Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-04-04 / 14. szám

gatöság tagjai pedig részben a pénz­ügyminiszter jelölése, részben a ta­gok jelölése alapján választatnának és pedig a többség az intézetek je­lölése alapján s oly módon, hogy az igazgatóságban ugy a nagyobb intézetek, melyek ellenőrzés alatt nem állanak, mint azok az intézetek, melyekre a központ ellenőrzése ki­ierjed, kellően képviselve legyenek. A dologkerülőknek nem jár államsegély. A hadbavonultak családtagjainak segélyezése. Most veszik kezdetüket a tavaszi mun­kálatok. Felesleges bővebben fejtegetni, mennyire fűződnek azokhoz a nemzet létér­dekei. S szinte magától értetődik, hogy mindazoknak, akik itthon maradtak s nem saját vérükkel védik a liazát, becsületbeli kötelességük kettőzött erővel kivenni részü­ket a gazdasági munkából. Szégyenteljes és képtelen állapot volna különösen az, ha a nemzeti kötelesség alól épp azok vonnák ki magukat, akik mint a hadbavonultak csa­ládtagjai államsegélyben részesülnek. Épp ezért a kormány az 1914: XLV. t.-cz. ama rendelkezésével szemben, hogy a bevonultaknak olyan családtagja, aki megélhetését megfelelő munkával biztosit­hatja, segélyre igényt r.em tarthat, ellen­kezőleg arra az ' álláspontra helyezkedett február 22-én kiadott körrendeletében, hogy változatlanul kiutalványozza az államsegélyt mindazoknak, akik munkára mennek, ellen­ben megvonja e segélyt a dologkerülőktől. Egyfelől humanisztikus felfogás érvényesül e rendelkezésben, másfelől az a célszerű­ségi tekintet is. hogy egjenesen jutalomban •(teliát az államsegély további élvezetében) rószesitse azokat, akik a mezőgazdasági munkában résztve.,znek. Ugy látszik, félre- vag} r meg nem ér­tés okozhatta, hogy ez a tény nem ment át kellőleg a köztudatba s hogy ugy az ér­dekelt családtagok, mint a földbirtokosok és a hatóság körében gyakran felhangzik ma is a panasz, hogy a családtagok segé­lyezése a dologkerülőket részesiti jutalom­ban. Épp ezért célszerűnek látszik egész erjedelinében közzétenni a miniszterelnök­nek most emiitett rendnletét, mely igy szól: M. kir. miniszterelnök, 888/res. M. E. Méltóságos főispán ur! Az 1914. évi XLV. t.-cz. 7. §-a értelmében a bevonultnak se­gélyre egyébként igénynyel biró olyan csa­ládtagja, akiről a hatóság megállapítja, liogy megélhetését megfelelő munka vállalásával biztosithatná, segélyre igényt nem tarthat. Ebből kifolyólag elveszti a segély iránti igé­nyét minden olyan mezőgazdasági munkára alkalmas segélyezett egyén, aki a mezőgaz­dasági munkák megnyíltával nem él az igy kínálkozó kereseti alkalommal s lia hívják is, nem megy el napszámba, vagy nem fo­gad el megfelelő neki fel ajánlott gazdaság munhát. (Részes, vagy szakmányos kapálá­sok stb.) Ezt a körülményt egyáltalán nem azért ajánlom méltóságod figyelmébe, liogy az él­vezett segély megvonását, vagy leszállítását kívánjam azoknál, akik tényleg részt vesz­nek a mezőgazdasági munkában s ezen a cimen egészben, vagy részben biztosithatják létfentartásukat. Erre a még ilyenkor mu­tatkozó kereseti alkalmak hullámzó és bi­zonytalanvoltánál fogva nincsen is elegendő alap, de meg a törvény idézett szakaszának célja és indoka nem az volt, hogy a dol­gozni akarókat juttassuk rosszabb helyzetbe, hanem ellenkezőleg az, hogy azokat fosszuk meg a segélytől, akik a munkától vona­kodnak. Igy hozza ezt az osztó igazság magá­val, de ezt követeli az ország* gazdasági érdeke is, a mely különösen a háború ál­tal okozott rendkívüli viszonyok között fel­tétlenül megkívánja, hogy az itthon ma­radt lakosság munkaképes része fokozott erővel vegye ki részét a gazdasági munká­ból s nem tűrhetné, liogy^ az állam által a hadrakeltek családjai részére olyan bő­kezűen megállapított segély azoknak nagy részét tétlenségre bírj a, a kiknek munka­erejére most nagyobb szükség van mint valaha s ez által a legfontosabb gazdasági közérdeket károsítsa. Felhívom ennek folytán méltóságodat, hogy a törvénynek ezt az intencióját az illetékes hatóságok helyes irányítása utján igyekezzék érvényre juttatni. Hivja fel a helyi hatóságokat, liogy vonják meg az ál­lamsegélyt mindazoktól, a kik saját egész­ségi állapotuk, testi erejük és családi vi­szonyaiknál fogva munkára mehetnének s a kikről beigazolást nyer, hogy nekik meg­felelő gazdasági munkára felhívattak s azt visszautasították. Egyúttal pedig gondoskodjék arról is, hogy ez a körülmény a lakosság körében kidoboltatás és a közhirrététel más szoká­sos módján a legszélesebb körökben köz­tudomásra hozassék és lehetőleg mielőbb megteremje gyümölcsét abban az irányban, hogy a segélyezett családtagok is kivegyék részüket a gazdasági munkából. A közigazgatási hatóságnak felvilá­gosítással, útbaigazítással s ahol kell, a szük­ség e3 erólylyel és szigorral rajta kell lennie, liogy a nemzeti társadalom e nagy felada­tának teljesítésében becsülettel osztozzék mindenki. Ezzel a rendelettel a kormány való­ban a leghatékonyabban szolgálja azt a nagy közérdeket, hogy a hadrakeltek mun­kaképes családtagjai teljes erővel résztve­gyenek a mezőgazdasági munkában s igy biztosítsák a folyó évi termés sikerét. Gazdasági fennmaradásunknak s ezzel kapcsolatban harcképességünknek is létfel­tétele, hog3>" e rerdelet intenciói átmenje­nek az életbe, s elsőrendű, hazafias köte­lessége az összes e körül működő ténye­zőknek, hogyr kövessenek el minden lehe­tőt ez intenciók megvalósulására. KARCZOLAT a mult hétről. Megjött a liusvét! Erről az ünnepség­ről eszembe jut egy másik ünnepnap, a karácsonyi ünnep, melynél a harang zúgást mély, hangos, nehéz ágyuk helyettesitették. Számos sóhajtás szállott akkor az ég felé, sok könyörgés és sok remény, melyben bátor katonáink azzal vigasztalták magukat," hogy „Húsvétra otthon leszünk". Sajnos nem vált be a remény, ujabb terminust kell keresniük, ujabb reményt, ujabb vigasztalást, Az Isten segedelmével meg is fogják találni. Húsvétra otthon leszünk! Az ügy nem sikerült, húsvét is elmúlt ós még min­dig nem vagyunk otthon, no majd talán pünkösdkor. Igy reménykednek nálunk a mi vitéz harcosaink", és ebben a tudatban várjuk mi is a fejleményeket. Mert hát mi bizunk az ősi erényekben, Ha már nem jöttek haza húsvétra a mi kedves harcoló katonáink, abban a re­ményben voltunk, hogy eg5 r kis* hazaival majd kárpótoljuk őket, ép ugy mint a ka­rácsonyi ünnepek alkalmával. Sajnos ebbe is szólt a postai rekvirálás. Néhány héttel ezelőtt hire járt, hogy húsvétra ismét lehet csomagokat küldeni hadbavonult katonáinknak, az érdekeltség mobolizálva lett • és intézkedett a húsvéti csomagok elszállítására és arra lyukadt ki a dolog, hogy „vissza kozz. 4' A hadvezetőség Ugyanis a rossz időjárás miatt elrendelte, liogy tábori csomagokat nem veszuek fel a postán. Erre az intézkedésre a karácsonyi tapasztalás birta reá a postaigazgatóságot ós nagyon is helyesen. A karácsonyi ünnepek alkalmával a lakosság rengeteg ajándékot küldött a ka­tonáknak, de a többnyire ételeket tartal­mazó csomagok a rossz utak miatt" oly későn érkeztek a frontra, hogy a kézbesí­téskor már elromlottak, sőt volt nem egy, nem száz, sem ezer eset, liogy kézbesithe­tetlen volt a címzettnek és egyszerűen el­kallódott a csomag. Mivel pedig most még nehezebben járhatók az utak, tehát nagyon helyes az intézkedés, hogy a csomagok feladása be lett egyelőre tiltva. Addig pedig, amig az utak megjavul­nak, talán a helyzet is megjavul és akkor nem tábori csomagról lesz szó, hanem csa­ládi körben fogják elfogyasztani a hazait. Lesz majd mit elmesélni valójuk a mi de­rék katonáinknak, veszélyekről, élvezetekről ós egyéb epizódokról, mert hát dacára a sok megpróbáltatásoknak, számos élveze­tekben is van ám részük. Száz meg száz olyan élvezetekről van szó, melynek léte­zéséről mit sem tudhatunk itthon, amint nem is vagyunk tájékoztatva a tábori élet száz meg száz nélkülözéséről sem, hiába hall vagy olvasunk róluk a lapokban. Ezekre a felejthetetlen dolgokra va­gyunk mi most már kíváncsiak, melyeket nekünk majd személyesen fognak elmon­dani. Addig is mig ez megtörténik, várjunk mi is türelemmel, mint ahogy ők is türe­lemmel várják a hazajövetelt. Frici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a tiszt­újítást csak példának okáért tartja meg. Az hirlik, hogy Pápa városa a lakos­ság közólelmezésének biztosítására gyomor­próbákat fog elrendelni. Az hirlik, hog3r dr. Antal Géza orsz. képviselőnk mandátuma prolongálva lesz. Az hirlik, liogy a polgármester a rek­virálás óta sok mesterséget kénytelen meg­tanulni,

Next

/
Thumbnails
Contents