Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-04-09 / 15. szám

KARCOLAT a mult hétről. Mikor lesz vége? Ha úgy hirtelenében a hőmérő leszállna zérus alá, az emberek szájá­ból kiáradó szó kérdőjellé merevülne: „Mikor lesz vége?" A háború első három hónapjában nőttek ki gombamódra a kávéházi székekből a vice Konrádok olyan számban, mint- amennyi most a tavasz illatára ismét fölbukkant. Akkor is jóslásba merültek a kávéházi Konrádok, ma sem kevésbbé. Akkor még a harctéri fejlemé­nyeket bírálták, boncolták, tervezték, ma már a jövő győzelmet állítják be, a békét jósolják, a nekünk járandó hadisarcot számolják és a pincérek boszuságára telerajzolják az asztalokat térképekkel, amelyekben a béke angyalszárnyak rajzolták meg az új határokat. Az az izgalom, az a nyugtalanság, ami a háború első évében volt észlelhető, nagyrészt — eltűnt. A mai izgalom, az más keletű. Olyan forma, mint mikor kedves, régen látott vendég érkezését várjuk. Biztosan tudjuk, hogy jön, csak éppen késik a vonat, amely hozza. Ez a biztos tudat, ez sűríti össze gondolatunkat, a mondani valónkat egyetlen kérdőjellé: „Mikor lesz vége?" Mikor lesz vége? Ha véletlenül valaki rövid terminust állapít meg, nem fogadják el, hisz amint mondják, folytonos tilalmi rende­letek jönnek, melyek nem a háború rövid határ­idejét, hanem inkább még hosszulére való eresztését jelzik. Hiába magyarázgatják az ilyek­nek, hogy ezek csak előrevaló óvintézkedések, őket — amint mondják nem állíthatják oda a fal­hoz. Most, hogy még húsvétkor is „tilos a piros tojás", no ez aztán még jobban megcsökönyösí­tette azokat, kik a közelebbi békébe sehogysem akarnak belenyugodni. Tény, hogy a háborús tilalmak száma újra megszaporodott eggyel. Szigorú rendelet van, hogy a tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése, vagy hasonló ki­készítése, továbbá az ilyen tyúktojásnak for­galomba hozatala az egész ország területén tilos. Óriási dologi — mondják a mi Tamá­saink! A háború, amely ma az egész világot dirigálja, még az ártatlan húsvéti örömöket is megbolygatja — mondják ők. Jól van ez így, mert valóban fontos érdekünk, hogy a szűkös időkben ne pocsékoljuk a drága tojást, jóllehet sok szívben hagy egy kis fájdalmat, — mond­juk mi. Ősi szokás, amit jó esztendőben, rossz esztendőben mindig megtartottak, a háború most ezt is elveszi tőlünk, — mondják ők. Egy kicsit fáj, de csak két napig tart, harmadnapra el­múlik és akkor elfelejtjük a hímes tojást is — mondjuk mi. Beletörődtünk mi már erősebb kényszerzubbony hordozásba, ez a rendelet azokhoz képest csak kis Miska. Nem lesz piros tojás? Hát ne legyen, de lesz húsvéti bárány, húsvéti sonka és húsvéti kalács és így az ünnepeket kellően méltányló gyomrok na­gyobb veszteségben nem részesülnek. Azért hát ne busuljunk, ha nem lesz piros tojásunk, sok minden nem jut, amihez anno dazumal hozzászoktunk. A fődolog az egészség és hogy megértük ily győzelmes viszonyok­mellett a húsvéti ünnepeket. Azért hát engedjék meg nekem, hogy dacára nem lesz piros tojás, azért én a régi jó szokáshoz hiven ez alka­lommal is kívánhassak minden velem együtt békét óhajtónak: Boldog húsvéti ünnepeket! Frici. A török Vörös Félhold képes­levelezőlapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság (Budapest, Kép­viselőház). Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a kóbor cigányokat nehezen tudja letétbe helyezni. Az hirlik, hogy Pápa városa már többször beigazolta, hogy képzelt beteg. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk a kóbor cigányokra parlamentáris vég­zést hozott. Az hirlik, hogy a polgármesternek egy gyengéje van, hogy mindenkinek lehetőleg iga­zat ad. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a ren­deleteket szentírásnak tartja. Az hirlik, hogy az éjjeli őrök a szökő­kutnál megfigyelő állásba helyezkedtek. Az hirlik, hogy a rendőrök az éjjeli zár­óra következtében unalmi pótlékért fognak folyamodni. Az hirlik, hogy a rokkantak- és árvák menháza javára rendezett estélyen a babér­koszorúkat melegen fogadták és hidegen ott hagyták. Az hirlik, hogy a rokkantak- és árvák menháza javára rendezett estélyen a védnökök közül többen a meghívón maradtak. Az hirlik, hogy Pápán az élelmezési bi­zottság gyengén élelmez. Az hirlik, hogy Pápán a körülményekhez képest elég olcsón lehet koplalni. Az hirlik, hogy Pápán a marhahús evését fényűzésnek tartják. Az hirlik, hogy Pápán a sertés ára disznó módon emelkedik. Az hirlik, hogy Pápán minden olcsó, csak a pénz drága. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház már sok galibát okozott a varróleányok között. Az hirlik, hogy a darutollas legények a húsvéti ünnepekre igéket gyűjtenek. Az hirlik, hogy a libatollas legények maceszjegyek jegyzésére kértek engedélyt. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai húsvétra kappan tojásokat fognak festeni. Az hirlik, hogy Pápán a muffok erős záró­tüzet kaptak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban a tüzelés csak az esteli szakban van engedélyezve. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a sebesülteket kiváló gondozásban részesítik. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a kávéházi zárórát az utolsó percig kiaknázza. HÍREK. _ • — A pannonhalmi főapát köszönő levele. Városunk polgármestere — mint jelez­tük — abból az alkalomból, hogy dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát királyi kitüntetésben részesült, Pápa város közönsége nevében táv­iratilag üdvözölte. A főapát ezen üdvözletre városunk polgármesteréhez a következő levelet intézte: Nagyságos Polgármester Ur! Leg­kegyelmesebb kitüntetésem alkalmából Pápa város közönsége nevében és hozzám küldött szives üdvözletéért fogadja hálás köszönetem kifejezését. Kiváló tisztelettel vagyok Nagy­ságodnak készséges híve: dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi főapát. — Háromszorosan kitüntetett hu­szártiszt. Kovács László cs. és kir. huszár­hadnagy, századparancsnok, Kovács Antal ura­dalmi nagybérlő fia, ki már a háború kezdete óta a harctéren küzd, ki mint zászlós az ellen­séggel szemben tanúsított kiváló vitéz maga­tartásáért az l oszt. ezüst vitézségi érmet-, mint hadnagy pedig a „signum laudis" érmet vivta ki magának, ujabban az ellenséggel szem­ben tanúsított hősies magatartásáért a hadi­ékítményei díszített 3. oszt. katonai érdem­kereszttel lett kitüntetve. A kiérdemelt és méltó kitüntetéshez Laci barátunknak őszintén gratu­lálunk ! — Művészestély a Griffben. Feno­menális sikert aratott mult szombaton este a Griff-szálló nagytermében a Hadi Rokkantak­és Árvák Menház Egyesülete javára rendezett hangverseny. A Griff-szálló nagyterme zsúfo­lásig megtelt nagyszámú és diszes közönséggel és a jelenvoltak a műsor minden egyes számát frenetikus tapssal honorálták. Első sorban em­lítjük meg Havas Gáborné úrhölgyet, kinek énekszámaiban nemcsak gyönyörködött, de tel­jes mértékben élvezetet is talált. Tisztán csengő iskolázott és behízelgő hangja van, amihez még bájos megjelenése is hozzájárul. Közön­ségünk egész estén át valósággal elárasztotta a tapsok egész özönével, mely tapsok mesteri zongorakisérőjét Noseda Károlyt, az operaház karnagyát is illették. Énekszámai közül kivált a Pillangó kisasszony áriája és a szivhez szóló műdalok kiváló tetszésben részesültek. Az est második művészi atrakciója Ney Bernát, a buda­pesti Opera dédelgetett baritonistája, kiről csak azt említjük, hogy hangulatos és elemében volt és ezzel művészi egyéniségét teljes mértékben honoráltuk. A közönség kifáradhatlan tapsokkal illette minden egyes énekszámát. Első izben Kis József, helyi zongoraművészünk, másodíz­ben Noseda Károly kisérte. Helyi közreműkö­dőink közül Kis József művészi zongorajátékát kell kiemelnünk, ugyszinte Kemény Béla bravú­ros technikával előadott Paganini, Beethoven és Chopin kiváló zeneszerzőktől néhány koncert­számot. Nagy érdeklődéssel hallgatta a közön­ség Bakó József közkedvelt theológusunk saját szerzeményű aktuális háborús verseit. Végül elismeréssel kell adóznunk az est rendezőiről és talán elsősorban dr. Rosenthal Józserőlf, kik heteken át fáradoztak ezen felejthetlen művész­est fényes sikere érdekében. — Tilos a húsvéti pirostojás. A hivatalos lap miniszteri rendeletet közöl, amely szerint a tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkal­mából szokásos festése úgy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúk­tojásnak forgalomba hozatala az ország egész területére tilos. Aki a húsvéti ünnepek alkal­mából tyuktolyást pirosra fest, azt a rendelet szerint két hónapig terjedhető elzárással és hat­száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. — Kultuszminiszter a rokkant kato­nákért. A kultuszminiszter valamennyi alá­rendelt állami és közalapítványi hatóság és intézet vezetőihez körrendeletet intézett, amely­ben úgy határoz, hogy ez intézményekben üre­sedésben levő vagy megüresedő szolgai, fel­ügyelői és hasonló állás betöltése alkalmával egyenlő feltételek fennforgása esetén a rokkant katona a többi pályázóval szemben elsőségben részesítendő. — Álhír a felmentettek egyenruhá­járól. Az utóbbi időben több lapban egy-egy közlemény jelent meg arról, hogy a felmentet­tek egyenruhát kapnak és rangjukhoz méltó egyenruhában tartoznak járni. Illetékes helyen érdeklődtünk, és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a hirből egy szó sem igaz. A miniszter­nek egyáltalában nincs szándéka a felmentet­teket beöltöztetni. ' — Kárpáti nap az iskolákban. A kultuszminiszter körrendeletben utasította és illetve felkérte az iskolai hatóságot, hogy május elsején a kárpáti falvak hajléktalan lakóiért kárpáti napot tartsanak. — Hadisegélyezettek mezei mun­kára köteleztetnek. Vármegyénk alispán­jától megérkezett a rendelet, hogy hadisegé­lyezett munkaképes egyének köteleztetnek egy magyar hold kapás növénynek vagy napszámért esetleg részért való megmunkálására. A városi tanács ezen rendelet keresztülvihetése céljából, nehogy esetleg a kis gyermekek felügyelet nél­kül otthon maradjanak, ezek elhelyezésére a város területén levő 3 ovodát a mezőgazdasági munkák tartamára kijelöli, a gyermekek felügye­letére azon hadisegélyezett asszonyokat, akik mezőgazdasági munkák végzésére nem alkal­masak kirendeli és ezzel a hadsegélyező irodát megbízza.

Next

/
Thumbnails
Contents