Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-04-09 / 15. szám

PAPAI KOZLOYY Közérdekű fug-g-etlen hetilap, q Megjelenik minden vasáraap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára Sö fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYE Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Az új termés értékesítése, Megjelent a kormányrendelet, mely az új termés értékesítését szabályozza. Ez is az idők jele. Még folyik a mult évi termés értékesítése, még nagyban gyűjtik, rekvirálják a bejelentett termés­mennyiségeket, még beszedik, elkobozzák a be nem jelentett, eltitkolt gabonakész­leteket — de azért már idejében intéz­kedés történik az új termés dolgában is. Hangsúlyozzuk — idejében. Mert bizony a mult évben túlnyomórészben nem ide­jében történtek az idevonatkozó intézkedé­sek, Péter és Pál napján még vártuk azokat a rendeleteket, amelyek a termés értékesítésére vonatkozó végrehajtási intéz­kedéseket is tartalmazták. A legutóbbi kampány tanulságai két­ségkívül igen nagy előnyére lesznek az új évadban jelentkező feladatok teljesíté­sének is. A mult évben és még ez év első hónapjaiban is, egymást követték a torlódó, halmozódó rendeletek. Rengeteg munkát, töméntelen zavart, sokszor szinte leküzdhetetlen káoszt okozva. Most már egy egész évnek minden tanulságos tapasz­talatával felfegyverkezve és az idevágó külföldi intézmények és a mi intézmé­nyeink működésének összehasonlításával gazdagabban kezdhetjük meg az új évad előkészítését — preventív dolgozhatunk már és módunkban van elkerülni azokat a bajokat, amelyek az elmúlt évad folya­mán annyi boszuságot, annyi kellemetlen­séget okoztak. Ez a megjelent rendelet — alapján véve — a még mindig duló háborúnak, egy sajnos, elkerülhetlen következménye. Egyáltalán nem lelkesedünk a szabad kereskedelem, a szabad érvényesülés rend­kívüli korlátozásáért, de egyáltalán nem tartjuk bajnak, veszedelemnek azt, ha a rendkívüli körülmények között, rendkívüli rendszabályokhoz fordulnak. Sőt — ezek nélkül meg sem lehetnénk ma. És aki ezzel szemben azzal hoza­kodik elő, hogy de bizony, mennyi exisz­tenciát tesznek lehetetlenné és mennyinek a fejlődését akadályozzák meg ezek a szükségrendeletek, a régi állapotoknak gyökerestül való felforgatása — azoknak legelsőbb is azt mondhatjuk, hogy sokkal több exisztencia vált volna lehetetlenné, ha a jelen rendkívüli viszonyok között szabad érvényesülése lett volna éppen a gazdasági életben a legnyersebb erőnek, amely erő oly könnyen nyomhatja el ilyen rendkívüli időkben a tökében gyen­gébbeket. A rendkívüli rendszabályok és rend­kívüli intézmények — és a gabonafélék értékesítését célzó intézményekről lévén szó, elsősorban a Haditermény R. T. — rengeteg kisebb exisztencia létét bizto­sították minden túlkapással szemben, ép­pen az intézmény erejével. Védelmet nyújtottak és nyújtanak azoknak, akik egyébként elmerültek volna a nagytőke tengerének hullámaiban, nem védekezhet­tek, nem érvényesülhettek volna semmi­képpen. így látjuk, hogy a gabonakeres­kedők, alkalmazottaik, kis és legkisebb malmok, a szakmához közelálló, azzal összeköttetésben lévő kereskedők, iparo­sok, termelők, csak azért boldogulhattak, csak azért juthattak üzlethez, mert min­den túlkapással szemben védelemhez, üzletalkalomhoz juthattak a Haditermény r. t. utján — a kíméletlenül erősebbek­kel szemben is, azok mellett, arányosan megfelelő mértékben érvényesülhettek. Ezért némult el minden olyan panasz, amely kezdetben az üzlet koncentrációja, szinte monopólimszerü egyeduralma elle­nében felmerült — mert mindenki meg­győződhetett arról, hogy a jelenlegi körül­mények között ennek így kell lennie, ez másként nem lehet. Mindenki áldoz most és tenger azok­nak a száma, akik rengeteget vesztenek. Még a legkisebb az a veszteség, amit az anyagiakban szenvedhetünk. De azért amiként a harctéren is minden megtör­ténik a veszteségek enyhítésére, csökken­tésére — azonképpen kell folytatnunk most még nagyobb erővel a védekezést az anyagi veszteségek ellenében is. A hadsereg és a polgári lakosság élelmezé­sének ellátása, biztosítása, a mindennapi kenyér problémája — a legfontosabb kérdés. Ezt szolgálja ez a legújabb rendelet is, amely az új termés zár alá helyezésével egyidejűleg rendezi a mezőgazdasági ter­ményekre adható előleg, a zöldhitel dolgát is — ezt az üzletágot is, természetszeüen most már a Haditermény R. T. üzletkörébe sorozva. Igen helyesnek ismerjük el ezt az intézkedést is és most már csak azt tartjuk szükségesnek, hogy minél előbb rendez­tessék a nyert tapasztalatok alapján a termés értékesítésének egész módja, rend­szere, hogy azután idejében tájékozva legyen mindenki és zavartalanul bonyolít­tassék le a forgalom. Városi közgyűlés. — 1916 április 3. — Pápa város képviselőtestületének mult hétfőre egybehívott közgyűlésén heves vitákra volt kilátás, mert a tárgysorozat­ban a kóbor cigányok elhelyezésének ügye volt napirendre kitűzve és oly hirek ke­ringtek, hogy a kóbor cigányokat a város belterületén akarják egyesek elhelyezni. Tömegesen vonultak be a tanácskozási terembe az alsó- és felsővárosi gazdák, hogy szavazataikkal tiltakozzanak ez ellen a merénylet ellen. A heves viták elmarad­tak, amennyiben dr. Antal Géza, váro­sunk orsz. képviselője egy igen üdvös és elfogadható javaslatot tett a képviselő­testületnek, melyet egyhangúlag elfogad­tak. A tárgysorozat többi pontjainál alig voitak felszólalások és nagyrészt az állandó választmány javaslatai alapján nyertek elintézést. Hogy mindennek dacára este 7 órakor lett vége a közgyűlésnek, ez annak tudandó be, hogy napirendretérés előtt sok oly felszólalás történt, mely nem is tartozott volna a képviselőtestület elé. Jó volna már az ilyen felszólalások ellen orvoslást keresni. A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben számolunk be: Mészáros Károly elnöklő polgármester üd­vözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a Kemény Gr^nla cipészüzletében

Next

/
Thumbnails
Contents