Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-05-09 / 19. szám

PÁPAI Közérdekű független lielilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: FOLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. A városi tisztviselők anyagi helyzete a háború alatt. Irta: Dr. Csiby Andor. A háború tartama alatt az ország legsajnálatramóltóbb eleme a tisztviselői kar. A békében is előlegeken és tisztviselői kolcsönökön lovagló tisztviselői kar a háború által a legkínosabb helyzetbe került A háború okozta tetemes drágaság ~ o az összes osztályok között a szegény tisztviselőt sújtja a legjobban, mert egyrészt ugyanazzal a csekély fizetéssel keli felvennie a küzdelmet a borzasztó drágasággal szemben, mint békében, másrészt pedig ő nem tudja áthárítani a fokozódó drágaságot más elemre, mint például a termelő vagy a kereskedő, aki, ha drágábban termel vagy vesz valamit, drágábban is adja. A tiszviselők mostani helyzete felett nem lehet csak ugy egyszerűen napirendre térni és bármilyen szempontból is tekintjük az ország vagy a városok érdekét, ezt a kérdést meg kell oldania az illetékes tényezőknek, ha most nem is, ele a háború után. Addig is azonban a tisztviselői karnak legalább kötelező Ígéretet kell az illetékes hatóságtól birnia. Az állami tisztviselők anyagi helyzetének orvoslása nem tartozik jelen cikk keretébe. Az ő helyzetükkel foglalkozni az államkincstárnak kötelessége. A városi tisztviselők jelenlegi anyagi helyzetével való komoly és alapos foglalkozásnak, hogy éppen itt az ideje, azt mutatja több városnak az intézkedése. Hogy ez az intézkedés nem mindenütt egyforma, az az egyes városok anyagi helyzeténél és még ezer okoknál fogva nagyon is természetes. Mig például ... városa ugy találja helyesen megoldhatónak ezt a kérdést, hogy minden tisztviselőnek fizetési fokozatával fordított aránybani nagyságú százalék drágasági pótlékot engedélyez a háború tartamára, addig például Budapest székesfőváros egy a tisztviselők részére három havi fizetésüknek megfelelő összegű. -kai kamatozó és 10 hónap alatt visszafizetendő kölcsön folyósításával kísérletezik. Hogy a két megoldási mód között is melyik a helyesebb, azt hiszem, nem nehéz megállapítani. A tisztviselők részére folyósítandó bármiféle kölcsön a tisztviselőre nézve tulajdonképpen nem segitség. Utóvégre most is kaphat a tisztviselő kisebb kölcsönt, ha nem is -kai kamatozó, hanem valamivel drágább kölcsönt, amely végeredményben talán nem is olyan súlyos terhet képez, mint a városi kölcsön, mivel ezt nem köteles 10 hónap alatt viszszafizetni és tetszés, jobban mondva fizetési képessége szerinti részletekben fizetheti vissza. Ehhez a módhoz nem is kellene hosszadalmas tárgyalásokat folytatni, elég lenne a belügyminiszternek a tavaly ősszel kiadott ama rendeletének megváltoztatása, amely mindenféle előlegeknek az engedélyezésétől eltiltja a várost. Ez a mód csak abban az eset- j ben jöhetne szóba, ha más mód ' semmiféleképpen nem kínálkoznék. ; A tisztviselői karon csakis olyan segitség segít, neveztessék az háborús drágasági pótléknak vagy bárminek, amely először is semmiféle visszafizetési, kötelezettséggel nem jár a tisztviselőre nézve, másodszor, tart egészen a végleges béke megkötéséig és végül visszamenőleg kiterjed a háború kezdetéig. A tisztviselői kar eme kívánalmának megvalósítása nem is róna olyan nagy áldozatot a városokra, mert ha például egy 30 tisztviselővel bíró városra nézve az átlagos évi drágasági pótlékot tisztviselőkként 200 koronára tesszük, ez egy évre 6000 korona, amely teher el1 vállalásába egy város sem halna bele. Viszont pedig teljesítésével igen sok tisztviselőt mentene meg a folytonos gyötrődéstől és attól a szomorú kilátástól, hogy ellenkező esetben a háború végéig sikerül akkora adósságra szert tennie, amelyből — szerencsés magánkörülményéktől eltekintve ~ soha az életben nem fog tudni megszabadulni. A hadiárvák védelme. libben a hónapok óta cluló ir^ tózatos harcban mindenki érzi, hogy a királyért és a hazáért elvérzett hősök árváival szemben az államnak és a társadalomnak különös kötelességei vannak és hogy ezeknek az árváknak különös védelemre van igényük. Ezt követelik: a hála, a kegyelet és a nemzet jövője. A hadiárvák érdekében gyönyörű állami és társadalmi együttműködés van kialakulóban. Az állam a hadiárvákat állandó nevelési járulékban részesiti; megnyitja előttük a gyermekmenedékhelyek kapuit; az árvaszékeket a hadiárvák érdekében különös védelem gyakorlására kötelezi. A társadalom nemeslelkü, bőkezű adományaival, intézményeivel és jótékony intézeteivel siet az árvák támogatására. Közóhaj, hogy az állam és a társadalom nemes munkája minél eredményesebb legyen. Ennek .eléréséhez szükséges, hogy a hadiárvák különös védelmének ügyét minél több oldalról megvilágítsuk, helyes és egészséges eszmék jussanak felszínre, hogy igy minél helyesebb irányelvek legyenek felállíthatok. A hadiárvák védelmében a jog . és igazság megkövetelik, hogy a nevelési járulékot, -- a melyre ez id& szerint csak a törvényes és törvényesített gyermekeknek "van igényük, — a házasságon kívül született és az örökbefogadott gyermekek is megkapjak.