Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-12-24 / 52. szám

berendezése és felszerelése a lehető legjobb gépekkel és eszközökkel történik, harmadszor az égetett pálinkából a szövetkezeti tag elővételi joggal bir arra nézve, hogy házi és gazdasági szükségletére beszolgáltatott terménye bizonyos hányada arányában a szövetkezettől pálinkát szerezhessen be. Negyedszer az ezen felül megmaradó pálinkát a szövetkezet együttesen és közösen nagyban adja el, miáltal magasabb árakat lehet elérni, mintha minden tag maga külön adná el pálinkáját, ötödször a törköly vagy gyümölcs lepárlása után maradó hulladék takarmányi célokra lesz feldolgozva és külön értékesítve. Hatodszor a közös eladásokból, illetve az eladási árakból a tagot oly jutalék illeti meg, amennyi az általa beszolgáltatott terménymennyiség arányára esik és hetedszer: és végül a tagot befizetett üzletrészének tőkeösszege után 5°/o-ig terjedhető osztalék iileti meg. Ezek az okok bizonyosan meg fogják győzni gazdáinkat arról, hogy sürgősen szervezkedjenek és megalakítsák szeszfőző szövetkezeteiket. Ezeket a szövetkezeteket csak oly városokban, vagy községekben alakítsák meg, ahol. legalább ezer katasztrális hold szőlő van, ahol pedig ennél kevesebb a szőlő, ott községek csoportosuljanak és kerületenként, esetleg járásonként alakítsanak szeszfőző szövetkezeteket. Az országszerte megindult mozgalom és az a buzgóság, amellyel gazdáink az ügyet és ezzel saját érdekeiket is felkarolják, biztosítékot nyújt arra, hogy a szeszfőző szövetkezetek kellő számban alakulnak meg. Ahol pedig a gazdák nemtörődömsége kiejti kezükből a megbecsülhetetlen pálinkafőzési jogot, ott vessenek magukra számot, ha a pálinkafőzésre rá fogja tenni a kezét a magánvállalkozás, mert ahol szövetkezetek nem alakulnak, ott magánvállalkozók kapják meg a jövő évtől kezdve a pálinkafőzési jogot. KARCOLAT a mult hétről. Megjött a karácsony! Sok reményt kötöttünk ehhez az ünnephez még tavaly, amikor a karácsonyi ünnepeket ültük s mindnyájan abban a meggyőződésben voltunk, hogy az idei karácsonyi ünnepek alatt már a teljes béke jegyében fogjuk a „boldog karácsonyi ünnepeket" élvezni, sajnos azonban reményünk nem teljesedett be olyan mértékben, amint azt reméltük. Azért jelzem, hogy „olyan mértékben", mert akármiképen gondolkoznak az optimisták, mégis csak közelebb állunk a békéhez, mint tavaly ilyenkor. Nemcsak közelebb, hanem lehet, hogy „küszöbén" vagyunk régi vágyainknak. Tudjuk, hogy sokan rázzák a fejüket erre a kijelentésünkre, de ez bennünket nem izgat, aminthogy nem izgattak eddig sem azok az optimista felfogások, melyek a mostani háborút Ariadné fonalának akarják feltüntetni. Leszögezzük a mostani karácsonyi helyzetet ! Senki sem vitathatja el, hogy békegalambok repülnek el fejeink felett és hogy az egész háború lefolyása alatt annyit nem beszéltek a békéről, mint jelenleg. A kezdeményezés a békére fel lett ajánlva, még pedig oly alakban, mely az összes háborús felek, sőt mondhatom még az összes semleges államok körében bizonyos fordulópontot jelent. Bárhogy forgatjuk és gondoljuk a békére tett ajánlatokat, annyi tény, hogy a „békehangulat" előtérbe lépett. Hogy lesz-e rövidesen béke, vagy még sok kertelésbe fog kerülni, mig a teljes béke meg lesz kötve, az egy oly probléma, amelyet ma élő lény meg nem oldhat, de az bizonyos és megdönthetetlen, hogy ezt a békeajánlatot csak úgy sutba dobni nem lehet és ezt meg kell és meg is fogják alaposan rágni. Aki figyelemmel olvassa az ántánt lapoknak a békeajánlatra vonatkozó hangulatát, az a sorok között kiolvashatja, hogy meg van bertnök a hajlam, de amint mondani szokás „nem szeretnék olyan hamar beadni a derekukat". Amikor felajánlották a békét, az ántánt lapok csak úgy üvöltöttek a további háborúra, napnap után azonban engedékenyebb hangon fogják fel a helyzetet és végeredménykép, amikor arra kerül a sor, hogy „döntsünk" a békeajánlatokra, azt fogjuk látni, hogy a békeajánlatokról „lehet fecsegni". Nincs is egyelőre más szükség, minthogy összeüljenek és fecsegjenek a békeajánlatokról. Ha már ennyire fognak jutni, aminthogy rendesen oda fognak jutni és a zöld asztalnál „fecsegni" fognak az ajánlatokról, akkor majd más tenorban fogják a további háború zenéjét dirigálni. A fődolog, hogy együtt üljenek, a többi majd csak magától jön. Az életben is úgy szokott lenni, ha több haragos összekerül az asztalhoz, ahol békítők is vannak, ott már könnyebben megy a dolog, mintha egymástól távol, folyton csak az ököl-fenyegetést kell parírozni. Ebben a reményben üljük meg most a karácsonyi ünnepeket és ebben a reményben várjuk is a békéhez való fejleményeket. A közeli béke reményében üdvözöljük lapunk olvasóközönségét és kivánunk nekik ebben a hangulatban : — Boldog karácsonyi ünnepeket! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa az új rekvirálást minden kerületben hátulról kezdte meg. Az hirlik, hogy Pápa városa a jövő évi költségvetést a jövő évben fogja megállapítani. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a jövő évben soron kivül lesz előléptetve. Az hirlik, hogy a polgármester az árvaszéki előadói állás ideiglenes betöltése alkalmával a túlnyomó többségre nem számított. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány utóbbi időben a háborúra való tekintettel mérsékelt áron büntet. Az hirlik, hogy a rendőrség a háború tartama alatt több ízben szolgálati többletben részesült. Az hirlik, hogy legutóbbi városi közgyűlésen a képviselők egymás között erőpróbát tartottak. Az hirlik, hogy a rekviráló bizottságok egyes családoknál sok „felesleges" gyermeket találtak. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság hatáskörét megnyirbálták. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában várakozási jegyeket is kénytelenek kiadni. Az hirlik, hogy Pápán a szappangyár kifőzte magát. Az hirlik, hogy Pápán a hatósági mészárszékekben a székállók a tömeges kiszolgálásban sokszor megrekednek. Az hirlik, hogy Pápán a libák csak rekvirált kukoricáról álmodhatnak. Az hirlik, hogy Pápán több trafikban a dohányt és szivart baromfi és tojás ellenértékben szolgáltatják ki. Az hirlik, hogy Pápán sok családnál a lókórház állapítja meg a diagnózist. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban a háború után sok hymen láncokat fognak felfedezni. Az hirlik, hogy Pápán sok hústalan és zsírtalan ember látható. Az hitlik, hogy Pápán sok vendég egy liter borhoz öt üveg szikvizet fogyaszt. Az hirlik, hogy Pápán a moziban sok ösmeretség le lesz bonyolítva. Az hirlik, hogy a darutollas legények a karácsonyi frontra lettek delegálva. Az hirlik, hogy a libatollas legények között sok feleslegest lehet találni. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a karácsonyi ünnepekben kocsonya-estélyt rendeznek. Az hirlik, hogy az Erzsébetligeti lövészárkokban a sáros talaj következtében az előnyomulás sok nehézségekbe ütközik. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban az esti órákban madárijesztőket állítanak fel. Az hirlik, hogy a csóti fogolytáborban a közös érzelmek le vannak kötve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a békeajánlatot úgy maga, mint előfizetői nevében örömmel elfogadta. HÍREK. T. olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk. — Ünnepi istenitiszteletek. A r. kath. templomban a karácsonyi ünnepek első napján a misét és szentbeszédet Kriszt Jenő esperesplebános mondja ; a második napon ugyancsak ő miséz, prédikálni pedig Németh Imre káplán fog. — Az ev. templomban ünnep első napján Gyurátz Ferenc ny. püspök, más napján Dubovay Géza segédlelkész végzi a délelőtti istenitiszteletet. — A ref. templomban mindkét nap délelőttjén Kis József esperes-lelkész, a délutánokon Csizmadia Aladár legátus prédikál. — A megyés püspök körlevele. Hornig Károly báró veszprémi püspök körlevelet adott ki a koronázás alkalmából, melyben elrendeli, hogy a koronázást megelőző napon délután félórán át zúgjanak a harangok, a koronázás napján pedig az egész aktus alatt, tehát délelőtt féltiz órától egy órán keresztül. — Házasságkötés. Koritschoner Ilus és Nay Ferenc tart. tengerész zászlós tudatják, hogy e hó 18-án házasságot kötöttek. Pápa—Devecser. — Szabadságon. Dr. Körös Endre főhadnagy, a Pápai Hirlap főszerkesztője, Wittmann Mihály honvéd huszár főhadnagy, dr. Weltner Sándor ezredorvos, dr. Györké Sándor főhadnagy és dr. Scheiber Jenő zászlós rövidebb-hosszabb szabadságra haza érkeztek. — Polgári biztosok a rekvirálásnál. A városi tanács a vármegyei alispán utasítására a jelenlegi rekviráláshoz a következő polgári biztosokat jelölte ki az egyes bizottságokhoz. Az I. kerületbe: Langráf Zsigmond, a II. kerületbe : Csajthay Dániel, a III. kerületbe: Edelényi Szabó József, a IV. kerületbe: Grábics Vendel, az V. kerületbe: Bodai István, a VI. kerületbe: Kunt Mihály, a VII. kerületbe : Wittmann Mihály, a VIII. kerületbe: Lippert Sándor, a IX. kerületbe: Szeleczky Ferenc, városi képviselőket.