Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-07-02 / 27. szám

PÁPAI •t OZLOHY Közérdekű füffgetlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések ós Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Iskolai reformok. A kultuszminiszter két igen fontos törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőház ülésén. Az egyik a középiskolákra, a másik a polgári és felső népiskolákra vonatkozik. A kultuszminiszter ezzel csak a legsürgősebb szükséglet kielégítésére gondolt, de e törvénymódosítás is középiskoláink modernebb irányú fejlődésére fog utat nyitni. A kormány a háború elmultával a polgári iskolákra vonatkozólag szerves és részletes javaslatot szándékozik benyújtani. — A miniszternek az a szándéka, hogy ezáltal a polgári iskolák színvonala emeltessék, az iskolák pedagógiai érdekei s szakszerű munkássága is jobban biztosíttassanak. Mindaddig azonban, mig ez lehetségessé válik, csak az érvényben lévő 1868: XXXVIII. t.-c. néhány szakaszát óhajtja módosítani. Az új tanterv kiadása által azonban a polgári iskola újabb alakjában alapja lesz valamennyi szakiskolánknak, úgymint a tanítóképzőnek, felső kereskedelminek és felsőbb ipariskolának, s elegendő bázist nyújt a katonai intézetekbe belépők számára is. A gimnázium. A középiskolákra vonatkozó törvényjavaslat még egy élő nyelvet és irodalmat vesz fel a gimnáziumi oktatás rendes tantárgyai közé, azonkívül kimondja, hogy a tanulók szabadon választhatnak ez élő nyelv és a görög nyelv és irodalom tanulása között. E szerint a görög-pótló irodalom és a rajz megszűnik, mert — mint a törvényjavaslat indokolása mondja — e tárgynak ma nincsen tantervi végcélja. Élő nyelv tanulása. Azok a tanulók, akik nem akarják a holt — görög — nyelvet tanulni, élő nyelvet választhatnak helyette. Ily élő nyelvek az európai kulturnyelvek (francia, angol, olasz), másrészt a hazai élő nyelvek (román, szerb, tót). Ez utóbbiaknak rendszeres tanulását a közigazgatás érdekei is szükségessé teszik. Ez az élő nyelv nem tárgya az érettségi vizsgálatnak. A középiskolák egyenlő jogosítása. A törvényjavaslat másik fontos rendelkezése, hogy érettségi vizsgálatot tett gimnáziumi tanulók — akár a görög nyelvet és irodalmat, akár a helyette megállapított élő nyelvet tanulták — ezentúl a tudományegyetemek és egyéb főiskolák valamennyi karára felvehetők. Ugyanígy felvehetők azok az érettségi vizsgálatot tett reáliskolai tanulók is, akik csupán a latin nyelvből és irodalomból tettek kiegészítő érettségi vizsgálatot. Ez a paragrafus valamennyi gimnáziumi tanulónak egyenlő jogosítását mondja ki. Vagyis a görög nyelvet nem választó tanulók az egyetemek és főiskolák valamennyi karára felvehetők. Eltörlik az osztályvizsgálatokat. A kultuszminiszter végül — mint maga mondja a javaslat indokolásában — a középiskolákban az eddig szokásos és a pedagógia kívánalmainak meg nem felelő osztályvizsgálatok helyett jövőre minden tanév végén junius második felében az évi tanítási anyagból osztályonként befejező összefoglalások tartását hozza javaslatba. A törvény fokozatosan lép életbe és az életbelépését legkésőbb az 1918—19. tanévben kell megkezdni. Ezentúl négy osztályú lesz a polgári iskola. A második törvényjavaslat a polgári iskolákra és a felső népiskolákra vonatkozik. Kimondja, hogy a polgári iskola ezentúl négy osztályú lesz, ugyanannyi külön évfolyammal, vagyis az V. és VI. osztály megszűnik. Uj szakiskolák. Az a tapasztalat, hogy a gyakorlati oktatás eredményesen csak szakiskolában valósítható meg, célszerűvé teszi, hogy a gazdasági szakoktatás ott, ahol a helyi viszonyokra való tekintettel a polgári iskolában kellően előképzett tanulók számára szükségesnek mutatkozik, s ahol a községek vagy más testületek áldozatkészsége az intézetek berendezését előmozdítja, külön, önálló, középfokú, három évfolyamú szakiskolában szerveztessék. Uj tanterv. Természetes, hogy a négy osztályúvá alakuló polgári iskolának a tanterve lényegesen megváltozik. A polgári fiúiskolákban még ma is az 1879. évben kiadott csonka terv alapján tanítanak. A hátrányok kiküszöbölésére a Kultuszminiszter sürgősen kiadandó új tantervet helyez kilátásba. E tanterv kiadásának első feltétele, hogy a polgári fiúiskola — a leányiskolával megegyezően — mint négy osztályú tanintézet újra szerveztessék, mert csak így juthat kapcsolatba alkalmasan a középfokú tanintézetekkel. A polgári fiúiskolák a középiskolák négy alsó osztályával, a polgári leányiskolák a felső leányiskolák négy alsó osztályával 1 ehetőizgpárhuzamosan fognak haladni és lényegében amazokéval megegyező általános alapműveltséget fognak nyújtani. Rendes tantárgyak. Rendes tárgyak lesznek: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, vagy helyette — nem magyar tannyelvű iskolában — az iskola tanííásnyelve, Magyarország története, világtörténelem, földrajz, növénytan és állattan, számtan, mértan és könyvvitel, egészségtan, gazdasági és társadalmi ismeretek, ének, rajz és irás, testgyakorlás és kézimunka. A felső népiskolák alkonya. A felső népiskolákat az iskolfenntartók a törvény életbeléptetésétől számított öt év alatt fokozatosan polgári iskolákká kötelesek átszervezni, vagy teljesen megszüntetni. Á háborúnak haszna is van. — Egy kis vigasztalás. — Ellenmondásnak látszik ez az állítás és vakmerő vállalkozásnak egyúttal annak bizonyítása most, mikor annyira érezzük mindannyian a súlyos háborús helyzet terheit, nyögjük annak nélkülözéseit, szenvedéseit s kivált, mikor csak az imént közölte a statisztika azt a megdöbbentő adatot, hogy most minden hónapban huszonnyolcezer gyermekkel születik kevesebb, mint rendes béke-időben. A háború összes veszteségei és áldozatai között talán az a legsúlyosabb, amit ez a sokatmondó adat hirdet nekünk. Mégis megkíséreljük annak bárcsak Iv eiliónv Gr yll 1 a cipészüzletében