Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.
1916-03-26 / 13. szám
PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független lietiiap. b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések ós Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban ós Nobel Ármin könyv- ós papirkereskedésében. Rokkant katonáink elhelyezése, Örömmel értesülünk, hogy a megindított mozgalomnak már oly szép eredménye van, hogy 46.000 K adományról számolhat be a vezetőség. Az elért eredmény bizonyára még jobban fogja sarkalni az embereket, hogy ezt a nemes, humánus célt tényleg meg is valósíthassák. Hogy mi módon kiván célt érni a vezetőség, nem tudom, azonban szabad legyen nekem is hozzá szólni, mert a vélemények tömegéből lehet leszűrni, megállapítani a követendő helyes utat. Ha rokkant munkaképtelen katonáink megélhetését biztosítani kívánjuk, hozzávetőlegesen tudnunk kell, hány rokkantról lehet szó, ezt pedig csak statisztikával érhetjük el, nevezetesen Pápáról, ha a lakosság 20%-a bevonult, az 4000-et tesz ki, az elesettek számát 2%-ra, a sebesülteket 5%-ra, a rokkantakat és a háború egyéb fáradalmai által munkaképtelenné vált egyéneket az elesettek és sebesültek százalékából állapíthatjuk meg, az kitesz 280 embert, ennek 20%-át lehet rokkantnak minősíteni, minek következtében nekünk 50—60 emberről kell gondoskodnunk. Ha ezek számára megfelelő férhelyiségeket akarunk bérelni, évente tetemes bért kell fizetni, ami felemészti az alap kamatát. Ha pedig építünk számukra megfelelő menházat, a várható tőke sem lesz elég, tehát a cél megvalósítása szempontjából legelőnyösebbnek tartanám, ha a vezetőség megvenné a Kovácsics-féle szőlőt az öreghegyen, amelyen annyi épület van, hogy ott 50—60 rokkant elhelyezhető, van hozzá mintegy 30 magyar hold föld, amelyen a rokkantak kertészetet, tehenészetet, gyümölcsészetet, méhészetet, selyemhernyó-, baromfi-tenyésztést űzhetnének. Németország már a selyemtermelést szemelte ki, mint olyat, amely leginkább megfelel a rokkantak munkaerejének, megindította a fekete gyökér termelést, melynek leveleivel táplálják egész éven át a selyemhernyókat. A fekete gyökér évelő növény, 2—3 évig bőven hajtja leveleit, tehát ha 2—3 holdat beültettet a vezetőség, már megkezdhetik az elhelyezett rokkantak a selyemtermelést. Továbbá a városi faiskolából a terület kajszin barackkal volna beplántálandó, igaz hogy kényes gyümölcs, azonban mégis gyorsan fejlődik, így hamar terem. Ha egy magyar holdra 50 kajszin barack fát ültetünk, még mindig oly ritkán esnek, hogy alatta akár konyhakertészet is űzhető s mégis amikor 5—6 év multán a fák termelőképesek, egy fa hozadékára legalább 2 K-t lehet számítani, ha 25 holdat ültetünk be, úgy 2500 K-t jövödelmezne, amely a fák erősödésével 10 K-ig emelkedhetik. Minthogy azonban jó termésre csak minden 3—4-ik évben lehet számítani, úgy az elérhető jövödelem évente 2—3 koronánál magasabbra nem vehető. Ugyancsak a fáradságot kellőkép honoráló foglalkozás a méhészet, okszerű kezelés mellett 100 kaptár hoz 200 q-t. Ha a selymészetet 2000 K-ra, a gyümölcsészetet 2500 K-ra, a méhészetet 2000 K-ra vesszük, úgy ezen három foglalkozási ágból 6500 K várható, de fel lehet állítani egy kis tehenészetet is 8—10 drb. tehénnel és egy sertéshizlalót 12 drb. sertéssel saját szükségletükre, a tehenek számára szükséges takarmány, burgonya, a sertések számára hasonlóképen az ételhulladékok mellett a tengeri megtermelhető, a konyhai vetemények is. Minthogy ily elhelyezés mellett a rokkantak számára a hus, tej, konyhai vetemények biztosítva vannak, az általuk produkált jövödelem egyrésze gabonára, egyrésze pedig ruházatra s lábbelire fordítható s nem volnának a rokkantak senki segélyére sem utalva. Egészséges, szép helyen lakva, elfelejtenék a háború borzalmait, s örömmel gondolnának azokra, kik lehetővé tették számukra a gondtalan megélhetést. Nagyon természetes, hogy ezen humánus intézmény megvalósításához, felszereléséhez legalább 140 ezer korona kell; nevezetesen: ingatlanvételre 70 ezer, 10 drb. tehén beállítására 10 ezer, 12 drb. sertés 3 ezer, selyemhernyó elhelyezésére szolgáló szárszinek 3 ezer, méhészet 3 ezer, lakások berendezése, háló, ebédlő, munkaterem 10 ezer, a rokkantak számára szükséges felső- és alsóruha 20 ezer, a fent maradó 21 ezer korona pedig szükséges az első évi élelmezéshez szükséges anyagok beszerzésére. Ezen összeg mégsem akkora, hogy a város megfelelő állami hozzájárulással meg ne valósíthatná a mindnyájunk által hőn óhajtott rokkant házat. A rokkant katonák menházának szervező bizottsága ragadja meg az alkalmat s biztosítsa az általam megjelölt ingatlannak megvételével a pápai rokkant katonák tisztességes megélhetését annál inkább, mivel tudomásom szerint az ingatlan eladó. cs. K. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) A baromfiak maximális árának felfüggesztése meghozta a maga eredményét. Megjött az áldás, de nincs benne köszönet. Hoznak a piacra annyi tyúkot, kacsát és libát, hogy a vevőnek van miben válogatni, de a bankigazgatókat, hadseregszállítókat és valamennyi élelemszeruzsorást a nyuzásban és drágítás művészetében megszégyenítő parasztasszonyok s kofák ezekért oly horribilis árakat követelnek, hogy a szánalomra méltó, jobb sorsra érdemes vevőnek ég felé állna minden hajaszála, ha a sok hajtű le nem szorítaná, a ridiküljében meghúzódó pénzmagocska lázadoz és ordít: „Ne dobj ki, ne dobj ki! Isten és férjed, illetőleg gazdád ellen való bün ennyit adni egy sovány libáért!" Valóban ma holnap oly összeget fognak kérni egy tyúkért, amennyiből a békében egy népes hivatalnokcsalád egy hétig urasan megélt; egy libáért pedig egy emeletes házat, ráadásul egy poloskamentes szalongarniKemény Gyula cipészttzletében