Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-12-24 / 52. szám

PAPAI E40ZL0NY Közérdekű fűtetlen hetilap, B Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Armln könyv- és papirkereskedésében. Tájékoztatás a rekvirálásról. Városunkban tudvalevőleg az újabbi rekvirálás már kezdetét vette. Lakosságunk tájékoztatása szempontjából a rekvirálásra vonatkozó és a városi tanácsnak erre vonatkozó rendelkezéseit rövid kivonatban az alábbiakban közöljük. A városi tanács a rekvirálást házról­házra járva rendelte el. Ezen rekvirálás foganatosítására bizottságokat alakított a városi tisztviselők elnöklete alatt a városi tisztviselők tagjaiból. A városi tanács 9 bizottságot ala­kított és a bizottság számához képest a várost 9 kerületre osztotta fel, és pedig a következőkép: /. bizottság: Csoknyay Károly városi fő­jegyző elnöklete alatt Keresztes József és K. Polgár József. — Hozzátartoznak: Jókai Mór utca, Veszprémi-ut, Földmives-iskolai belső major, Teleky-utca. II. bizottság: Kemény Béla városi tanácsos elnöklete alatt Lampérth Ferenc és Giczy Gábor. — Hozzátartoznak: Ányos Pál utca, Bástya­utca, Csáky-utca, Szent Benedek tér, Deák Ferenc utca, Eötvös-utca, Szent László utca, Rákóczi-utca, Major-utca, Zárda-utca, Tüzoltó­utca, Petőfi-utca, Korvin-utca, Fő-tér, Fő-utca, Kossuth Lajos utca, Közép-utca, Márton István utca, Kurucz-utca. III. bizottság: Révész Arnold városi fő­mérnök elnöklete alatt Hekler János és Keresztes Gyula. — Hozzátartoznak: Széchenyi-utca, Szé­chenyi-tér, Főiskola-utca, Zimmermann-utca, Anna-tér, Zrinyi-utca, Damjanics-utca, Bat­thyány-utca, Sárkány-utca, Csóka-utca, Temető­utca. IV. bizottság: Szokoly Viktor városi al­jegyző elnöklete alatt Polgár Sándor és Mórocz Károly. — Hozzátartoznak: Zavari malomtól befelé a Hódoskai malomig, Gyimóti-ut, Kis­és Öreghegy, Liget-utca, Törzsökhegy, Klapka­utca, Földmives-iskolai külső major, Szalmavári­utca, Tókert-utca, Stankovánszki-major, Kluge­major, Bároczhegy. V. bizottság: Vágó Gyula városi iktató elnöklete alatt Kiss Zsigmond és Nagy Sándor. — Hozzátartoznak: Hunyadi-utca, Kölcsey-utca, Arany János utca, Vörösmarty-utca, Bakonyér­utca, Esterházy-ut, Tompa Mihály utca, Vasút, Urdomb, Urdombi belső major, Téglagyár, Dör­zemény, Pálháza, Heller-major, Perlaki-major, Tarczy-major, Vasúti őrházak. VI. bizottság: Hofstádter Dezső rendőr­fogalmazó elnöklete alatt Szakács Dániel és Téringer János. — Hozzátartoznak: Somlói-ut, Verbőczy-utca, Bocsor István utca, Sas-utca, Tamás-utca Rohonczy-utca, Kazinczy-utca, Kert­sor-utca, Szladik János utca, Lajos-utca, Czuczor Gergely utca, Zöldfa-utca, Laki-utca, Rozmaring­utca, Korona-utca 36-ik számtól végig, Fazekas­utca, Árok-utca. VII. bizottság: Török Mihály városi irnok elnöklete alatt Kovács Sándor és Tálos Sándor. — Hozzátartoznak: Korona-utca 36-ik számig. Celli-ut, Vásár-utca, Csatorna-utca, Varga-utca, Kigyó-utca, Barát-utca, Szent Ilona utca, Flórián­utca, Török Bálint utca, Viasz-utca, Győri-ut, Salétrom-utca, Füst-utca, Vajda-utca, Honvéd­utca, Irhás-utca, Kis-tér, Sorompó-utca. VIII. bizottság: Horváth Kálmán városi irnok elnöklete alatt Gyenese János és Kőszegi József. — Hozzátartoznak: Vakbottyán-utca, Virág-utca, Szondy-utca, Pacsirta-utca, Hamuház, Fehér-, Külü-, Papmalmok, Hosszu-utca. IX. bizottság: Gram Ferenc városi végre­hajtó elnöklete alatt: Ács Ferenc és Molnár István. Hozzátartoznak: Meggyes-utca, Lehel­utca, Bercsényi-utca, Döbröntei-utca, Árpád-utca, Atilla-utca, Zápolya-utca, Kisfaludy-utca Mű­trágyagyár, Vasut-utca (Acsádiut), Malom-utca, Tapolcza-utca. A városi tanács ezenkívül felhívta Spitz Márkot, a H. T. R. helybeli bizo­mányosát, hogy a bizottságokba magát egy-egy albizományossal képviseltesse, úgyszinte megkereste a helybeli honvéd huszárezred parancsnokságát, hogy min­den egyes bizottság mellé 2—2 huszárt rendelni szíveskedjék. Minden egyes bizott­ság mellé ezenkívül egy polgári biztos is ki van rendelve. A városi tanács utasította a bizott­ságokat, hogy a rekvirálást a leglelkiismere­tesebben foganatosítsák s a legcsekélyebb felesleget is vegyék fel mindenütt, 'azon­ban a feltétlenül szükséges élelmiszerek meghagyandók; egyben meghagyta a bi­zottságok elnökének, hogy a kibocsátott rekvirálási utasításokat a bizottsági tagok­kal alaposan ismertessék meg s minden tekintetben aszerint járjanak el, mert el­lenük a legszigorúbb eljárást fogja tanú­sítani. A rekviráló bizottság f. hó 21-én kezdte meg működését és a rekvirálást köteles 1917. évi január hó 12-ig be­fejezni. A főiskolai nyomdába egy tanonc • felvétetik. • Szeszfőző szövetkezetek alakítása, Az új szeszadó törvény egyik érté­kes régi jogát veszi el a gazdáknak. Szőlősgazdáink és gyümölcstulajdonosaink ez évben utolszor főzhetnek törköly- vagy gyümölcspálinkát kisüstön. A jövő évben erre már nem kapnak engedélyt. A törvényhozás azonban módot és alkalmat ad gazdáinknak, hogy jogaik elvesztéséért kártalanítsa őket: elsőbbségi jogot biztosít nekik szeszfőző felállítására. De ennek egy föltétele van, mert minden gazda a kisüst helyébe nem állíthat föl szeszfőzőt. Ez a törvény azt a föltételt kivánja, hogy a gazdák társaságban, az ő érdekeiket védő és érvényesítő társa­ságba, azaz szövetkezetbe, még pedig önálló és különálló szövetkezetbe lépje­nek be, szeszfőző szövetkezetbe tömörül­jenek. Csakhogy ezek és ilyen szövetke­zetek még nincsenek, nem alakultak. De ezek megalakítását a Budapesten decem­ber 6-án tartott országos értekezlet lehe­tővé tette. A Magyarországi Szövetkeze­tek Szövetsége, a Szőlősgazdák Országos Egyesületével és a Magyar Gazdaszövet­séggel együtt elkészítette a szeszfőző szö­vetkezetek megalakításához szükséges ira­tokat, minta alapszabályokat, sőt a szesz­főző engedélyért beadandó kérvényeket is úgy, hogy ezeket csak ki kell tölteni, aláírni és beadni. Ilyen eljárásra azért van nagy szük­ség, mert a szövetkezet megalakítása nagyon sürgős, amennyiben a szeszfőző felállítása iránt a kérvényt már december 31-ig be kell adni a pénzügyigazgató­sághoz, a szövetkezetet tehát célszerű lesz december 24-én megalakítani. A Magyar­országi Szövetkezetek Szövetsége (Buda­pest, IX., Üllői-ut 25.) a nála jelentke­zőknek megküldi a szükséges • nyomtat­ványokat, amelyek alapján könnyű lesz a szövetkezetet megalakítani. A szövetkezet célját, a tagok jogait és a szeszfőző üzletkört, egyszóval a szövetkezeti szervezkedést részletesen körülírják az alapszabályok, itt csak azt soroljuk fel, milyen előnyei vannak a szeszfőző szövetkezeteknek. A kisüstök megszüntetésével nem­csak az államkincstár nyer az eddiginél több adót, hanem a kisbirtokos gazdák is több jövedelemhez juthatnak. A köz­ponti szeszfőző először készpénzért meg­veszi a törkölyt és gyümölcsöt, azután elvégzi a gazdák helyett a pálinka főzé­sét, nem kell tehát engedélyért szalad­gálniok, nem kell tüzelőanyagot fogyasz­taniok és az égetéssel vesződniök, másod­szor a központi szeszfőző több és jobb pálinkát lesz képes lepárolni és készíteni, mint a kisüst, mert a központi szeszfőző

Next

/
Thumbnails
Contents