Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-06-06 / 23. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. A tizennyolc évesek. — Érettségi és háború. — Az iskolapadok dohos konzer­vatizmusa minden háborús izgalmak közepette szilárdan állja meg he­lyét. Északról és délről, nyugat és kelet felöl harctéri jelentések dü­börögnek hozzánk, minden oldalról ellenség szorongatja határainkat; uj történetet irnak mostanában véres pennával a jövő nemzedék számára; maguk az események lihegve ker­getik egymást; szenzációk borzal­mai futnak végik a gerinceken; de az iskolák vezetői nyakasan és ke­ményen lilik meg a katedrát, akár­csak tegnap volna és nem ma. Pedig a tizenkilenc évesek már elmentek a csaták felé, a fiatal cson­tok ott ropognak a kaszárnya-udva­ron. A tanszellem ezalatt nyugod­tan terjeszti tovább is télről maradt clohosságát az iskola padokban és sovány ujjaival utolsót akar mar­kolni a távozni szándékozó gyerek­hősökön. Mielőtt a tizenkilenc évesek el­mentek, a középiskolai pedagógia végig sivitott az országon: előbb le kell tenni az érettségit! Nagy mo­hóság következett utána; a szegény fiatalemberek, hazafias vágytól kipi­rult, lázas arccal siettek érettségizni, vizsgázni, jól vizsgázni, esetleg meg­bukni. Most pedig a pedagógia ismét ijedten emelte fel tiltakozó kezét. Hohó: Előbb érettségi vizsgát tenni! Érettségi nélkül nincs bizonyít­vány, nincs önkéntességi jog! Még az kéne, hogy érettségi nélkül hal­Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. jon rneg valaki a hazáért! Nem hisszük, hogy van ebben az országban felvilágosodott ember, kinek az egész érettségi komédiáról ne volna meg a maga külön véle­ménye — már rendes, békés idő­ben is. -Tudjuk nagyon jól, hogy ez az értelmetlen és haszontalan intéz­mény a legelavultabb pedagógia inkvizíciós korszakából maradt ránk, amikor az iskola testi- és lelki fe­nyítékek kinzóeszközeit alkalmazta nevelés céljaira. Nyolc éven át végigvergődni a tudományokon, izzadni, drukkolni, magolni, szorgalmasnak lenni, — az mind semmi. Aki nyolc évig jól megtanulta a leckéket, az még nem érkezett el a vesszőfuttatás utcájának túlsó pont­jára; előbb jön a matúra! És ha a főigazgató ur, vagy királyi biztos ur véletlenül rosszul teszi fel a kér­dést ós a szerencsétlen vádlott meg­botlik rajta, — hiába nyolc eszten­dei tudomány, szorgalom, drukk, magolás satöbbi; a deák éretlen. Maguk a tanárok legjobban tud­ják, hogy a maturális intézménye avult és fölösleges. Volt is már szó róla, — sőt hivatalos körök is fog­lalkoztak a gondolattal, hogy be­szüntessék az érettségizés kötele­zettségét. Annál inkább merjük hát most felhívni illetékes tankörök figyelmét arra, hogy ezúttal, legalább ebben az esztendőben, függesszék fel az érettségi vizsgákat. Senkinek nem ártanak vele, ellenben sötét gondok­tól szabadítják meg azokat a derék ifjakat, akik boldogan sietnek a haza védelmére és elég érettek ahhoz, HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Armiti könyv- és papirkereskedésében. hogy fegyferrel küzdjenek hazá­jukért. Kár volna, ha csak néhány­napra is, megrontani a lelküket, — megzavarni a boldogságukat, — egy egész haszontalan, ebben az esetben kártékony, ósdi hagyomány miatt. Tessék érettségi nélkül elis­merni és nyugtázni azt a nyolc esztendőt, melyet a tizonnyolc éves ifjú az iskola padjában töltött, ahon­nan egyenesen a harctérre hivja a haza szózata! A második hadikölcsön. Junius hetedikére ttizte ki a pénzügyminiszter a hadiköícsön alá­írási terminusának a befejezését.' - Junius hetedikéig ideje van tehát még ideje azoknak, akik még nem jegyezték a hadikölcsönt, hogy köte­lességüket most teljesítsék. Junius hetedikéig napi ideje van azoknak, akik kötelességüket eddig még nem teljesítették és junius 8-án tudni fogjuk, — mert megtudjuk ezt is — hogy kik azok, akik a háború­val, a nemzet létküzdelmével mit sem törődtek, nem harcoltak, nem áldoztak semmit, az államnak köl­csönében nem vettek részt és csú­nyán kivonták magukat minden leg­parányibb feladat teljesítése, min­den legcsekélyebb teher viselése alól is. Gyűlölj ük az áruló olaszt — - de mennyivel nagyobb, súlyo­sabb megvetést érdemelnek az olyan honfitársak, akik a nézők és a kri­tikusok szerepére vállalkoznak csak, ölbe tett kézzel lesik, várják,'hogy Eponge kelmék aljakra, kosztümökre! Svájci crepe és negé különlegességek, blouzokra! — Elzászi gyapjú delaín újdonságok, pongyolákra! — Selyem exvisitás — tafft papiilon — minden szinben raktáron! M A divatnagyáruháza. Alapíttatott 1848-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents