Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-03-30 / 13. szám

estély sikere már akkor biztosítva volt, amikor köztudomásúvá vált a műsor, amelyről oly nevek szóltak csalogatólag a szépet sze rető publikumhoz, mint Liszt, Schumann, Brahms, Strauss, Debussy és Hubay, akiknek legkiválóbb alkotásait oly művészek interpretálásában Ígérte a műsor, mint Sziráki Dóra, Steiner Hugó, dr. Rácz Dezső és Kis József. S a műsor kápráztató Ígéreteit maga az estély a legteljesebb mértékben valóra váltotta s ha kápráztatók voltak az ígéretek, az amit kaptunk, valóban káprázatos volt. Az estélyt dr. Rácz Dezső nyitotta meg, aki Liszt „Etude des dur" és „Szent Ferenc legendája" cimü műveit adta elő zongorán azzal a tökéletes precizitással, a melyet csak nála nem keli megbámulnunk, mert nála már hozzá vagyunk szokva. A modern magyar zene legfőbb büszkesége: Bartók Béla büszke lehet ez egyik legkitűnőbb tanítványára. Utána a pápai közönség régi ismerőse, a pápni származású hires énekművésznő: Sziráki Dóra énekelte Brahms két finom darabját a maga üdén csengő, kristálytiszta, behízelgő hangján. A felzúgó tapsviharra ráadásban is gyönyörködhetett a publikum. Az első rósz utolsó pontja szintén egy földinknek, Steiner Hugó operaházi tagnak mesteri hegedüjátéka volt. H. Vieuxtemps „ Andante "-ja szólalt meg hegedűje hurjaiu, amelyekből ilyen bűvölő hangokat előcsalni nem hallottunk városunkban sem Manet pápai szereplése előtt, sem azóta. Hogy Kis József kísérete pompás és kifogástalan volt, azt talán említenünk sem kell. A műsor második részét szintén Rácz Dezső dr. nyitotta meg s ha előbb előadó művészetével ragadott el bennünket, ugy most mint tudós ós iróművész váltotta kí bámulatunkat. Egy nagyobb tanulmányának harmadik részletét olvasta fel, színesen rajzolva meg Benvenuto Cellininek, a legkiválóbb ötvös művésznek, a renaissance egyik legsokoldalúbb zsenijének, egyben egyik legkalandosabb életű csirkefogójának a változatos pályafutását. Ezután ismét Sziráki Dóra pompás éneke gyönyörködtette a publikumot, aki ezúttal Strauss: Zueignung, Debussy : Nuit d' étoiles ós Mandoline cz. műveit énekelte Rácz Dezső pompás kísérete mellett. Utolsó szám gyanánt Hubay 8. csárda jelenetét hallottuk Steiner Hugónak előadásában, amelynek kíséretét Kis József a mesteri előadáshoz méltóan látta el. A szűnni nem akaró tapsorkánt csak két ráadás tudta elhallgattatni, amelyek közül különösen ki kell emelnünk a másodikat, Chopin Nocturne jót nagyobb elmerüléssel, megértetőbb interpretálással még nem hallottuk előadni. A koncert után a fiatalság táncra per. dűlt s bár nem voltak tulsokan, de annál pompásabb hangulatban táncolta át az éjszakát. Nem volna teljes tudósításunk, ha a legnagyobb elismerés hangján nem emlékeznénk meg a nőegylet választmányáról, ólén özv. Krausz Vilmosné elnökről, kiknek nagy utánjárás után sikerült a fővárosi közreműködőket megnyerni, nemkülönben fárad hatatlan buzgósággal igyekeztek az estély íényes sikerét biztosítani. -k -y. KARCZOLA T a, m U-1Í3 b-é bx'őlNohát miről szólhat a heti krónika ? Hát szólhat másról, mint arról a művészestélyről, melyet a helybeli izraelita nőegylet rendezett húsvét vasárnapján, — vagy hitfelekezeti szempontból jobban mondva — Purim estélyén a Griff-szálló nagytermében. Az izr. nőegylet kivételesen nemcsak a maga javára, hanem ez alkalommal az izr. népkonyháról is gondoskodott és a tiszta jö vedelem fele részével is megelégedett, ami szinte igen szép summát tett ki végered ménykép, amennnyiben a művészestély ugy erkölcsi, valamint anyagi siker tekintetében nemcsak a várakozást, hanem a merész fantáziát is felülmulta. A művészestély fenomenális erkölcsi sikerének bírálata nem tartozik a heti krónika keretébe és csak annyit jegyzek meg, hogy speciális jelleggel birt, amennyiben az estély szereplőinek nagyrésze fővárosi művészeknek lettek jelezve és hirnökölve a műsoron, jóllehet mindegyike földink volt, kik a művészi pályát a fővárosban, esetleg külföldön is kultiválják. A művészgárda régi jó ösmerőseink voltak és amidőn a pódiumon megjelentek, szülőföldi rokonszenvvel és meleg szeretetlel üdvözölte őket a Griff termet teljesen megtöltő zeneértő és tánczrakész publikum, mely tapsok és elösmerések mindaddig megujultak, míg a műsor befejezést nyert és ezzel a taps is megszűnt. Még jóformán el sem hangzottak a tap sok, már tánczképessé lett téve a terem és ami ezután következett, az csak a mesébe van megírva. Párját ritkító jókedvvel indultak neki a láncnak és azzal a bizonyos fokozatos jókedvvei féjezték is be a táncot. Közbe közbe ettek is, ittak is, ki ki a maga módja szerint. Ezt azért jelzem olykép, hogy mindenki a maga módja szerint, mert az izr. nőegylet mulatságain minden egyes családnak meg van a saját menü rendszere. Sokan teá val, sokan tojással, még többen pedig sajttal csinálják meg maguknak a jókedvet, míg egy nagy részének kuriozonkép malac pecsenyére van gusztusa és az ilyen mulatság a legjobb alkalom az Ínyenc étvágy kielégítésére. Megjegyzem, ital tekintetében már máskép a helyzet, amennyiben rossz bor nincs, csak jobb bor lehet és minél jobb a bor, annál többet lehet inni és minthogy a Griff ben még a jobbnál is jobb bor van, tehát nem is igen lehetett csudálkozni, hogy a páratlan jókedv, amely az estélyt jellemezte, a kitűnő bornak és a szórványosan jelentkező pezsgős palackoknak lehet első sorban tulajdonítani. Még azt is meg kell jegyeznem, hogy a tánczmulatság nem tartott — mint rendesen szokás — késő hajnalig és a jól kimulatott és kitánczolt társaság már a fél hajnalban oszlott szét, de ez nem a jókedv rovására jegyezhető fel, hanem annak, hogy rohamosan kezdték és még rohamosabban folytatták a táncospárok a táncot, úgyannyira, hogy a cigányok 5 órán keresztül muzsikállak és ezen idő alatt csak addig szüneteltek, míg a hegedűt letették, mert már rögtön jelentkezett egy bánatosan zengő ifjú és rendelt egy táncot, mely csak neki nyújtott élvezetet. Ily tettekre vágyó fiatal ember sok, sőt megszámlálhatatlan volt és ennek tudandó be, hogy a társaság végkimerülésig tánczolt és ez volt az oka annak, hogy a finis tánezot három órakor járták még és ezzel vége is volt a mulatságnak. Volt ugyan egy-két fiatal ember, aki még murizni szeretett volna, de nem volt partner. Nem szívesen, de kénytelenségből elhatározták azt hangoztatva, hogy : Páros élet a legszebb a világon ! Fiici. Az hirlik . . . Az hirik, hogy Pápa városa a tervezgetésekben már nagy rekordot ért el. Az hirlik, hogy Pápa városa minden ujabb intézményét folyószámlázza. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnket azért nem nevezték ki államtitkárrá, mert szükség van reá a parlamentben. Az hirlik, hogy a polgármester a csatornázás kérdését őszre borítja. Az hirlik, hogy a rendőröknek kilátásuk van, hogy nemsokára az állam árnyékában fognak sütkérezni. Az hirlik, hogy a Feltámadás ünnepén Purim hangulat is uralkodott. Az hirlik, hogy Húsvét vasárnapja az idén Purimmal összecsókolódzott. Az hirlik, hogy az izraelita nőegylet művészestélyén schlachmoneszt is osztogattak. AZ hirlik, hogy az izraelita nőegylet művészestélyén a türelem rózsát termett. Az hirlik, hogy az izraelita nőegylet művészestélyén a táncospárok szaporán járták a táncot. Az hirlik, hogy a darutollas legények a húsvéti ünnepek alatt vizet prédikáltak és bort ittak. Az hírlik, hogy a libatollas legények húsvét vasárnapján „Purimspielt" rendeztek. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok közül néhány áldiplomást kiselejteztek. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok minden lében a kanál szerepét játszák. Az hirlik, hogy Pápán a szimpla és a potya hólyagok denaturált kvárglit esznek. Az hirlik, hogy Pápán a sógorok között többen már bekötött szemmel játszák a snapszlit. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben egyes padok demorálizálva vannak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a nyolezas bizottság dominál. Az hirlik, hogy a Kálvárián van egy bizonyos hely, mely ápol és eltakar. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a Griff sarkán vesz fel mozifelvételeket. HÍREK. — Személyi hir. Koller Sándor vármegyénk alispánja, holnap délután — miután a sorozás befejezést nyert — városunkból elutazik. — Hornig biboros lemondásának hire. Veszprémben az a hir van elterjedve, hogy báró Hornig Károly veszprémi biboros püspök, aki az idén üli meg püspökké történt felszentelésének 25-ik évfordulóját, a jubileum után le akar mondani püspöki javadalmáról. Báró Hornig biboros lemondása után be akar vonulni a római kúriába, hogy a biborosi kongregációkban a magyar érdekeknek szószólója legyen. — Az Esterházy-ut aszfaltozása. A városi mérnök most terjesztette be a v. tanácshoz a római kalholikus iskolától az Esterházy kastély mellett, továbbá az Esterházy-ut nyugoti oldalán készítendő aszfalt gyalogjáró költségeire vonatkozó javaslatát. Mielőtt a városi tanács az aszfalt gyalogjáró létesítése tárgyában javaslatával a közgyűlés