Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.
1915-04-04 / 14. szám
gatöság tagjai pedig részben a pénzügyminiszter jelölése, részben a tagok jelölése alapján választatnának és pedig a többség az intézetek jelölése alapján s oly módon, hogy az igazgatóságban ugy a nagyobb intézetek, melyek ellenőrzés alatt nem állanak, mint azok az intézetek, melyekre a központ ellenőrzése kiierjed, kellően képviselve legyenek. A dologkerülőknek nem jár államsegély. A hadbavonultak családtagjainak segélyezése. Most veszik kezdetüket a tavaszi munkálatok. Felesleges bővebben fejtegetni, mennyire fűződnek azokhoz a nemzet létérdekei. S szinte magától értetődik, hogy mindazoknak, akik itthon maradtak s nem saját vérükkel védik a liazát, becsületbeli kötelességük kettőzött erővel kivenni részüket a gazdasági munkából. Szégyenteljes és képtelen állapot volna különösen az, ha a nemzeti kötelesség alól épp azok vonnák ki magukat, akik mint a hadbavonultak családtagjai államsegélyben részesülnek. Épp ezért a kormány az 1914: XLV. t.-cz. ama rendelkezésével szemben, hogy a bevonultaknak olyan családtagja, aki megélhetését megfelelő munkával biztosithatja, segélyre igényt r.em tarthat, ellenkezőleg arra az ' álláspontra helyezkedett február 22-én kiadott körrendeletében, hogy változatlanul kiutalványozza az államsegélyt mindazoknak, akik munkára mennek, ellenben megvonja e segélyt a dologkerülőktől. Egyfelől humanisztikus felfogás érvényesül e rendelkezésben, másfelől az a célszerűségi tekintet is. hogy egjenesen jutalomban •(teliát az államsegély további élvezetében) rószesitse azokat, akik a mezőgazdasági munkában résztve.,znek. Ugy látszik, félre- vag} r meg nem értés okozhatta, hogy ez a tény nem ment át kellőleg a köztudatba s hogy ugy az érdekelt családtagok, mint a földbirtokosok és a hatóság körében gyakran felhangzik ma is a panasz, hogy a családtagok segélyezése a dologkerülőket részesiti jutalomban. Épp ezért célszerűnek látszik egész erjedelinében közzétenni a miniszterelnöknek most emiitett rendnletét, mely igy szól: M. kir. miniszterelnök, 888/res. M. E. Méltóságos főispán ur! Az 1914. évi XLV. t.-cz. 7. §-a értelmében a bevonultnak segélyre egyébként igénynyel biró olyan családtagja, akiről a hatóság megállapítja, liogy megélhetését megfelelő munka vállalásával biztosithatná, segélyre igényt nem tarthat. Ebből kifolyólag elveszti a segély iránti igényét minden olyan mezőgazdasági munkára alkalmas segélyezett egyén, aki a mezőgazdasági munkák megnyíltával nem él az igy kínálkozó kereseti alkalommal s lia hívják is, nem megy el napszámba, vagy nem fogad el megfelelő neki fel ajánlott gazdaság munhát. (Részes, vagy szakmányos kapálások stb.) Ezt a körülményt egyáltalán nem azért ajánlom méltóságod figyelmébe, liogy az élvezett segély megvonását, vagy leszállítását kívánjam azoknál, akik tényleg részt vesznek a mezőgazdasági munkában s ezen a cimen egészben, vagy részben biztosithatják létfentartásukat. Erre a még ilyenkor mutatkozó kereseti alkalmak hullámzó és bizonytalanvoltánál fogva nincsen is elegendő alap, de meg a törvény idézett szakaszának célja és indoka nem az volt, hogy a dolgozni akarókat juttassuk rosszabb helyzetbe, hanem ellenkezőleg az, hogy azokat fosszuk meg a segélytől, akik a munkától vonakodnak. Igy hozza ezt az osztó igazság magával, de ezt követeli az ország* gazdasági érdeke is, a mely különösen a háború által okozott rendkívüli viszonyok között feltétlenül megkívánja, hogy az itthon maradt lakosság munkaképes része fokozott erővel vegye ki részét a gazdasági munkából s nem tűrhetné, liogy^ az állam által a hadrakeltek családjai részére olyan bőkezűen megállapított segély azoknak nagy részét tétlenségre bírj a, a kiknek munkaerejére most nagyobb szükség van mint valaha s ez által a legfontosabb gazdasági közérdeket károsítsa. Felhívom ennek folytán méltóságodat, hogy a törvénynek ezt az intencióját az illetékes hatóságok helyes irányítása utján igyekezzék érvényre juttatni. Hivja fel a helyi hatóságokat, liogy vonják meg az államsegélyt mindazoktól, a kik saját egészségi állapotuk, testi erejük és családi viszonyaiknál fogva munkára mehetnének s a kikről beigazolást nyer, hogy nekik megfelelő gazdasági munkára felhívattak s azt visszautasították. Egyúttal pedig gondoskodjék arról is, hogy ez a körülmény a lakosság körében kidoboltatás és a közhirrététel más szokásos módján a legszélesebb körökben köztudomásra hozassék és lehetőleg mielőbb megteremje gyümölcsét abban az irányban, hogy a segélyezett családtagok is kivegyék részüket a gazdasági munkából. A közigazgatási hatóságnak felvilágosítással, útbaigazítással s ahol kell, a szükség e3 erólylyel és szigorral rajta kell lennie, liogy a nemzeti társadalom e nagy feladatának teljesítésében becsülettel osztozzék mindenki. Ezzel a rendelettel a kormány valóban a leghatékonyabban szolgálja azt a nagy közérdeket, hogy a hadrakeltek munkaképes családtagjai teljes erővel résztvegyenek a mezőgazdasági munkában s igy biztosítsák a folyó évi termés sikerét. Gazdasági fennmaradásunknak s ezzel kapcsolatban harcképességünknek is létfeltétele, hog3>" e rerdelet intenciói átmenjenek az életbe, s elsőrendű, hazafias kötelessége az összes e körül működő tényezőknek, hogyr kövessenek el minden lehetőt ez intenciók megvalósulására. KARCZOLAT a mult hétről. Megjött a liusvét! Erről az ünnepségről eszembe jut egy másik ünnepnap, a karácsonyi ünnep, melynél a harang zúgást mély, hangos, nehéz ágyuk helyettesitették. Számos sóhajtás szállott akkor az ég felé, sok könyörgés és sok remény, melyben bátor katonáink azzal vigasztalták magukat," hogy „Húsvétra otthon leszünk". Sajnos nem vált be a remény, ujabb terminust kell keresniük, ujabb reményt, ujabb vigasztalást, Az Isten segedelmével meg is fogják találni. Húsvétra otthon leszünk! Az ügy nem sikerült, húsvét is elmúlt ós még mindig nem vagyunk otthon, no majd talán pünkösdkor. Igy reménykednek nálunk a mi vitéz harcosaink", és ebben a tudatban várjuk mi is a fejleményeket. Mert hát mi bizunk az ősi erényekben, Ha már nem jöttek haza húsvétra a mi kedves harcoló katonáink, abban a reményben voltunk, hogy eg5 r kis* hazaival majd kárpótoljuk őket, ép ugy mint a karácsonyi ünnepek alkalmával. Sajnos ebbe is szólt a postai rekvirálás. Néhány héttel ezelőtt hire járt, hogy húsvétra ismét lehet csomagokat küldeni hadbavonult katonáinknak, az érdekeltség mobolizálva lett • és intézkedett a húsvéti csomagok elszállítására és arra lyukadt ki a dolog, hogy „vissza kozz. 4' A hadvezetőség Ugyanis a rossz időjárás miatt elrendelte, liogy tábori csomagokat nem veszuek fel a postán. Erre az intézkedésre a karácsonyi tapasztalás birta reá a postaigazgatóságot ós nagyon is helyesen. A karácsonyi ünnepek alkalmával a lakosság rengeteg ajándékot küldött a katonáknak, de a többnyire ételeket tartalmazó csomagok a rossz utak miatt" oly későn érkeztek a frontra, hogy a kézbesítéskor már elromlottak, sőt volt nem egy, nem száz, sem ezer eset, liogy kézbesithetetlen volt a címzettnek és egyszerűen elkallódott a csomag. Mivel pedig most még nehezebben járhatók az utak, tehát nagyon helyes az intézkedés, hogy a csomagok feladása be lett egyelőre tiltva. Addig pedig, amig az utak megjavulnak, talán a helyzet is megjavul és akkor nem tábori csomagról lesz szó, hanem családi körben fogják elfogyasztani a hazait. Lesz majd mit elmesélni valójuk a mi derék katonáinknak, veszélyekről, élvezetekről ós egyéb epizódokról, mert hát dacára a sok megpróbáltatásoknak, számos élvezetekben is van ám részük. Száz meg száz olyan élvezetekről van szó, melynek létezéséről mit sem tudhatunk itthon, amint nem is vagyunk tájékoztatva a tábori élet száz meg száz nélkülözéséről sem, hiába hall vagy olvasunk róluk a lapokban. Ezekre a felejthetetlen dolgokra vagyunk mi most már kíváncsiak, melyeket nekünk majd személyesen fognak elmondani. Addig is mig ez megtörténik, várjunk mi is türelemmel, mint ahogy ők is türelemmel várják a hazajövetelt. Frici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a tisztújítást csak példának okáért tartja meg. Az hirlik, hogy Pápa városa a lakosság közólelmezésének biztosítására gyomorpróbákat fog elrendelni. Az hirlik, hog3r dr. Antal Géza orsz. képviselőnk mandátuma prolongálva lesz. Az hirlik, liogy a polgármester a rekvirálás óta sok mesterséget kénytelen megtanulni,