Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-11-08 / 45. szám

XXIV. évfolyam. :Fórpa>

5 1014- h.O-V©XQ.TD©3? 8. 4:5- szám. PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLAT8EK FRIGYES. HIRDETESEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Az állami segélyezés körül. Uj rendeletet adott ki a pénzügyminiszter az állami segélyezés megszigorítása dolgában. Abban pontosan megállapította, hogy kik tarthatnak igényt — államsegélyre. Egyben nyo matékosan felhívta a pénzügyigazga tóságokat: fordítsanak különös gondot arra, hogy nem jogosultak se gélyt ne kapjanak. Ez ujabb rendelet szerint, mely megrostálja a segélykérők számát, — abban az esetben, ha a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonultak munkaadója (magánválla lat, intézet, gyáros, kereskedő, iparos, földbirtokos stb.) a bevonultak összes járandóságait (fizetését, bérét, napszámát, ingyen lakását, ellátását stb.) a bevonult családja részére továbbra is teljes mértékben kiszolgáltatja, a bevonultnak egyetlen családtagja sem bir igénnyel segélyre; abban az esetben pedig, ha a bevonultnak munkaadója a bevonult járandóságainak csak egy részét szolgáltatja ki a bevonultnak családja részére, a bevonultnak egyébként igényjogosult családtagjai csak mint részben eltar tott családtagok vehetők számításba. E liatározmányok nem vonatkoznak az olyan esetekre, amelyekben a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonultak munkaadója a bevonultnak családtagjai bizonyos ellenszolgáltatások fejében jótéteményben részesiti. Ez a jótétemény állhat például: lakásból, földhasználatból, állattartás ból, terményből stb.-bői is. Ha a munkaadó a bevonultnak családtagjait ilyen részleges ajándék jellegével biró jótéteményben részesiti, a csa ládtagoknak a teljes összegű állami segélyre van igényük. Amennyiben azonban a bevonultnak családtagjai a munkaadó részéről a bevonult öszszes járandóságainak megfelelő ellátásban részesülnek, ugy erre az időre a családtagoknak az eddigi módon való megélhetése biztosítva lévén, nem tarthatnak igényt állami segélyre. Végül abban az esetben, ha a családtagoknak a munkaadó részéről nyert ellátása jelentékenyebb, semhogy az tisztán ajándéknak lenne tekinthető, a családtagok megélhetésére azonban nem elégséges, a családtagok részbeu eltartott családtagoknak vehetők számításba, mert az állami segéllyel és a munkaadó ré részéről nyert ellátással megélhetésük biztosítva van. Ezek szerint az, hogy a munkaadó által adott ellátás részbeni ellátásnak, vagy tisztán ajándéknak tekintendő e, kétséges esetekben aszerint. döntendő el, hogy az ellátásnak értéke az állami segélynek felét eléri-e, vagy sem. Abban az esetben, ha a pénzügyigazgatóságok azt tapasztalják, hogy az összeírásokba olyan családok is felvétettek, amelyek a pénzügyigazgatóságok előtt ismert vagyoni és kereseti viszonyaiknál fogva segélyre igénnyel nem birnak, vagy hogy az összeírás általában olyan felületesen állíttatik ki, hogy abból az államkincstárra kár hárulhat, kötelesek a pénz ügyigazgatóságok még lehetőleg a segélyek kiutalványozása előtt az általuk legalkalmasabbnak vélt módon, esetleg helyszíni szemle tartásával (föld) adókataszteri birtokivek betekintése utján stb., mindenesetre azonban az illetékes főszolgabíró közbenjöttével és vele egyetértőleg megállapítani, hogy az összeírásokba felvett családoknak van e igényük és mennyiben, állami segélyre ? Győztesen előre. A világ legnagyobb ütközetei folynak ugy az orosz, mint a francia harc téren. Amott szövetségesünkkel vállvetve, — emitt pedig szövetségesünket hathatósan támogatva álljuk a csatákat s szerzünk dicsőséget, babért a magyar névnek. Régi dicsőségünk : fényes hadi tetteink már szinte feledésbe mentek s ez a háború az, mely újból a világ szeme elé viszi a magyart, a magyar katonát, ki hazájáért, szabadságáért a leglelkesebben megy a halálba is s minden gondolkodás nélkül kész életét, vérét áldozni a szent ügyért. Nem ismer fáradtságot, sem kimerülést. Az idők viszontagsága nyomtalanul halad el felette, nem gondolva családra, nem gondolva vagyonára, — akkor, mikor fegyverrel kezében küzd, csakis a haza, a nemzeti becsület lebeg szeme előtt s ettől nyert lelkesedésével teljesiti kötelességét. S ha egy időre megszakad a harc, ha elhallgat az ágyuk dörgése és a puskák ropogása, mikor csendben meghúzódva lövészárkában hálás imáját küldi a Mindenhatóhoz, akkor hazaszáll a lelke a kedves családi puha fészekbe, képzeletben átöleli, magához szorítja kedveseit, kiknek szabadságáért, kiknek becsületéért, hűen az ösi magyar virtushoz, ha kell, életét, vérét áldozza. S ha aztán ismét megszólalnak az öldöklő fegyverek, ismét csak katona a magyar, katona, aki csak egyet ismer : a kötelességet . . . Igy ismerte meg ismét a világ a magyart, a magyar katonát. Jó hire, vitézsége, bátorsága világgá szállt. •— Példabeszéd számba megy a magyar vitézség, a magyar hazaszeretet s nincs akadály, melyet eme szent tudatában I legyőzni ne tudna. Csak előre, előre ! törekszik s hatalmas fegyverei előtt megroppan az ellenség, legtöbb esetben futva menekül onnan, ahol a vörös ördögök megjelennek. Mert a magyar vitézségről, a magyar bátorságról beszélnek ma már mindenütt, a magyar áldozatkészségét, a magyar lelkesedését tekintik követendő példának. Ma már ott toborozunk az ellenség földjein is. Ott vagyunk a muszkaföldön, ahova elmentünk, hogy megbőszüljük apáink és nagyapáinkon elkövetett gazságukat. Eljöttünk hozzájuk, hogy visszafizessük a kölcsönt, mely a magyar szabadságharc letörésével szakadt reánk. S a fizetés rettenetes lesz. A magyar két kézzel fizet s ezt érezni fogja a muszka akkor, amikor a háború mérlege elkészülend. A szabadság ellenségeit ép a szabadság megszerzésével fogjuk büntetni, amikor felszabadítjuk a kancsuka hatalma alól azokat az országokat, melyekkel hóhérmódra bánt el a kultura örök ellensége évtizedeken át.