Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-05-24 / 21. szám

eeljük. törekvésünket siker nem koronázta, pyszóval kicsi a létszám, csupán arra elég, jgy a legszükségesebb szereléseket elvégez3ssük. Több izben fájdalmasan észleltük, ogy amennyiben fecskendőhasználata lett /olna elrendelve, a szerelés megtörténte után tétlenül nézhettük volna a tüz továbbterjedését, mert nem állt elég emberi erő rendelkezésünkre, amellyel a fecskendőt működésben tartottuk volna. S ezen helyzet, hogy testületünk nem rendelkezik a szükséges létszámmal, javulni nem fog, csak rosszabbodni. Ennek okát kipuhatolnunk nem sikerült. Nem beszélhetünk általánosságban a rossz gazdasági viszonyokról. Ez csupán .iparossegéd tagjainknál állhat fenn, de nem vonatkozhat a szülőiháznál, tehát otthon, hogy ugy mond juk teljes önállóságban levő gazdaifjainkra, kik, különösen az alsóvárosiak nem tudni mi okból, idegenkednek a testületbe való belépéstől. Ilyen körülmények között arról kell gondoskodni, amig nem késtünk el, hogyan lehet segíteni a részvétlenség állal okozható munkaképtelenségen. Erre a válasz egyszerű, bár kivitele súlyosabb természetű. Szerezzünk be lófogatu benzinmotoros fecskendőt, hol a működésbe hozás és tartás csupán egy embert igényel, ezzel a látszámban előálló csökkenést ellensúlyozhatnánk. A város közönségének irániunk tanusilott bőkezűségét tapasztaljuk, viszont ismerjük a város nem éppen legjobb pénzügyi helyzetét, nem kívánhatjuk tehát, de nem is kívánjuk, hogy ezen fecskendő beszerzésével ujabb terheket vegyen magára, miért is olyan megoldást ajánlanánk, mely ha sikerül, a város és a testület is csak nyerni fog. A megoldás a következő : A beszerzendő mótoros fecskendő ára 8000 korona. Kérelmezze a közgyűlés ezen összeg felének, 4000 koronának rendelkezésünkre bocsátását a Pápán levő biztosító tár saságok consortiumától, mert hisz ennek beszerzése egyszersmind ezen társaságok üzleti előnyeit is szolgálná, míg a még szükséglendő 4000 koronát a testület saját rendelkezési alapjából törlesztené évi 300 koroná val. Természetesen ez is csak ugy történ hetik, ha ezen évi 300 korona teljes összegében a tőke törlesztésére fordíttatnék, vagyis hogy kamatot a 4000 kor. után fizetni ne kelljen. Ezt pedig olyképen vélnénk elérhetni, hogy a város közönségének jótállása mellett a helyi pénzintézetek consortiuma folyositaná a 4000 koronát 15 évi kamatmentes törlesztésre. Hogy azonban mindez keresztülvihető legyen, a biztosító társulatok, pénzintézetek vezetőségének, a város közönségének és tanácsának támogatását kérjük. A testület egyéni felszerelésére is gondot fordítottunk, s ez most már teljes, csupán egyes pótlásokat kell itt ott eszközölni. Nagy hiánya még testületünknek, hogy állandó lófogata nem áll rendelkezésre. Sok esetben voltunk kénytelenek helyi tüzeknél is a fogatok beérkezését megvárni, mig a vidéki tüzekhez vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy késéssel tudtunk kivonulni. A helyzet mindaddig ilyen lesz, mig a testületnek saját fogata és tüzoltókocsisa nem lesz. Hátráltatja testületünk hathatós munkáját az állandó tűzjelzők hiánya. Tüz esetén kürtjellel kell az önkénteseket riasztani, mi szintén sok időt igényel; mennyivel cél szerübb volna a riasztást egyszerű riasztókészülékeknek a lelkiismeretes önkéntesek lakására vezetésével végezni. Ennek a megvalósítására is törekedni fogunk. Tervbe vettük a már minden hasonló nagyságú városok tűzoltóságainál előnyösen használt acetylen fényszórólámpák, egyelőre csak 2 darabnak a beszerzesét, mellyel lehetővé tesszük a tűz színhely és környékének megvilágítását. A figyelő őrtorony állapota is aggasztó. Régi odvas gerendákból áll s egy nagyobb szélvihar könnyen feldöntheti s szerencsétlené leheti a toronyban őrtálló családos tűzoltót. A figyelő őrségnek vagy máshelyen való elhelyezésével, vagy egy uj, modernebb őrtorony felállításával lehetne, — sőt mig a szerencsétlenség mog nem történik — kellene ezen az állapoton is segíteni. A kiképzést illetőleg, tartottunk 15 gyakorlatot és egy nagy zárógyakorlatot. A gyakorlati kiképzés céljából 12 iskola volt, melynek tárgya a gyakorlati tudásoknak elméletileg való ösmertelése volt. Ezenkívül egy órán dr. Wellner Sándor ur, lüzoltóorvos az első segélynyújtásból tartott előadást. Ugy a gyakorlati, mint az elméleti oktatáson az önkéntesek elég szép számmal jelentek meg. Tüz 24 esetben volt, melyek közül 1 bolti, 1 raktár, 1 pince, 3 tetőtüz, 1 padlás, 1 félszer, 11 kéménytüz, 2 szalma és 3 vidéki lakóház tüz volt. Vizáradás okozta veszedelemhez négy esetben, mentési szolgálat teljesítése céljából pedig 12 esetben vonultunk ki. Rendfenntartói szolgálattételre az elmúlt évben 5 esetben kértek fel bennünket. Színházi és egyébb őrszolgálatot 95 esetben tartottunk, mindenkor egy tiszt, egy altiszt és hat, illetve két tűzoltóval. Parancsnoksági ülés 8 izben volt, melyen 44 határozat hozatott. A parancsnoki iktatóba érkezett 36 ügyirat, mely mind elintéztetett. Fegyelmi tekintetben ugy az önkénles, mint a fizetéses tűzoltók kifogástalanok voltak, csupán 4 esetben kellett a fizetéses tűzoltóknál kisebb szabálytalanságokért csekély pénzbírságot alkalmazni. A bajtársi együttérzés fejlesztése céljából tartottunk egy társasvacsorát, melyen a testület tagjai teljes számban részt vettek. Parancsnokunk részt vett több telepengedélyezési tárgyaláson és egyéb szemléken, hol tüzrendészeti ügyekben szakvéleményt adott. A városi tanácshoz előterjesztést tettünk a színház és kávéházi mozgófényképelőadások szabályozása tárgyában, mely előterjesztésünknek a színházra vonatkozó része részben elintézést is nyert. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a lehetetlen állapotot, hogy a színházban, — dacára több izben tett előterjesztéseinknek —, a pótszékek máig is engedélyezve vannak. Ezek eltávolítását ismételten kérjük a hatóságtól, nehogy megtörtént veszedelem után kelljen ez ügyben intézkedni. A testület két taggal képviseltette magát a Devecserben aug. 10 én megtartott Várm. Szöv. közgyűlésén, melyen a többek között bennünket Ns. Óváry Ferenc dr., az orsz. szöv. alelnöknek a vármegyei tűzoltó szöv. örökös tiszteletbeli elnökévé való megválasztása érdekel. Testületünk az elmúlt évben is rendezett nyári táncmulatságot, mely — dacára az esővel fenyegető időnek — fényesen sikerült, melyért hálás köszönet illeti a város nagyközönségét, ki nagy számban történt megjelenésével testületünk iránt érzett szimdolgokról komolyan és tartalmasan is tud beszélni, amihez neki nagy olvasottsága és alapos tudományos ismeretei szolgáltatták az anyagot és érveket. A legtöbb szellemes férfi csak társaságban ragyogtatja szellemét, mig otthon többnyire szófukar, unalmas fráter. Kunossy gazdag szellemének legfényesebb kincseit nejének tartogatta. Szabad idejének nagy részét otthon töltötte és igyekezett feleségét mindenféleképen mulattatni. Majd vidám ötletekkel törekedett lelkének boruját eloszlatni, majd komolyabb eszmék fejtegetésével terelte el figyelmét a való élet sokszor vigasztalan jelenségeitől. E mellett kerülte még a látszatát is annak, mintha udvarolni akarna feleségének. Kunossy tudta, hogy ember társalgása csakhamar egyhangú lesz a partnernek, bármilyen változatosságot is visz az be témáiba. Azért bevezette nejét neki való, jó társaságba. Atyja súlyos betegsége miatt színházba, bálba nem mehetett, a nagysikerű magyar, német, francia, angol szenzá ciós, modern darabokkal minduntalan meglepte, azokat kitűnő előadásában gyakran maga interpretálta neki. Juditnak férje gazdag szelleme előtt csakhamar meg kellett hajolni. Soha életében nem sütkérezhetett annyit egy tartalmas férfi szellem üdítő, melegítő fényében. Ha összehasonlítást tett Friedwald és férje között, az összehasonlításban Friedwald mélyen alul maradt. Csak az emberi szerencsétlenség, hogy az ember nem eszével, hanem szivével szeret. Kunossy e mellett Judit legapróbb kívánságait, a legkisebb kellemetlenségeket elhárította tőle. Ha látta, hogy feleségének egy rossz cselédjével sokat kell mérgelődnie, a férj nem nyugodott addig, mig egy jó és kifogástalan cselédet valahol fel nem hajszolt. Judit lelke eltelt hálával férje iránt. Most már szívesen látta volna, ha férje közeledik hozzá, de Kunossy még mindig rezerváltál! viselkedett. III. Kunossy egy napon haza érkezvén, csodálkozott, hogy felesége keservesen zokog. Az asztalon előtte egy újságlap hevert, melynek egyik lapja könnyektől volt áztatva. Kezébe veszi az újságot, a könnyes helyet böngészi és mindjárt megértette a könnyek indító okát. Egy újsághír elbeszélte, hogy Heim Anna, Judit szerencsétlen testvére, a sorstól üldöztetve, férjétől és az emberektől elhagyva, a Dunába ugrott, ahonnan kimentették ugyan, de életbenmaradásához kevés remény van. Egyetlen négy éves leánykát hagyott hátra. Kunossy összecsomagoltatta ruháit és a legközelebbi vonattal elutazott. Néhány nap múlva egy kocsi állott meg Kunossyék háza előtt, a kocsiból Kunossy szállott ki, egy négy éves angyali szépségű, szőke leánykát hozott karján, kinek karjai Kunossy nyaka köré fonódtak. Kunossy boldogságtól sugárzó arrcal hozta édes terhét, utána két hordár három nehéz koffert cipelt. A szobában, ahol Judit várta őket, mindhárman letevén terhüket, Judit a gyönyörű leánykában saját magának hű mását látta kicsinyített alakban. Kunossy a szepegő leánykát édes becéző szavakkal bátorította: — Ez a szép jó néni lesz ezentúl a te mamád,. Szeresd őt is ugy, mint engem szeretsz. Ő is szeretni fog téged. Judit egyszerre mindent megértett; megismerte a kis angyalban szerencsétlen testvére soha nem látott kis lányát. Férjéhez rohant, két karjával átfonta a boldog férfi nyakát és könnyezve fuldokolta: — Te édes, te jó, te egyetlen mindenem ! A férj pedig dehogy is volt haragtartó, boldogan adta vissza a csókokat. De aztán kifejtette magát neje ölelő karjai közül. — Dehogy egyetlen! Itt van a kis Judit, a másik egyetlen 1 Hát ő rá nem jut semmi ? Dehogy nem jutott! Ha egyszer a női csókok árja megindul, nem apad el azok forrása. Ölbe kapta a kis Juditot, másik karjával férjét tartotta átölelve, felváltva csókolva kis húgát és férjét. A mennyben lakó angyalok tudnák megmondani, melyik csók volt édesebb, tisztább. Hát még mikor a két nagy koffert kinyitották és onnan a kis Juditnak való mindenféle szép alsó- és felső ruhát kirakták, amiket a jóizlésü és gondos uj „apa" vett kis leányának, akkor újból megindult a csókok árja. —i —6.