Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.
1913-09-21 / 38. szám
ifjúkora álmát valóra váltandó, telve nemes szándékkal és idealizmussal felcsapott szini direktornak. Elsőrnedü társulatot szervezett. Célja lévén a közönség Ízlésének nemesítése, ő nem akart a közönség ízlésének színvonalához leereszkedni, hanem a közönséget akarta az ő finomabb, tisztultabb ízléséhez fölemelni, azért repertoirejában az irodalmi értékű darabok domináltak. Nos, mi lett a vége ? R. P. ur néhány év alatt szép vagyonával fizetett rá a direktorságra és a szinügyi bizottságok sorra becsapták orra elöl színházaik kapuit, ő pedig ma szerény nyugdijából tengődik. Azért minden direktor, akinek van magához való esze, kénytelen a színházlátogató közönség és nem a szinházkeriilő gáncsoskodók ízléséhez alkalmazkodni, amit igen okosan tesz. Heti referádánkról a következőkben számolunk be : Szombaton „Cigányprímás" operette telt ház előtt ment. Hogy a színház teljesen megtelt, azt annak tudjuk be, hogy Sári szerepét P. Bihari Böske, közönségünk dédelgetett kedvence játszta, kit ebben az évadban ez alkalommal volt szerencsénk a színpadon látni és játékában gyönyörkönni. A hálás közönség minden egyes jelenetében zajos tapsokkal juttatta kifejezésre iránta való rokonszenvét. A többi főbb szerepekben Fábián Linka, Tihanyi, Szigethy, Faludy és Nagy Imre, kisebb szerepeikben Földessy, Turay kifogástalanok voltak és az est sikerében osztozkodtak. A kar és zenekar Bártfay karmester szakszerű vezetése alatt a legjobbat produkálta. Vasárnap délután az „Aranyeső" szép számú közönséget vonzott a színházba. Este egy régi, de közkedvelt népszínmű „A gyerekasszony" került szinre. A címszerepben Mezei Margit ennivaló kedves menyecske volt. Eleven játékával és bájos énekével zajos tapsokra ragadta a közönséget. Remek groteszk alakítással játszta meg Szigethy Bandi a molnárinas szerepét. Egész estén át derültségben tartotta a közönséget. Igen ügyes volt Lantos a féltékeny férj szerepében, de nem volt elég erőteljes. Hercig volt Rózsahegyi Ilona a bakfis leány szerepében, Károlyi Klári a csaposleány szerepében, nemkülönben igen tetszetős volt Tihanyi mint őrmester. Kis epizód szerepeikben Nagy Imre és Faludy több izben megnevettették a közönséget. Hétfőn a „Faun"-t adták elő, melyben Fodor Oszkár nálunk már másodszor nyújtott mesteri alakítást. Ezt az alakot, mely az isteninek, állatinak és emberinek csodálatos keveréke, mely emberfölöttien rút, de abból a rútságból való, mely sem visszataszító, sem nevetséges, hanem eredeti, meglepő és vonzó, melyet csak azért nevezünk rútnak, mert a szépség e, ( fajtájára nyelvünk nem talál kifejezést, a leggondosabban kidolgozta és legszindusabb árnyalatokkal ábrázolta. Bámulatos ügyességgel el tudott siklani ama vonal mellett, mely a nevetségest a fenségestől elválasztja. Művészi alakítása Pápán is legalább tíz telt házat érdemelne. Mellette Harsányi Gizi emelkedett ki Alexandra szerepében. Gyönyörűen tudta szemléletessé tenni azt az átmenetet, midőn belső természetünket alkotó nemesebb, igazabb fajfen tartó érzelmek legyőzik a társadalom által ránk erőszakolt convencionális, hazug formákat, melyek boldogságunknak útjában állanak. E mellett nőies és előkelő volt. Turai is rászolgált a tapsra, mellyel a kö zepes számú közönség játékát honorálta. -ő). Kedden az örökké szép zenéjü „Vig özvegy" operette lett felelevenítve. A mintaszerű és élvezetet nyújtó előadás több publikumot érdemelt volna meg. A sziniévadnak ez volt az egyik legsikerültebbül beállított és megjátszott operettje. 'A címszerepben Mezei Margit remekelt ugy énekével, játékával, mint toiletjeivel. Méltó partnerje volt Tihanyi, ki Daniló szerepében mintaalakitást nyújtott. Fábián Linka koloraturáját ragyogtatta ós partnerje Földessy ez alkalommal beigazolta, hogy igen szép tenorja van és ha játékához egy kis rutint szerez, akkor szép jövőt jósolunk neki szerepkörében. Diszkrét komikummal játszta meg Nagy Imre a követségi írnok szerepét. A nagykövet szerepében Faludy jeleskedett, ugy szinte a többi szereplők a mintaszerű előadás sikerét nagyban emelték, amit a karra és zenekarra is vonatkoztatunk. Szerdán a „Lakájok" lett megismételve a főbb szerepekben Harsányi Gizi, Fodor Oszkár és Rózsahegyi Ilona hatást keltő játékukkal a közönség elismerésére méltók voltak. Csütörtökön „Az obsitos" operette került szinre gyér számú közönség előtt. Az est kimagasló alakja Baróthyné volt, ki a nemzetes asszonyt a régi tradíciókhoz élethűen adta. Tihanyi a címszerepben érzésteljes játékával nagy hatást ért el. Temperamentumos volt Mezei Margit a zsidóleány szerepében, ugyszinte egész estén derültséget kellettek Szigethy Andor (Tihamér) és Nagy Imre (százszorszép) jóizű humorukkal. Kedves volt Sebestyén Rózsi mint Malcsi. Kisebb szerepeikben Baróthy, Lantos és Turay az összjáték sikerét emelték. Pénteken a Király Színháznak állandó műsorán levő és nálunk is nagy érdeklődéssel várt „Buksi" operette került bemutatásra. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az összes jegyek elkeltek, sőt a szombati előadásra is sok előjegyzés történt. Összefüggéstelen szöveg, egyetlenegy melodikus zeneszám, csupa epizód szerep jellemzik a darabot. A szereplők jönnek mennek, láncolnak és egy-két ensemblével végzik a felvonásokat. A szereplők, Mezey Margit, Fábián Linka, Guthi Sári, Rózsahegyi Ilonka, Sebestyén Rózsi, Szigeti Bandi, Nagy Imre, Tihanyi, Faludy, Lantos a legnagyobb igye kezettel játszták meg szerepeiket és igyekeztek a darab iránt érdeklődést kelteni, de sikertelenül, mert tényleg nem képes a darab érdeklődést kelteni. Szombaton megismételték „Buksi" operettet szinte telt ház előtt. KARCZOLAT a tn al b bír?ölRossz időket élünk ! Egy bennfentes bohém, ki minden egyes sziniévadban kiveszi a maga részét részint közvetve, részint közvetlenül, sőt néha önzetlenül a bohém versenyekben, a jelenlegi helyzetet akkép illusztrálta, hogy „kopott a helyzet". Volt már ugyan eset arra, hogy egy-egy színházi évad alatt nagyobbszerü események nem adták elő magukat, de „valami csekélység" mégis történt a mi a krónikában feljegyzésre méltó volt. Arra is volt már eset, hogy a sziníévad első két hetében csupán előkészületekről szólt a heti krónika és vég eredményében mégis csak „jól zárult a mér leg" és a krónika nem volt meddő megemlékezések dolgában, de hogy absoiute semmi se történjék, amint ezt jelenleg kell konstatálni, erre igazán el lehet mondani, „hogy igy még nem jött ki". Már több mint három hete, hogy színtársulatunk körünkben időzik és amint színészi nyelven szokás mondani, „üres ház" előtt játszódnak le a bohém esték. Pardon! Ne hogy félreértsenek, ezt az ürességet nem a színházi nézőtérre értem, mert „ellenben" a színház ha nem is mindig, de többször „telt házak"-ról szól, hanem igenis értem ezen ürességet a kapcsalkodzás szinterére, mely szinte színészi nyelven szólva „kritikán aluli". Eddig a színházi évadot minálunk második farsangnak tartottak, a mostani színiévadunkat „böjtnek" lehet tartani. Hol vannak a szép aranjouzi napok ? Hol van a fiatalság, mely a sziniévad alatt ármádiákat vert széjjel. Nincs ! Nem mutatkozik! És ha mutatkozik is hébe-hóba a láthatáron, akkor szinte szinésznyelven szólva: „végszóra eltűnik". Quuque tandem ? Erre valóban nehéz a felelet. Hogy hol kapott tust a helyzet, azt nem tudtam kipuhatolni, de hogy valahol tust kapott, az több mint bizonyos. Kérdezősködtem, kutattam, de az eredmény annyiban nem kielégítő, amennyiben radikális orvoslásra egyelőre nincs kilátás. — Színházi trükkök és kulissza titkok lettek bekeverve a kapcsalkodzás és szemezés kritériumába és ez nagyban hátráltatja az úgynevezett „kibontakozást." Ez a jelenlegi helyzet signaturája. Hogy megváltozik-e vagy sem, az most már a jövő titka. Én részemről nem adom fel teljesen az ügyet, mert nekem minden ügyben a jelszavam, hogy „dass kann sich nicht lang haltén". Az is igaz, hogy sok időnk nincs a várakozásra, mert az idő hamar halad, pláne az ilyen bohém trükkökre, de én azért még sem mondok végleg le azon reményről, hogy „lesz még szőlő, lágy kenyér és jön még a krónikára dér". Egyelőre tehát nincs más hátra, mint várni. Ha azonban rövid időn belül nem változik a helyzet, ugy a dekórum kedveért kénytelen leszek a „trükkök" ellensúlyozására „kontra trükköket" felhasználni, sőt ha ez sem használna, akkor az úgynevezett „sprengolási" módszert alkalmazni. Ez a módszer még nem csalt és rendesen beválik, az igaz, hogy csak a legvégső esetben szabad használni és akkor is csak kis adagban, hogy meg ne ártson. Mert ha árt, akkor csak a jó ügynek árt és ezzel a cél nincs elérve. Hogy miben rejlik ezen módszer, azt jelenleg még teljesen el nem árulhatom, mert ez is a kulissza titkok rendszerén alapszik, már pedig ezeknek elárulása csakis a végső esetekben engedhető meg és akkor is csak diskrét alakban. Annyit azonban jelezhetek anélkül, hogy az indiskréció vádja ér hetne, hogy ezen rendszer alapelve az, „hogy ha ló nincs, akkor a szamár is jó". Elég sajnos, hogy igy állunk az „üzlet érdekében", de mostanában mindenki azon panaszkodik, hogy: „Rossz időket élünk" ! Fiici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa jövő évi költség—vetését már elvetette. Az hirlik, hogy Pápa városa a, -tisztviselők nyugdíj szabályzatát várakozási állományba helyezte. ,. • ' Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk nem néz sem jobbra sem balra, hanem csak megy előre. Az hirlik, hogy a polgármester Pápa városának jövőjét a költségvetés tárgyalásával rózsaszínben festette le. Az hirlik, hogy a rendőrkapitányságnál a hasmenést be kell jelenteni. Az hirlik, hogy a titkosrendőrök a járvány alatt a titkolt betegeket titokban nyomozzák. Az hirlik, hogy a rendőrbiztosi állást a legutóbbi közgyűlésen lesajnálták. Az hirlik, hogy a legutóbbi közgyűlésen számos személyes ügy lógott a levegőben. AZ hirlik, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával egyes városi tisztviselők kérelmével ugy bántak el, mint Hanzi a meggyel. Az hirlik, hogy a darutollas legények újított kiadásban szerepelnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények szabad óráikban a szeleket hajtják. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok számozva vannak. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok ugy mulatnak mintha ők fizetnének.