogy a hadbavonultak földjei, kik nem képesek földjeiket bevetni, meg­müveltessenek, amennyiben tudomása van arról, hogy számos föld még nincs bevetve. Polgármester kijelenti, hogy erre nézve egy bizottság alakult és mindazok, kik jelent­keznek, földjeik megműveléséről gondoskodva lesz. Eddig egy jelentkező volt. A választ úgy a képviselőtestület, vala­mint interpelláló tudomásul vette. Dr. Antal Géza a hadisegély kiutalása ér­demében tesz üdvös indítványt. Nagy anomáliá­nak tekinti, hogy a hadisegély nem hónap elején egy ősszegben, hanem a hónap közepén lesz kifizetve. Kéri, hogy ez érdemben a pénzügy­miniszterhez felterjesztés intéztessék, amennyiben a pénzügyminiszter erre engedélyt adhat meg­okolt esetekben. Azon esetben pedig, ha idő­közben a hadbavonult szabadságra jön, a ki­fizetett hadisegély visszafizetése is behajtható. Indítványozza, hogy ez érdemben felterjesztés intéztessék és a hadsegélyző irodába egy ki­segítő alkalmaztassék. Polgármester helyesli a felszólalást, a fel­terjesztést a pénzügyminiszterhez elrendeli, hogy a hadisegélyek kiutalása a hó elsején eszközöl­tessék, csak arra kéri a képviselőtestületet, hogy ha a kifizetett hadisegélyek vissza nem lesznek téríthetők, úgy ezek a hadisegélyekre megszavazott kölcsönből fedezhetők lennének. A hadsegélyző irodába egy segéderő al­kalmazására is megteszi az intézkedést, kinek fizetése szintén ezen kölcsönből lesz fedezendő. A választ úgy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette. Muli József a legutóbbi tűzesetre hivat­kozik, amennyiben a tűzcsapok megtagadták a szolgálatot. Ugyancsak kérdi, hogy a szarvashus eladása miért lett a városban megszüntetve. Révész Arnold főmérnök kijelenti, hogy a tűzcsapok megvizsgálására különös gond van fordítva, lehet, hogy a tűzoltók a kezelés nehéz­ségeit nem tudták leküzdeni. A szarvashus elárusítására vonatkozólag a polgármester kijelenti, hogy erre a mészárosok nem kötelezhetők. A válaszokat úgy a képviselőtestület, vala­mint interpelláló tudomásul vette. Halász Mihály azon interpellációt intézi a polgármesterhez, vájjon van-e tudomása arról, miszerint a rendőrség azon háztulajdonosokat, kik házuk előtt a fákat, melyeket ők ültettek el, kivágatták, megbüntette. A rendőrségnek figyel­meztetni kellett volna erre a háztulajdonosokat, mivel ez a régi időben engedélyezve volt, hogy a fákat kivágathassák. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen ügy nem tartozik a képviselőtestület elé, ha valakinek panasza van, fellebbezze meg az Ítéletet. Különben is kijelenti, hogy a fák a város tulajdonát képezik és a rendőrkapitány jogosan büntette meg az illetőket. A választ úgy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette. Somogyi József kérdést intéz a polgár­mesterhez, hogy a katonaság a beültetett föld­birtokokat nem kiméli és az illető gazdáknak nagy károkat okoz. Továbbá kérdi, hogy van-e tudomása arról, hogy a Győri-uton 30—40 csavargó gyermek a a városi szenet a kocsikról lopkodja. Végül kérdi, hogy Márkus Lajos rendőr részesült-e jutalomban, hogy a cigányokat életé­nek veszélyeztetésével megrendszabályozta. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a földeken tett károkért megbecsülés végett fordul­janak a városi hatósághoz. A Győri-uton a szénlopásokra vonatkozó­lag már a szükséges intézkedések megtétettek. Ami Márkus rendőr megjutalmazását illeti, arról illetékes helyről jelentést fog bekérni és ha ebben érdemeket fog találni, úgy a rendelke­zési alapból Márkus rendőrt jutalomban része­síteni fogja. A válaszokat úgy a képviselőtestület, vala­mint interpelláló tudomásul vette. Dr. Antal Géza kéri, hogy a tárgysorozat­ban feltüntetett VII., VIII. és IX. pont alatti cigányügy kérdése, tekintettel arra, hogy egy­mással összefüggésben vannak és mint a köz­gyűlésnek egyik legfontosabb tárgya, első sorban tárgyaltassék, mely indítványhoz a képviselő­testület egyhangúlag hozzájárul és ezzel áttértek a tárgysorozat megvitatására. VII. A pápai m. kir. földmives-iskola igaz­gatója kéri, hogy a kóbor cigányok a földmives­iskola szomédságából helyeztessenek el. VIII. A kóbor cigányok kérelme, hogy ható­sági engedély nélkül épített házaikért a város közönsége nyújtson számukra kárpótlást. IX. A somlói-uti lakosok kérik, hogy a kóbor cigányoknak ne engedtessék meg a somlói­uton házakat vásárolni. Barthalos István botránynak tartja, hogy ez a cigánytábor két kulturális intézmény köze­lében van letelepítve. Annak sürgős elhelyezését kéri. Dr. Lakos Béla az állandó választmány javaslata mellett érvel, hogy a háború végezté­vel a fogolytáborokba helyezhetők lesznek el a kóbor cigányok. Dr. Antal Géza a kóbor cigányok elhelye­zését szintén kívánatosnak tartja, de még a há­ború befejezése előtt. Indítványozza, hogy egy bizottság rövid határidőn belül javaslatot tegyen egy, a város külterületén, alkalmas hely meg­választásában. Gyurátz Ferenc ugyanily értelemben szólal fel. Sarudy György kéri a tanácsot, hogy a bi­zottságba több tag jelöltessék a hely megválasz­tására. A képviselőtestület kimondja, hogy a föld­mives-iskola szomszédságából a kóbor cigányok elhelyezését úgy kulturális, valamint közbizton­sági okokból szükségesnek tartja. A kóbor cigá­nyoknak egy népes utcában — mint a somlói­ut — elhelyezését sem tartja, fenti okoknál is, megengedhetőnek, ennélfogva utasítja a városi tanácsot, hogy az érdekelt gazdaközönség tag­jainak, valamint a földmives-iskola és tanító­képző intézet igazgatójának bevonásával lehető rövid határidőn belül, tegyen javaslatot a kóbor cigányoknak a város területén kivül való el­helyezésére. A kóbor cigányok ügyének végleges rendezése céljából örömmel csatlakozik Sopron­vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatához, hogy felterjesztés intéztessék a kormányhoz, hogy a háború befejezte után a cigányok a fogolytáborokba helyeztessenek el, ahol azok foglalkozásra szoktatni köteleztessenek és gyermekeik neveléséről is gondoskodni lehet. I. A vármegye t. főorvosának javaslata a csecsemővédelemről. A képviselőtestület j felkéri a helybeli jótékony egyesületeket, hogy a csecsemővédelem ügyében tegyen javaslatot a városi tanácsnak. II. A végrehajtói becsüsök 1916. évre drágasági pótlékot kérnek. A képviselőtestület a folyamodók kérelmét ez alkalommal nem teljesítheti és napirendről leveszi, utasítja azonban a városi tanácsot, hogy akkor, amidőn a tisztviselők, segéd- és kezelő­személyzet drágasági pótléka jogerős lesz, ter­jesszen a városi tanács javaslatot drágasági pótlék iránt azok részére, kik ebben nem részesültek. III. A kárpáti falvak felsegélyezésére alakult országos bizottság megkeresése. * A képviselőtestület hazafias kötelesség tel­jesítést vél gyakorolni akkor, amidőn ezen célra a közpénztárból 1000, azaz ezer koronát utal ki. IV. Javaslat a városi ovodaépület csator­názásáról. Böhm Samu nem a Széchenyi-téren át, hanem a Zrinyi-utcán keresztül a Tapolczába kívánja vezetni a szennyvizet. A képviselőtestület elhatározza, hogy az esővizek szennyvizeit a Zimmermann-utcán ke­resztül a Széchenyi-téren föld alatti csatornába beköti és az arra vonatkozó 2150 korona költ­séget a vízvezetéki pénztárból fedezi. V. Weisz Ignác felsővárosi korcsmabérlő szerződésileg megállapított bérösszegének le­szállításáért folyamodik. A képviselőtestület, tekintve, hogy a város jövedelme amúgy is rendkívül megcsökkent, folyamodó kérését ezúttal nem teljesítheti. VI. Sarudy György városi képviselő indít­ványozza, hogy a város Koritschoner József és társait, pápai lisztkereskedőket perelje be kár­térítésért, mert a várossal kötött szerződésük­nek nem tettek eleget és így a város közönsége ennek következtében kilogrammonként 4 fillér­rel magasabb árban kénytelen lisztszükségletét vásárolni. A képviselőtestület, tekintettel, hogy ezen ügy elbírálása a jogügyi bizottság hatáskörébe tartozik, ezen ügyet javaslattétel végett ezen bi­zottsághoz utalja. X. Jelentés a városunkban felállítandó hadi emlékről. Győri Gyula, Barthalos István, dr. Kende Adám, dr. Teli Anasztáz felszólalásai után el­fogadta az állandó választmány következő ja­vaslatát : A képviselőtestület az állandó választ­mány javaslatához képest felhívja a polgármes­tert, hogy a Tizesmalom területének közcélra való átengedését feltétlenül eszközölje ki és ha a tulajdonjog kérdése biztosítva lesz, úgy a Tizesmalom területének feltöltésére és rendezési költségére kijelöli a házi letétpénztárban letét­ként kezelt 4116 korona 91 fillért. XI. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület az előadott illetőségi ügyeket a tanács javaslatai alapján intézte el és ezzel a közgyűlés este 7 órakor befejezést nyert. Használjunk hadisegély-postabélyeget! NagyiíwíUa bavált a harctéren küldőknél és áHrtáf c— mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghttlée, rheuma, köszvény, influenaa, terok meU- ét hátfájás stb. eseteiben Dr. Bichter-féle Horgony-Líníment. oapslci compoB. Horgony-Pain-Expeller pótlék*. Üvegje K --80, 140, f—. Kaphatf gyógyszertárakban vagy kócvet­Ifnül u Arany oroszlánhoz"^ eles-** Dr. Richter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Naponkénti szétküldée.

Next

/
Thumbnails
Contents