Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-04-04 / 14. szám

Közérdekű független hetilap. — MegjeEenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K, Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLA T-S EK FRIGYE H. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Pénzintézeti központ létesítése. Már a háború kitörését megelőzőleg is meglehetősen általánossá vált az a nézet, hogy a pénzintézeti kérclés hazánkban nem maradhat a mai rendezetlen állapotban, hanem hogy annak törvényhozási vagy bizonyos szervezkedéssel kapcsolatban önkormányzati utón való rendezése maguknak a pénzintézeteknek. — még pedig kivétel nélkül avisszleszámolási hitelt igénylőknek és a visszleszámitolási hitelt nyújtóknak egyaránt, — de a betevő és a hitel igénybevételére utalt közönségnek is elodázhatatlan érdeke. A háború kitörése óta észlelt jelenségek ós beállott viszonyok ugyan megnyugvással tölthetnek el bennünk a tekintetben, hogy pénzintézeti szervezetünk egészben véve sokkal erősebb, ellentállóképesebb és egészségesebb, — semmint bárki is gondolta volna, de mégis kétségtelen, hogy a pénzintézeti kérdés rendezése, ami szükségesnek mutatkozott már a liáboru előtt is, elodázhatatlanná vált a háborúra is annak közgazdasági kihatásai folytán. Közgazdasági helyzetünknek a háború megszűntének idejére való megerősítése érdekében a kormány a pénzintézeti kérdés rendezését a legközelebbi időben óhajtja foganatba venni s minthogy a kérdésnek igen bonyolult volta folytán, a törvényhozási utón való rendezés, az ezzel szükségképen járó merevségnél fogva, különösen most, amikor a háború egészen különleges jelenségeket vetett felszinre, célszerűnek nem mutatkozik, a kormány egy olyan, kellő erkölcsi súllyal és anyagi eszközökkel rendelkező pénzintézeti központ létesítésének a tervével foglalkozik, amely képes legyen önkormányzati alapon megoldani, vagy legalább megindítani a pénzintézeti reformot, a későbbi időknek tartatván fenn annak az eldöntése, hogy az igy szerzendő tapasztalatok alapján van-e szükség bizonyos törvényhozási intézkedések foganatosítására is. A „Pénzintézeti Központ," tervezete a pénzügyminisztériumban elkészülvén, azt a kormány ezennel nyilvánosságra hozza, hogy ahhoz az összes érdekkörök és a közgazdasági kérdésekkel foglalkozók hozzászólhassanak. Amint értesülünk, a pénzügyminiszter ezen tervezetet, amely véglegesnek semmiképen sem tekintendő, még a parlament legközelebbi összeillése előtt, széleskörű szaktanácskozmány tárgyává óhajtja tenni. E szaktanácskozmányon és a terv publicistikai bírálata során felmerülő eszmék és javaslatok figyelembevételével fogja azután a pénzügyminiszter kidolgoztatni a „Pénzintézeti Központ" alapitási tervezetét és alapszabályait és fogja felhívni a magyar szent korona országai területén részvénytársasági alapon működő összes pénzintézeteket az alapításban való részvételre. Ugy, hogyha az alapításban való részvételre kellő számú pénzintézet jelentkezik s ha ekkorára a törvényhozás a legközelebb összeülő országgyűléstől kérendő szükséges felhatalmazásokat megadj a, a „Pénzintézeti Központ" még a nyár előtt meg íog alakulhatni. A pénzügyminisztériumban kidolgozott tervezet lényege az, hogy a pénzintézetek egy szövetkezeti formában létesítendő oly autonom szervvel bírjanak, amelynek feladata a tagjai sorába lépő pénzintézetek kellő irányításával s a kisebb tőkével működők ellenőrzésével odahatni, hogy tőkeerejükkel arányban álló működést fejtsenek ki, a természetes körzetük körébe eső gazdasági érdekek kielégítésével foglalkozzanak, egyes üzletágaik között mindenkor kellő arány álljon fenn s betéteik a legnagyobb biztonságot nyújtó módon fektettessenek be. A. központ célja nem az lenne, hogy tagjainak állandóan hitelt nyújtson, de feladatát képezné, hogy tagjait rendkívüli időkben s rendkívüli körülmények között, amikor hitelszükségletüket a rendes hitelforrásokból nem tudják kielégíteni, hitellel lássa el s támogassa, mig kedvező pénzviszonyok idején a központ tőkéit oly módon helyezné el, hogy azok bármikor folyóvá tehetők s ha ennek tényleges szüksége előáll, tagjai rendelkezésére bocsáthatók legyenek. A központba leendő belépésre az intézetek nem kötelesek, mert a tervezet azon az alapon nyugszik, hogy a pénzintézetek zöme sajátjói felfogott érdekében törvényes kényszer nélkül is tagjává lesz a létesítendő központnak. Mindazok az intézetek, amelyek az intézmény tagjaivá válnak, saját tőkéjüknek minden 25.000 koronája után egy 4000 korona névértékű üzletrész átvételére lennének kötelesek s amely üzletrészek tíz év alatt egyenlő évi kamatmentes részletekben volnának törlesztendők. Ezenfelül az állam száz millió korona értékű üzletrészt venne át, hogy ezáltal biztosítva lenne, hogy az uj intézmény olyan tőke erővel rendelkezzék, amely képessé tegye a reá váró nagy feladatok megoldására. Emellett oly célból, hogy a létesítendő központnak módja legyen a jelenlegi rendkívüli helyzet folytán előállott nehézségek között erre reá szoruló intézeteket az átmeneti időben fokozottabb mértékben támogatni, az állam további 25 millió koronát veszteségi tartalékalap gyanánt bocsátana az uj intézmény rendelkezésére. A központ elnökét a pénzügyminiszter javaslata alapján 0 Felsége a király nevezné ki, az igaz-