Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-05-03 / 18. szám

évfolyam. IPíárpei, 1914. m átjTxs 3. 18- 3250030. PAP 0 \ Y Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELÓEIZETESI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre i) K. legyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 L L A T S E K E R I G Y E S. HIRDET ESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésóben. Hatósági baklövések a Bakonyér körül, i. Vagy egy év előtt, ilyen tájon, mint most vagyunk, egy cikksorozatot közöltem e lapok hasábjain „Iparfejlesztés gyárakkal" cim alatt (1913. május 11-töl junius 29-ig.) Elméleti, mondjuk akadémikus okoskodás alapján fejtettem ki ebben a cikksorozatban, hogy gyáripar, protektióval nem fejleszthető ; elöli a szabadversenyt, egyes vállalatok favorizálásával ; érdekközösséget teremt a 'politikai, társadalmi hatalmakkal s érdekellentétet a termelő faktorokkal, milyenek a nem protegált vállalkozók, meg a fígyelmenkivül hagyott munkások. A nagy lökének nyújtott segítség egyrészről monopóliumra, másrészről pauperismusra, a töke abszolút hatalmára s a proletárság teljes leigázására vezet — a termelötényezöknél, ezért fejlödéseUenes. A termelőkkel szemben kialakult érdekellentét másrészről érdekközösség is a nem termelő, de hatalmi tenyezökkel, a politikai és társadalmi szervezetekkel, melyektől a protectio függ. Ez a kettős csoportosulás tehát nemcsak fejlödésellenes, de immorális egyúttal, mert a gyengét még gyengébbé, az eröset még erősebbé teszi, közerővel, a közérdek ürügye alatt. Az üzemszervezet modernizálása s a munkások életszervezetének fölemelése feltételei az iparfejlesztésnek, mint tavaly megállapítottam s a Perutz-gyár felszisz szenésére, gyakorlati példákkal is bebizonyítottam (1913. május 18., junius 8. szám). A szövőgyár azzal érvelt el lenem, hogy munkásai nagyobb heti segélyt kapnak az ö vállalati betegsegélyzö pénztárából, mint a kerületi betegsegélyzö tagjai (szövőgyárnál heli befizetés 18-15 K; heti segély 17'60 K ; kerületinél befizetés 15*96 korona, visszafizetés 10"76 K ugyanazon kulcs szerint). Ebből az következik, első látszatra, hogy a kerületi betegsegélyzö pénztár igazgatása tízszer annyiba kerül, mint a vállalatié (5*20 K és 55 f), tehát hogy a kerületi segélypénztár a betegsegélyzö járulékok egyharmadát igazgatásra — nem betegsegélyezésre I fordítja. Ezt a dilemmát akkor rábíztam ! a két versengő félre, intézzék el egymás közt. Mivel ezt felszólításomra nem cselekedték meg, magamnak kell előállnom azzal a kijelentéssel, amit az | adatokból kiolvasok, hogy az ugyanazon kulcs arányában szedett járulék a nagyobb keresetet, de a hosszabb munka időt, tehát a nagyobb kihasználást is jelenti; innen a szüksége a nagyobb segélyezésnek is: több a megbetegedés. A szövőgyár másik érve volt ellenem, hogy munkásai egész éven át, aránylag sokkal többet keresnek, mint a kézmüiparosok. Az építőipari munkások 1911-ben kötött kollektív szerződése háromszor annyi munkabért biztosított az építőipari munkásoknak, mint a szövőüzem alkalmazottainak átlagos keresete (9 K 80 f az átlagos kereset hetenként a szövőgyárban, a szövőgyár saját megállapítása szerint; I. 1913. jun. 1. számot s 30 koronát biztosított az épitőmunkásoknak kollektív szerződésük — jun. 8. sz.) Előny a szövőgyárnál az egész évi alkalmaztatás, kereset ; az építőiparosoknál a háromszoros munkabér mellett az 1V

2 órával rövidebb munkaidő ; ez ellensúlyozza az ídényszerüséget: építeni, teljes erővel, sem hidegben, sem esőben nem lehet. A mezőgazdasági állandó munkások, érthetőbben gazdasági cselédek keresete nem kevesebb, mint a szövögyári munkásoké ; a szakmányosoké föl megy kétannyira. Erre is példát hoztam fel IÁKCZA Don Jüan házassága, * i. Hájas Antal hosszú léptekkel járkált föl és alá eleganciával berendezett tágas ebédlőjében. Sötét felhő árnyékolta arcát. Homlokát siirü ráncok barázdálták. Ujjaival többször végigszántott deresedő haján. Edit szemeit lesütve, remegve állott apja előtt. Tudta, hogy jövendő boldogsága vagy bol dogtalans'iga függ ezen órától. Hosszú, kinos hallgatás után raegszó lalt végre az apa: — Klancsovszky tegnap megkérte a kezedet. — Tudom, édes apára. — E szerint a te beleegyezéseddel jött hozzám ? — Hogy mehetett volna másként ? — Tehát sikerült neki annyi üresfejű, könnyelmű, élni, mulatni, szórakozni vágyó asszony és leány meghódítása után az én okos, értelmes, .az embereket igazi értékük szerint mérlegelő lányom fejét is elcsavarni? — Az én fejemet nem csavarta el. Még csak nem is udvarolt nekem. Ha ezt tette volna, mindjárt kiadtam volna útját. — Hát akkor mivel vette meg eszedet és szivedet? Kiélt, ráncos, a lumpolástól és dörzsöléstől zöldes-sárga arcával? Zsiványéhoz hasonló fekete szúrós szemeivel, melyeknek hipnotizáló ereje keritőként annyi nőt brutális, állati szenvedélyének hatalmába ejtett? Avagy szinészies, szavaló beszédjével ? Titeket, falusi libákat mindezzel el lehet kápráztatni, noha rendes szinész ma már a színpadon is természetes hangon beszél. Avagy nagyképű, divatos aforizmáival, melyet éppen azért bámultok meg, mert érthetetlenek ? — Apám, igen el vagy fogulva Klancsovszky iránt, mert hivatalán, szivén, eszén és jellemén kivül nincs egyebe. Volnának csak vagyoni viszonyai a miénkhez hasonlóak, akkor mindazt erényeül tudná be a világ, amit most hibájául ró fel. Különben nagyon jól tudod, kedves apám, hogy ily külsőségekkel én rám nem lehet hatni. Imre megtetszett nekem, mert műveltsége, szelleme és szive az összes fiatal emberek fölé helyezkedik, akiket eddig megismertem. — Szerencsétlen leányom, azt hiszed, hogy a műveltség és szellemesség elegendő a boldogsághoz. Amit ti szellemességnek neveztek, az az eszmék hideg lángolása és sziporkázása, mely az ilyen Don Jüanok családi körében rendesen a hamu alatt pislákol és sötéten hagyja a családi fészket, hogy annál nagyobb lánggal égjen és világítson idegen családi hajlékokban, az uj hóditások színhelyén. Ami szivét illeti, arról ne is beszélj, mert nincs is szive. Annak Gersli zéchenyi-tór ROFOS-, DIVATARU-, FEftFI- ES NOI CONFECTIO ÁRUHÁZ. PONTOS KISZOLGÁLÁS ! (Szombaton zárva). NAGY RÉSZLET ÜZLET !