Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.
1913-09-21 / 38. szám
ben nem ál! azon a nivón, amelyet tőle megkövetelhetünk. A legénység oktatására több gondot kér fordítani. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy az országos átlag szerint a rendőrségi kiadások 26.7%-át teszik a költségvetéseknek, mig nálunk 38.6 0[ 0-ot tesz ki. Polgármester kijelenti, hogy ezen adatok nem helyesek, Szokoly rendőrkapitány kijelenti, hogy a rendőrség kioktatására a lehető legnagyobb gond van fordítva. Dr. Fehér Dezső indítványozza, hogy a rendörbiztos fizetésének tétele és ruházatára felvett összeg, minthogy ezen állásra szükség nincs, mely összeg 2338 koronát tesz ki a költségvetésből töröltessék. Dr. Löwy László, Fischer Gyula, Varga Rezső, dr. Kende Adám pártfogolják az indítványt. Halász Mihály és Sarudy György szükségesnek tartja a rendőrbiztosi állást és nem kívánják a rendőralkapitányi állás betöltését. Dr. Körös Endre kéri a képviselőtestületet, miután ezen rendőrbiztosi állás betöltése felebbezés alatt áll a megyénél, kéri, addig ezen ügyben nem határozni. A képviselőtestület szótöbbséggel dr. Fehér Dezső indítványát elfogadta és ezzel a rendörbiztosi állás törlését kimondta. Az idő előrehaladottsága folytán a költségvetés tárgyalása a délutáni folytatólagos ülésre lett halasztva. Délutáni közgyűlés. Mészáros Károly elnöklő polgármeste 1 üdvözli a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Lőwenstein Adolf, Gaál János, Baráth Károly, Muli József és Halász Mihály képviselőket és ezzel folytatták a költségvetés tárgyalását. Az utcaöntözés tételének, mint minden évben ugy jelenleg is dr. Lőwy László felszólal és kéri a polgármestert, hogy több gond fordittassék az uicák öntözésére. A köztisztaság tételénél Muli József indítványt tesz egy mentőkocsi beszerzésére. Polgármester kijelenti, . hogy egy ily mentőkocsi beszerzése a költségvetést mintegy 2600 koronával terhelné. A képviselőtestület a mentőkocsi beszerzését nagy többséggel megszavazza. Dr. Cseh Szombathy László v. főorvos kijelentette, hogy a kolerajárvánnyal szemliogy ő szeretne megnősülni és már ki is választott magának egy nagyon kedves és szép menyasszonyt. A szülei beleegyeztek minden szó nélkül, hogy elvegye Margitkát. Miska rögtön levelet irt Margitka apjának, amiben tőle megkérte a leánya kezét. Hanem mi történt ? Nem jött Miska levelére válasz. De nemcsak, hogy arra, hanem még Margitka sepi irt, pedig eddig még minden vasárnap kapott tőle levelet. Hat napig türelmetlenül várt, de még mindig nem jött semmi válasz. Ekkor irt egy másik levelet, amiben ismét azt irta, amit az előbbiben irt, mert arra gondolt, hogy azért nem kap választ, mert bizonyosan nem kapták meg. Erre kapott ugyan választ, de bizony nem örült neki, mert amikor kibontotta, nagy meglepetésére egy karton lapot húzott ki belőle, aminek elolvasásakor még a haja is az égnek meredt, mert a karton lap a következőket tárta kimeresztett szemei elé : MOLNÁR MARGITKA ÉS FEHÉR JÓZSEF JEGYESEK. A karton lapot összetépte és a tűzbe dobta. — Hát érdemes volt annyiszor minden este hazakísérni! — dörmögte mérgesen magában. ben minden lehető óvintézkedéseket megtett, sőt ezeknek megtételét személyesen ellenőrzi, amit a képviselőtestület általános helyesléssel tudomásul vett. A közkórház tételenél Mészáros Károly polgármester indítványozza, hogy a városi kórház alapra felvett 3000 korona a költségvetésből töiültessék, mivel az államsegéllyel a kórház úgyis felépithető lesz. A vita folyamán polgármester indítványát visszavonta. Heves vita keletkezett ezen indítvány megtételénél. Az összeg törlése mellett Halász Mihály, Steinberger Lipót, Sarudy György, Varga Rezső és dr. Domonkos Géza érveltek. Utóbbi két felszólaló ajánlja, hogy lépjenek érintkezésbe az irgalmasrend főnökével, ki hajlandó a mai meglevő kórházi alappal a város igényeinek megfelelő kórházat fenntartani. A törlés ellen dr. Hoffner Sándor, Győri Gyula és dr. Kende Adám hosszas beszédekben érveltek és több személyes felszólalásokra adtak okot. A polgármester a hosszas vitát bezárva szavazásra bocsájtotta a kérdést. A szavazás eredménye 33 szavazattal 21 ellenében a 3000 korona tétel törülve lelt. A felekezeti iskolák segélyezésénél szinte hosszas és heves vita volt. A 26 374 korona segély törlése mellett Halász Mihály, Győri Gyula szólaltak fel. Győri Gyula egyben kijelentette, ha esetleg ezen tétel megszavaztatnék az a kikötés tétessék, hogy az ismétlő iskoláknál a tanárok dijazása a felekezeteket terhelje. A tétel megszavazása mellett Billitz Ferenc, Varga Rezsó, Baldauf Gusztáv, Sarudy György, Blau Henrik és dr. Teli Anasztáz érveltek. A képviselőtestület nagy szótöbbséggel a tételt megszavazta azzal, hogy a felekezetek tartoznak az ismétlő iskolákban a tanerőket kellőkép dijazni. Az iparos tanonciskola tételénél Blau Henrik indítványozza, hogy 400 K helyett 800 korona vétessék fel, mely indítvány elvettetett. . A munkásgimnázium tételénél Witt mann Ignác indítványozza, hogy miután ezen 1 gimnázium megszűnt, tehát a 400 korona a női kereskedelmi szaktanfolyam segélyezésére forditassék, mely indítványt a képviselőtestület elfogadott. Az utcarendezés tételénél dr. Lőwy László kifogásolja, hogy a városi tanács rendszertelenül ad kiépitkezési engedélyeket. A sétaterek tételénél Lippert Sándor indítványozza, hogy a város egy gyermekjátszóteret létesítsen. Varga Rezső helyesli az indítványt a legalkalmasabbnak tartaná, ha a városi tanács a Sportegylet elnökségével lépne érintkezésbe, hogy a korcsolya pálya egy részét e célra átengedje. Dr. Fehér Dezső indokolt felszólalá sául kéri, hogy ez érdemben érdemleges határozat ne hozassék. Dr. Lőwy és Sarudy felszólalása után utasíttatott a polgármester, hogy ez érdemben lépjen érintkezésbe a Sportegylet elnökségével. A közvilágítás tételénél Lőwy László dr. kéri a polgármestert, hogy az ivlámpáknál takarékoskodjanak. A rendkívüli kiadások tételénél Fischer Gyula és dr. Kende Ádám szólaltak fel. A 8000 korona tételt 6000 koronára kívánják redukálni. A polgármester felszólalása után a tétel meg lett szavazva. Fedezeti rész. A pénztármaradvány tételénél Hoffner Sándor dr. kéri a polgármestert, hogy a pénztári maradvány ne képezzen fedezetet holmi ötletszerüleg felmerült kiadásokra. Az antalházi puszta tételénél dr. Kende Ádám indítványozza, hogy a bérlet lejárta ulán a városi tanács tegyen javaslatot ezen birtok parcellázására, mert nézete szerint ezáltal a város több haszont remélhet. A többi tétel változatlanul elfogadtatott, végül dr. Kende Ádám indítványozza, hogy az egyes tételek között az átruházási jog a városi tanács hatásköréből vonassék ki, a mely indítványt a képviselőtestület elfogadja és ezzel a költségvetés tárgyalása befejezést nyert. Tárgysorozat. Városi tanács javasolja, hogy a Tompa Mihály utcai útszakasz a vasúti vámköteles utak közé pótlólag felvétessék. A képviselőtestület a javaslatot elfogadja. Az 1914. évi legtöbb áilami adót fizető városi képviselők kiigazított névjegyzékét a kiigazító bizottság beterjeszti. A képviselőtestület a bizottság által összeállított névjegyzéket tudomásul vette. A tárgysorozat többi pontjai a legközelebbi közgyűlés napirendjére lettek újólag kitűzve. Miután elnöklő polgármester végül bejelenti, hogy folyó hó 17 tői kezdve óhajtja megkezdeni 4 heti szabadságidejét, melyet a képviselőtettület készséggel megadott, a közgyűlés az elnök éltetésével befezést nyeri. Színészet Pápán. Nagyon is aktuálisnak tartjuk a hozzánk beküldött „Az operette kultuszról" szóló közleményt közölni, mely a jelenlegi sziniévadra nagyon is vonatkoztatható: „Elnyűtt, kicsépelt téma: Közönséges, mint a kovakő. Talán mégis lehet belőle valami szikrát kicsiholni, mely erősebb fényt szór művészi életünk e sötét pontjára és a szeműket behunyó, a világosságtól irtózó szinházkerülők pupilláira. Amint a serdületlen koruák között nagy számmal vannak iskolakerülők, ugy a serdültek és korosak közt igen- tömegesen akadnak betű- és szinháziszonyban szenvedők. Amint a rossz diákok mindig tanárukra kenik tudatlanságuk ódiumát, ugy a szinházkerülők is a színházra és a direktorra tolják az ő hibájukat: „A színház csak üzlet. Minket senki sem kényszeríthet arra, hogy ebben, vagy abban az üzletben vásároljunk, főként, ha abban olyan portékát árulnak, a melyet mi Ízléstelennek találunk, a mely nekünk a legnagyobb mértékben visszatetszik és aesthetikai érzésünket sérti. Nekünk nem kellenek azok az örökös, hülye, trágár, , silány orfeumi zenéjü operettek. Adasson elő a direktor komoly, tartalmas darabokat, akkor meglássa, mi is támogatjuk őt." Nos, hogyan támogatják ezek az „operettgyülölők a színházat, ha irodalmi értékű dráma, vagy vígjáték kerül színre ? Otthon, a korcsmában, vagy a kávéházban maradnak és ha regy esztendőben egyszer mégis ráfanyalodnak, hogy a dekórum kedvéért elmenjenek színházba, hát akkor az annyira gúnyolt „trágár, léha operettekhez" ménnek. Szépen járna a színigazgató, ha rájuk hallgatna. Nemcsak az összes felszerelését, hanem az utolsó ingét is itthagyná. A színigazgató kénytelen a közönség ízléséhez alkalmazkodni, különben elmehet kántálni, vagy krumplit kapálni. A közönség nagyrésze jobban kedveli az olyan darabokat, amelyeknél kedvére nevethet, muzsikát, éneket, táncot, szép toiletteket és díszes kiállítást láthat — elvégre a közönség souverain, pénzéért támaszthat ilyen igényeket —, a direktor, ha nem akar a hülyék intézetébe beiratkozni, törekszik ezen igényeket kielégíteni, mert különben hamarosan be kell neki adni a kulcsot. Akik kissé ismerik az ujabb magyar színészet történetét, bizonyosan ismerni fogják a következő esetet: R. P. előkelő fővárosi tanügyi férfi és iró nagyobb vagyonhoz jutván, (300.000 K)
