Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.
1914-08-16 / 33. szám
XXIV. évfolyam E'árpa., 1914:. aruLg-ixsz-tra.S IS. 33, szárm. PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLIATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. A városok kötelességei a háború Minden magyar polgárnak, legfőképpen pedig a városok polgármestereinek, vezetőinek nagy és hálás tér kínálkozik arra, hogy megmutassák, mennyi tudással, akarattal, szívvel és lélekkel birják elősegíteni a magyar nemzet fegyvereinek győzelmét. Mi éber figyelemmel fogjuk kísérni erre vonatkozó intézkedéseiket, de bizonyos, hogy legfelsőbb helyen még nagyobb érdeklődéssel, várakozással néznek a magyar városok működése elé. Eddig is nagy szerepük volt a ma gyar városoknak, de fontolják meg a vezetők, hogy most minden perc évszázadokra kiható jelentőséggel bir az egész magyarság jövőjére nézve. A hadsereg élelmezésére és az itthon maradt lakosság élelmezésére nézve nem elég most már a papirosközigazgatás rendszerénél maradni. Személyesen kell a polgármestereknek, rendőrhatóságoknak, tisztviselőknek meggyőződni arról, hogy a kiadott üdvös ren••••MiiiiMHfiifiafiiiM deleteket betartják-e? Tehát a kihágások alkalmával statáriális kegyetlenség gel kell megvédeni az uzsorásoktól, hamisítóktól a lakosságot és az életét áldozni kész hadsereget. Nem ismerünk lelketlenebb gazságot annál, mintha valamelyik élelmező ilyen időben is a pióca szerepére vetemedik, felveri az élelmicikkek árát és a hadsereg részére nemcsak drágábban, de meghamisítva szállítja az élelmicikkeket. Erre vonatkozólag amelyik hatóság a legkegyetlenebb büntetést szabja a yiócákra, az a hatóság mutatja meg } hogy a legnemesebb szive van, mert akarata és képessége is meg van a védelemre. Meg kell védeni a hadsereget és a városok polgárságát elsősorban tehát az élelmi uzsorásoktól. Második feladat gondoskodni a had sereg jó ellátásáról. Szervezni kell az adományok gyűjtését. Szivart, szalonnát, konzervet, füstölt húsokat, teát, cukrot, fehérneműt, gyümölcsöt, tépést stb. akár a legcsekélyebb pénzadományt is mindenki áldozhatna a hadsereg részére, ha volna egy bizottság, amely ezeket elfogadná, összeválogatná és a hadseregnek elküldené. Harmadik feladat lenne gondoskodni arról, hogy a sebesülteket a városok elhelyezhessék és az iskolákat berendezzék kórházakká, kaszárnyákká. Ha ez megvan, akkor versenyezve kellene jelentkezni a hadvezetőségnél, hogy ennyi és ennyi ágyra felszerelt katonai kórházuk van, tehát sebesülteket ápolásba vesznek. A hazai fürdők igazgatóságaitól ezt a kötelességet épp ugy elvárják a városok, mint ahogy a városoktól elvárja a hadsereg, hogy ebben az irányban tovább megy az aktagyártásnál. A városi lakosság anyagi veszteségeinek elhárítása volna a negyedik feladat. (Talán ez volna a leginkább megszívlelendőbb, ehhez kellene a legtöbb szív és bölcs belátás). A közlekedési eszközök ugyanis most a hadsereg érdekeinek szolgálatában állanak. A mezőgazdaság, kereskedelem, ipar, óriási veszteségeket fog szenvedni, ha nem állanak a városok a kisemberek mellé, mint vállalkozók, mint tanácsadók és mint jótállók. amm TÁRCZA. ^ Teng'odes, A gőzfürdő alkalmazottjai az egyik kabinból durranást hallottak. Ketten-hárman berohantak oda. Egy erőteljes atléta termetű férfi feküdt a kereveten, pisztolyát kezében szorongatva. Gyémántgombos inge a mellette lévő székre volt téve, finom, divatos öltözete a fogason csüngött. Mindjárt telefonáltak a mentőkért, kik nek kocsija egy negyed óra múlva meg is jelent. A vizsgálatot teljesítő orvos megdöbbent, mikor az öngyilkost megpillantotta. — Szegény Berci, hát ilyen sorsra kellett jutnod ! De döbbenése csakhamar helyt adott az örömnek, midőn konstatálta: — A lőtt seb nem veszélyes. Szerencsétlen volt iskolatársam pisztolyát szívé nek szegezte, de ez ugylátszik, lejjebb csu szőtt a lövés előtt. A golyó nemesebb részeket nem érintett, nem is hatolt be az izmok közé és könnyen eltávolítható. Három nap múlva kutyabaja sem lesz. Az orvos a golyót minden fáradtság nélkül kivette. A beteg pedig, ki csak elalélt, csakhamar visszanyerte eszméletét. A sebláz teljesen elmaradt és az öngyilkos jelölt harmadnapra, mikor orvos barátja meglátogatta, egészséges piros arcszínét is visszanyerte. — Igazán nem értem, kedves Bercim, mi adta kezedbe a pisztolyt. Tudom, jól rendezett anyagi vigzonyok közt élsz, van szép fizetésed, nyugdijt biztosító szép állásod, sőt csinos vagyonkád is, amit szorgalmaddal és takarékosságoddal szereztél. Mikor megvizsgáltalak, gyönyörködtem atlétához hasonló vas izmaidban ós csodálatosan egészséges szervezetedben. A te korod, illetőleg korunk kizárja, hogy szerelmi bánatunkban durrantsuk magunkat agyon. Gyónd meg nekem, miért akartál ilyen körülmények között erőszakosan, időnek előtt a Nirvánába sülyedni ? — Hát te azt hiszed, keves doktorkám, ha az ember csontjaihoz negyven-ötven kiló hus és izom tapad, ha tüdeje, gyomra, mája rendesen működik, ha van elég olaja és szene, amivel az emberi gépezetet keni és táplálja, elég jó takarója, amivel az hideg és meleg ellen megvédi, jó puha, meleg vacka, hol megpihenhet, már akkor teljes az emberi boldogság ? Hát a léleknek nincsenek meg a maga követelményei? Mit törődöm ón azzal, ha öt-tiz kilóval kevesebb vagy több izmot kell cipelnem, ha a lelkem legprimitívebb igényei nem találnak kielégítést? — Ugyan mit beszélsz te itt lélekről ? Hol van a lélek ? Sehol. Amit ti maradiak léleknek neveztek, az nem egyéb, mint a testi szervezet, különösen az agy és idegrendszer működésének nyilvánulása. Ne me. sélj hát itten nekem lélekről 1 A fődolog a jó gyomor, az egészséges testi szervezet, a jól megtömött erszény. Ezeknek a legfőbb íöldi kincseknek birtokában vagy, legfeljebb agyvelőd egészséges voltában kell kételkednem, ha még egy pillanatig is öngyilkossági gondolatokkal foglalkozol. — Az én életem folyása meghazudtolja a te elméletedet. Az én egészséges testi szervezetem, rendezett vagyoni helyzetem, tegyük még hozzá: békés családi életem engem egy cseppet sem tesz boldoggá. Ezek magukban véve még nem oly értékek, melyek kedvéért érdemes élni. — Hát mi' szerint azon érték, ami tartalmat ad az életnek ? — kérdé a doktor. — A szeretet! — Szeretetet könnyen talál az olyan ember, kinek kebelét tömött erszény duzzasztja. Külömben tudtommal te nős vagy, mégsem találtál szeretetet? — De igen, gyermekkoromban. Ekkor a bálványozásig szerettek szülőim. De a sors csak azért ízleltette meg velem rövid időre a szeretet édességét, hogy egész életemben vágyódjam utána, mint egy elérhetlen ideál után. — Nincsenek barátaid ? Nem szereted feleségedet ?
