Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-03-26 / 13. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független lietiiap. b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések ós Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban ós Nobel Ármin könyv- ós papirkereskedésében. Rokkant katonáink elhelyezése, Örömmel értesülünk, hogy a meg­indított mozgalomnak már oly szép ered­ménye van, hogy 46.000 K adományról számolhat be a vezetőség. Az elért ered­mény bizonyára még jobban fogja sarkalni az embereket, hogy ezt a nemes, humánus célt tényleg meg is valósíthassák. Hogy mi módon kiván célt érni a vezetőség, nem tudom, azonban szabad legyen nekem is hozzá szólni, mert a vélemé­nyek tömegéből lehet leszűrni, meg­állapítani a követendő helyes utat. Ha rokkant munkaképtelen katonáink megélhetését biztosítani kívánjuk, hozzá­vetőlegesen tudnunk kell, hány rokkant­ról lehet szó, ezt pedig csak statisztikával érhetjük el, nevezetesen Pápáról, ha a lakosság 20%-a bevonult, az 4000-et tesz ki, az elesettek számát 2%-ra, a sebesülteket 5%-ra, a rokkantakat és a háború egyéb fáradalmai által munka­képtelenné vált egyéneket az elesettek és sebesültek százalékából állapíthatjuk meg, az kitesz 280 embert, ennek 20%-át lehet rokkantnak minősíteni, minek követ­keztében nekünk 50—60 emberről kell gondoskodnunk. Ha ezek számára meg­felelő férhelyiségeket akarunk bérelni, évente tetemes bért kell fizetni, ami fel­emészti az alap kamatát. Ha pedig épí­tünk számukra megfelelő menházat, a várható tőke sem lesz elég, tehát a cél megvalósítása szempontjából legelőnyö­sebbnek tartanám, ha a vezetőség meg­venné a Kovácsics-féle szőlőt az öreg­hegyen, amelyen annyi épület van, hogy ott 50—60 rokkant elhelyezhető, van hozzá mintegy 30 magyar hold föld, ame­lyen a rokkantak kertészetet, tehenésze­tet, gyümölcsészetet, méhészetet, selyem­hernyó-, baromfi-tenyésztést űzhetnének. Németország már a selyemtermelést sze­melte ki, mint olyat, amely leginkább megfelel a rokkantak munkaerejének, megindította a fekete gyökér termelést, melynek leveleivel táplálják egész éven át a selyemhernyókat. A fekete gyökér évelő növény, 2—3 évig bőven hajtja leveleit, tehát ha 2—3 holdat beültettet a vezetőség, már meg­kezdhetik az elhelyezett rokkantak a selyemtermelést. Továbbá a városi fa­iskolából a terület kajszin barackkal volna beplántálandó, igaz hogy kényes gyümölcs, azonban mégis gyorsan fejlődik, így ha­mar terem. Ha egy magyar holdra 50 kajszin barack fát ültetünk, még mindig oly ritkán esnek, hogy alatta akár konyha­kertészet is űzhető s mégis amikor 5—6 év multán a fák termelőképesek, egy fa hozadékára legalább 2 K-t lehet számí­tani, ha 25 holdat ültetünk be, úgy 2500 K-t jövödelmezne, amely a fák erősödésével 10 K-ig emelkedhetik. Mint­hogy azonban jó termésre csak minden 3—4-ik évben lehet számítani, úgy az elérhető jövödelem évente 2—3 koro­nánál magasabbra nem vehető. Ugyancsak a fáradságot kellőkép honoráló foglalkozás a méhészet, okszerű kezelés mellett 100 kaptár hoz 200 q-t. Ha a selymészetet 2000 K-ra, a gyümöl­csészetet 2500 K-ra, a méhészetet 2000 K-ra vesszük, úgy ezen három foglal­kozási ágból 6500 K várható, de fel lehet állítani egy kis tehenészetet is 8—10 drb. tehénnel és egy sertéshizlalót 12 drb. sertéssel saját szükségletükre, a tehenek számára szükséges takarmány, burgonya, a sertések számára hasonlóképen az étel­hulladékok mellett a tengeri megtermel­hető, a konyhai vetemények is. Minthogy ily elhelyezés mellett a rokkantak számára a hus, tej, konyhai vetemények biztosítva vannak, az általuk produkált jövödelem egyrésze gabonára, egyrésze pedig ruhá­zatra s lábbelire fordítható s nem volná­nak a rokkantak senki segélyére sem utalva. Egészséges, szép helyen lakva, el­felejtenék a háború borzalmait, s öröm­mel gondolnának azokra, kik lehetővé tették számukra a gondtalan megélhetést. Nagyon természetes, hogy ezen hu­mánus intézmény megvalósításához, fel­szereléséhez legalább 140 ezer korona kell; nevezetesen: ingatlanvételre 70 ezer, 10 drb. tehén beállítására 10 ezer, 12 drb. sertés 3 ezer, selyemhernyó el­helyezésére szolgáló szárszinek 3 ezer, méhészet 3 ezer, lakások berendezése, háló, ebédlő, munkaterem 10 ezer, a rokkantak számára szükséges felső- és alsóruha 20 ezer, a fent maradó 21 ezer korona pedig szükséges az első évi élelmezéshez szükséges anyagok be­szerzésére. Ezen összeg mégsem akkora, hogy a város megfelelő állami hozzájárulással meg ne valósíthatná a mindnyájunk által hőn óhajtott rokkant házat. A rokkant katonák menházának szervező bizottsága ragadja meg az alkalmat s biztosítsa az általam megjelölt ingatlannak megvételével a pápai rokkant katonák tisztességes meg­élhetését annál inkább, mivel tudomásom szerint az ingatlan eladó. cs. K. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A baromfiak maximális árának fel­függesztése meghozta a maga eredményét. Megjött az áldás, de nincs benne köszönet. Hoznak a piacra annyi tyúkot, kacsát és libát, hogy a vevőnek van miben válo­gatni, de a bankigazgatókat, hadsereg­szállítókat és valamennyi élelemszeruzso­rást a nyuzásban és drágítás művészeté­ben megszégyenítő parasztasszonyok s kofák ezekért oly horribilis árakat követel­nek, hogy a szánalomra méltó, jobb sorsra érdemes vevőnek ég felé állna minden hajaszála, ha a sok hajtű le nem szorítaná, a ridiküljében meghúzódó pénzmagocska lázadoz és ordít: „Ne dobj ki, ne dobj ki! Isten és férjed, illetőleg gazdád ellen való bün ennyit adni egy sovány libáért!" Valóban ma holnap oly összeget fognak kérni egy tyúkért, amennyiből a békében egy népes hivatalnokcsalád egy hétig urasan megélt; egy libáért pedig egy emeletes házat, ráadásul egy poloskamentes szalongarni­Kemény Gyula cipészttzletében

Next

/
Thumbnails
Contents