Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-05-09 / 19. szám

A védelem sikere érdekében elsőrendű kellék, hogy az árvaszé­kek az árvák védelmében szüksé­ges intézkedéseket minél gyorsab­ban tegyék meg. Kellő eredmény csak igy várható. De hogyan tegyék meg az árvaszékek a gyors intéz­kedéseket, a midőn hónapok múl­nak el és a gyámhatóságok a hősök elhalálozásáról és igy az árvákról hivatalos értesitést nem kapnak ? Az árvák érdekében ezen a helyzeten sürgősen segiteni kell. A hadiárvák elhelyezése, tartása lényeges kiha­tással van a védelem sikerére. Eb­ben bizonyos sorrend állapítandó meg. A kiindulási pont csak az le­het, hogy a hadiárvák minél ke­vésbbé érezzék a családatya hiányát. Az árvák elsősorban, — a mennyi­ben akadályokba nem ütközik — továbbra is a család, illetve a ro­konok körében maradjanak. Ez felel meg leginkább a gyer­mekek érdekeinek és jövőjének. Itt megokoltnak mutatkozik a felmenők tartási kötelezettségének törvényho­zási utón a legközelebbi oldalági rokonokra való kiterjesztése. A mennyiben a hadiárvákat a család, illetve a rokonok nem tartják el, eltartásuk örökbefogadás utján ki­sérlendő meg. Az örökbefogadás intézményét népszerűvé kell tenni és a hadiár­vák örökbefogadása hazafias csele­kedetnek minősitendő. A mennyiben örökbefogadás utján sem biztosit­ható az árvák jövője, a hadiárvák az arra önként vállalkozó jóltevök­nél, illetve jótékony társadalmi in­tézetekben, vagy intézményekben helyezendők el. Végül ott vannak a gyermekmenedékhelyek. Éz a ki­tűnő állami intézményünk már sok ezer gyermeket mentett meg a pusz­tulástól és a zülléstől. A hadiárvák tartásával kapcsolatos a nevelésük. A nevelésnél vezérelv gyanánt állí­tandó fel, hogy a hadiárvák eddigi életviszonyaiknak megfelelő életpá­lyán nevelendők, figyelemmel arra, hogy a megkezdett pályát ne legye­nek kénytelenek abbanhagyni, a mellett mód adassék, képességük­nek megfelelő kiképzésükre. Az ár­vákból, ' az államnak erkölcsös és hasznos polgárokat kell nevelni, a kik munkájukkal képesek megélhe­tésüket biztositani. A hadiárvák ér­dekében az intézkedéseket az árva­székek tegyék meg és ugyanezek. gyakorolják a felügyeletet. Egy néhány szemelvény erről az igen fontos kérdésről. Magyar­ország jövője mindenesetre meg­követeli, hogy ezek a kérdések ne kerüljenek le a napirendről, hanem állandóan íelszinen maradjanak. A helyes irányelvek kifognak alakulni és a kitűzött nemes feladatot, ezt a nagy nemzeti ügyet is fogjuk ered­ményesen megoldani. KARCZOLAT a mult hétről. Hallotta? Hallottad? Ezzel a felhúzó szóval köszöntötték egymást hétfőn a déli órákban az emberek. Hallotta az utcán, kávéházakban, vendég­lőkben, pincében, padláson, kéményben, az állomás épülettől egész a földmivesiskoláig mindenütt csak az a „hallotta?" szó ke­ringett végig az emberek ajkán. Fantasz­tikus szinte mesébe való diadalmi hirek terjedtek el a városban és közönségünk nemcsak hittel ós meggyőződéssel fogadta a szinte hihetetlen méretű diadalok hirót, mert oly precizitással lett leadva, hogy még a pesszimistákat is megingatta sötét hitükben A zsákmány hiteles adatáról is pon­tosat tudtak mondani. Egyes kávéházi Kon­rádoknál a hivatalos lista is jegyezve volt. Leolvasta a hivatalos adatokat. 160000 orosz hadifogoly 800 zsákmányolt autó 24000 ló, teljes felszereléssel 400 ágyú, kocsik sok nehéz mozsár 4 teljesen felszerelt kórházi vonat Több páncélos vonat, teli hadiszerekkel Egy egész repülő osztály 47 repülő­géppel. Aki hallotta gyorsan terjesztette az adatckat és boldogan sietett tovább és bol­dogan mesélte el boldog-boldogtalanoknak, akivel csak találkozott. És repült a hir, gyorsabban mint a szélvész, fényesebben mint a villám. Alig két óra lefolyása alatt az egész város apraja-nagyja tudta és már mindenkinek meg volt az irása is róla pontos számadatokkal. Szinte minden második ember a leg­biztosabb forrásból kapta az adatokat. Az egyik látta a hivatalos táviratot, egy másik ugy adta elő, hogy egy magasrangu ve­zérkari tiszt sürgönyözte meg egy idevaló barátjának, a harmadik a postáról jött amikor hallotta a táviratot leadni, mert hát ő hallás után t ud táviratot felvenni. A délutáni órákban még mindig erősen tar­totta magát a kolosszális győzelem, de amikor illetékes hetyen nem lett ugyan megcáfolva a győzelmi hir, csupán a szám­arány lett túlozva, kezdett a közönség kö­rében a diadalmámor enyhülni. Mikor azon­ban az „Est" is megjelent és nem hozta a kivánt dolgot, akkor azután napirendre tértek az ügy felett, de azért a győzelem liire mégis élénkséget keltett. Tehát nem igaz a túlzott diadalmi hir — lett a közbeszéd tárgya. Nincs annyi zsákmány, mint a felizgatott fantazia hir­dette. A hirdetők, akik mindezeket kolpor­tálták, csűrték, csavarták a dolgot, hogy ők is csak hallották, de hogy kitől azt „diszkréció" tiltja nekik elárulni, mert hát lehet, hogy igaz és csak egy pár nap múlva lesz a hivatalos jelentós kiadva, mert még nincs minden összeadva. És nincs kizárva, hogy azok akik még mindig biznak a számokban igazuk is lehet. Mi is azt hisszük, hogy a hir igaz lesz és a Ielkesesdós jogos volt, az örömmámor igazolt. Ha a jelzett zsákmány addig nem is gyűlt össze olyan mértékben mint hir­dették, de a győzelem meg volt talán na­gyobb' mértékben, mint g©ndioltuk. Mit lehet még tudni? Az oroszok 150 kilomé­teres vonalon futnak, mi meg üldözzük őket. Ho'gy mi lesz a végleges- eredmény, ki tudná azt ma még megmondani ? Re­méljük a legjobbat és konstatáljuk, hogy nem volt tévedés, ugy túlzás- volt ami történt,, csak megelőzése az eseményeknek. Akárhogy ós akármikép törtónt,, vég­eredmónykép jelenthetjük, hogy legalább egy félnapra boldoggá tett mindenkit a hir aki hallotta. Meg kell jegyeznünk,, hogy nemcsak nálunk, hanem Budapesttel együtt az egész ország, sőt Bécs és Berlin is- eb­ben az értelemben örömmámorban úszott. Nem volt csalódás, de csak korai volt T mert vigyázzunk reá, a szuggeráló erejű proficiának ura lesz rövid időn belül. Győztünk ós győzni fogunk ! Frici. AZ HÍRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a lakos­ság részére soványitó kúrát rendezett be. Az hirlik, hogy Pápa városa az élel­mező bizotttságnak teljhatalmat utalvá­nyozott. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnket a mandátum meghosszabitása. hidegen hagyja. Az hirlik, hog}^ a polgármester hiva­talos szobája a háború óta bucsujáróhely lett. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány sok helyen rekvirálási nyomokat hagyott hátra. Az hirlik, hogy Pápán a kenyérrel so­kat kukoricáznak. Az hirlik, hogy Pápán egyes lisztke­reskedők megkorpásodtak. Az hirlik, hogy Pápán sok kávéházi hadvezér a fejlemények közetkeztóben a jól megérdemelt nyugalomba helyezkedett. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórháza­kat stratégiai szempontokból kezelik. Az hirlik, hogy Pápán mostanában nem azt hangoztatják, hogy drága a tojás, hanem drága a tyúk. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórhá­zakban alkalmazott ápolónők már minden helyzetbe beleélték magukat. Az hirlik, hogy a darutollas legények ugy járnak-kelnek, mintha vesztett párjukat siratnák. Az hirlik, hogy a libatollas legények az eshetőségekre való tekintettel, böjtna­pokat rendeznek. Az hirlik, hogy az itthon maradt hó­lyagoknak nehéz lólekzetűk van. Az hirlik, hogy a Jaj-nadrágom egy­let tagjai a mostani kenyeret leülve da­gasztják. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lö­vészárkaiban a fojtógázakhoz már régen hozzászoktak. Az hirlik, hogy az Erzsébetváros egyes helyein a megadást vörös lámpával jelzik. Az hirlik, hogy Pápán vannak egyes kártyázók, kik a kibic közeledtére rögtön reszketnek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője peches kibicnek van elösmerve. HIREK. — Főispánunk búcsúja Fehér­megyétől és Székesfehérvártól. Hunkár Dénes Veszprémmegye főispánja tudvalevő­leg nyolc hónapon át helyettesitette a had­bavonult gróf Széchényi Viktort, Fehér­megye ós Székesfehérvár jeles főispánját. — Eme nyolc hónapi helyettesítés alatt nemes, egyenes jellemével, iigybuzgóságá-

Next

/
Thumbnails
Contents