Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-03-29 / 13. szám

Dezső, Tamás József, Rapoch Vilmos. Ezenkívül még számos pohárköszöntő hangzott el: Sült József — Herz Dávidra, dr. Kövi József — Legény, Herz és dr. Fürst Sándorra, Hirsch Jenő, a jubiláns fia a család nevében mindazokra, kik édes atyja részére ezen felejthetetlen napot rendezték. A kedélyes társaság a legjobb hangú latban jóval éjfélutánig maradt együtt, dicsérve a kör vendéglősének Ízletes konyháját és kilünő borait. ^e\VWyiV a tv. c. Vóxötvsécj OMíAávu-cxé^ V\raYa\a\\>axv Wó \a9astÁ V\aVV\\ás meg\eVuv\ésére \ 2C Városi közgyűlés. — 1914. március 26. — Pápa város képviselőtestülete tudvalevőleg több napokra szóló közgyűlési meghívót kapott, melynek első napja csütörtökön lett megtartva. Zajos és heves viták folytak és pedig a háziszemét fuvarozása és az Antalházi-puszta megépítése kérdésében. Mindkét kérdésben az áll. vál. javaslata el lett ejtve, még pedig elég helytelenül, főleg az Antalházi puszta építése tárgyában hozott határozat, amelyet annak tudunk be, hogy a képviselő^ nagy része már ezen kérdés tárgyalásánál nem volt jelen és egy oly határozat hozatott, mely aligha fog raegállhatni. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Wueszt Ferencz, dr. Lakos Béla, dr. Balla Róbert, Barcsi József és Bottka Jenő képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnök bejelenti, hogy a dunántuli ev. egyházkerület uj püspökévé Németh István városi képviselő lett megválasztva, indítványát, hogy f. hó 31-én végbemenendő ünnepélyes beiktatásán a polgármester elnöklete alatt egy küldöttség üdvözölje Pápa város nevében, helyesléssel elfogadta. Jelenti tovnbbá, hogy a dunántúli ref. egyházkerület, ugyszinte özv. Antal Gáborné köszönetét fejezte ki Pápa városának Antal Gábor elhunyt püspök részvétiratára. A vármegye [hatósága jóváhagyta a városmaloin eladása, a hirdetések kifüggesztése és a Sávoly-pusztán megvett telkekre vonatkozó képviselőtestületi határozatokat. Véglil indítványozza, hogy az építészeti bizottságban megüresedett két tagsági állásra dr. Lakos Béla és Keresztes Gyula jelöltessék, mely indítvány helyesléssel fogadtatott. Dr. Lakos Béla kéri, hogy a tárgysorozat 7 pontja soron kivül tárgyaltassék, amit a közgyűlés elíogad. Napirendretérés előtt Kluge Károly a borsosgyőri és ktlaki thatósági utak járhatatlanságát emliti, kéri annak jókarba való helyezését. Polgármester kijelenti, hogy ezen utak jókarban tartása a vármegyét kötelezi és bár egy izben már átirt ez érdemben az alispánhoz, újból megsürgeti az utak javítását, mely választ ugy a képviselőtestület mint interpelláló tudomásul vettek. « Nagy Sándor sérelmet lát, hogy a közvágóhídon drága vágatási dijat szednek és most valóban olcsó hust esetleg megdrágítja. Polgármester kijelenti, hogy a vágatási dijak szabályrendeletileg vannak megállapítva, különben pedig az olcsó hus mérőjének, kivételesen a város költségére külön mészárszéket állított fel, ami biztosítja az olcsó hus tovább árusítását. Billitz Ferencz a Széchenyi-utca kocsiközlekedés járhatatlanságára utal, holott erre már a képviselőtestület néhány évvel ezelőtt a fedezetet biztosította. Polgármester kijelentette, hogy ez érj demben megteszi a szükséges intézkedései ket, hogy a félbemaradt útjavítása eszközöli tessék. A válasz tudomásul vétele után át| tértek a napirendre. 7. A házi szemét fuvarozásáról szóló 1 szabályrendelet. Becsej Ferencz és dr. Lakos Béla a 1 szabályzatot sérelmesnek tartja a kisiparoi sok részére és kéri annak napirendről való levételét. Csoknyay Károly főjegyző közszükségletnek tarja ezen szabályrendeletet. Ily értelemben szólal fel Szokoly rendőrkapitány, dr. Kende Ádám, dr. Csehszombathy László városi főorvos, dr. Hoffner Sándor és Révész Arnold. Keresztes Gyula sérelmesnek tartja ezen szabályrendeletet és egy uj szabályrendelet készítését indítványozza, melyet egy újonnan megválasztott bizottság készítsen el. A képviselőtestület ezen indítványt elfogadta és a bizottság tagjaiul dr. Lakos Béla, dr. Hoffner Sándor, Becsey Ferencz, ; Kund Mihály képviselőket, Csoknyay Károly | főjegyzőt és Révész Arnold városi mérnököt jelöli ki. 1. A közgyűléseken gyorsíró alkalmazása. Miután az indítványozó Fischer Gyula erre vonatkozó indítványát visszavonta, a közgyűlés ezen kérdést a napirendről leveszi. 2. Az Irhás-utcában gyalogjáró készitj tetése. A képviselőtestület ezen utca keleti ! oldalának aszfaltjárdával való elkészítését ; elrendeli olykép, hogy a háztulajdonosok a ! költség egyharmadrészét kötelesek fizetni. 3. A Kossuth Lajos-dijra beérkezett pályamunkákra vonatkozó javaslat. Miután a bizottság a beérkezett pályamunkák közül egyet sem tartott abszolút értékűnek, egy ujabb pályázat kiirását 1914 december 31-iki lejárattal javasol kitűzni. Molnár Kálmán több módosítást kér a pályázatok kiírásánál figyelembe venni, különösen, hogy országos pályázat hirdettessék, még pedig titkos, a pályadíj nagysága is kitüntetendő és a Kisfaludy-társaság bírálja meg a pályamunkát. Dr. Kőrös Endre ily módosítást elfogadhatónak vél. Dr. Hoffner Sándor és dr. Scheiber Jenő csakis a lokális jellegű pályázat kiirását véli. A képviselőtestület a régi bizottsághoz utalja a kérdést azzal, hogy Molnár Kálmán javaslatának egyes pontjait szívlelje meg. 4. A díszfaiskola bérbeadása 700 kor. évi bérért (az eddigi bér 533 K volt.) A képviselőtestület a javaslatot elfogadja azzal, hogy azon esetben, ha a pápa— sümegi vasútnak ebből bizonyos területre ; szüksége volna, a kisajátítási eljárás a vá| ros kártérítése nélkül lesz eszközölhető, j Ezen határozat névszerinti szavazással hoj zatott. 5. Az Antalházi pusztán leégett épületek újjáépítése és a v. tanács javaslata, hogy a puszta parcelláztassák. Az áll. választmány tekintettel az 1917 ben hatályba lépő cselédlakásokra vonatkozó szabályrendeletre, az építkezést 21522 K 11 f-ben javasolja, megtérülve a biztosítási díjból 2940 korona, maradna 18582 K 11 f költség, melyet G százalékra a Pápai Takarékpénztárból, amihez a bérlő 5 száza! lék építési bérlettöbbletet hajlandó fizetni. Dr. Lakos Béla tekintve, hogy a város a pusztát jobban tudná értékesíteni, ha eladná vagy parcellázná, csak a legszükségesebb átalakítást, mely 5649 koronába kerülne, óhajtja teljesíteni. Ily értelemben szólal fel Keresztes Gyula is. Dr. Kende Ádám hosszas beszédben érvel az áll. vál. javaslata mellett, sőt törvénybe ütközőnek tartja Lakos Béla indítványát. Pártolják felszólalását Billitz Ferenc, Varga Rezső, Koréin Ernő, Wittmann Ignác és dr. Scheiber Jenő. Wüest Feranc azt kívánja tudni, hogy mily gazdasági épületek felépítésére van szerződésileg kötelezve a város és akkor tudna ez érdemben nyilatkozni. Névszerinti szavazás után 38 szavazattal, 12 ellenében az áll. vál. javaslata elvettetett és a képviselőtestület az épületek felépítését 5649 kor. költséggel, levonva a biztosítási dijat 2940 koronát, tehát 2709 K összeget a Pápai Takarékpénztárból felvenni határozza az építési költségek fedezésére. Egyben kimondja, hogy tekintettel arra, hogy a képviselőtestület ezen puszta eladását vagy parcellázását óhajtja, utasítja a polgármestert, hogy a bérlet lejártáig foglalkozzék ezen kérdéssel és ez érdemben tegyen annak idején javaslatot. A határozat kimondása után a közgyűlés este 7 órakor befejezést nyert. * Pénteken és szombaton délután 3 órakor folytatólagos közgyűlés volt, melyen az építészeti bizottság által beterjesztett utcarendezési térkép tárgyalása vette kezdetét, mely valószínűleg holnap, esetleg a holnaputáni közgyűlésen nyer befejezést. Ezen közgyűlésekről lapunk legközelebbi számában hozunk részletes tudósítást. Városunk legforgalmasabb helyén, a, MATüS-féle házban, (Kossuth-utca) több, kisebb-nagyobb újonnan átalakított bolthelyiség május elsejére kiadó. Felvilágosítást Krausz és Korein-cég ad. KARCZOLAT a rmilt Jtxé taről. Harmonikus jubileumi ünnepélyt tartottunk a mult héten. A harmonika abban rejlett, hogy városunknak polgárai rang, mód és vallásfelekezeti különbség nélkül egy nótát fújtak és ez a nóta egy rendkívül melódikus jubileumi induló keretében hangzott el. A jubileumot a kérgestenyerü iparosok rendezték ügyészük tiszteletére, ki husz éven át önzetlenül vezette fiskális szempontból ügyes-bajos dolgaikat anélkül, hogy nemcsak a szokásos expenz nótát prezentálta volna, de még a fölajánlott tiszteletdijat is visszaszármaztatta azoknak, kik már annyira aggok lettek az ipari munka teljesítésében, hogy ügyészi tanácsra nem szorulnak,