Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-08-24 / 34. szám

XI^ZIIX- óvfol-^ain. IFárpa, 1913. a>-uLg-u-Szt-a-S 24=. 34:. SZáiTTL L0i\Y Közérdekű tüggetlen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETE8I ARAK : Egész évi'e 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 IJ L A T S E K FRIGYE S. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. van a varmegyei leieioiálói — A vármegyei telefonhálózat ügye. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának ép 4 év elölt tarlott közgyűlésén szóvá tétetett a vármegyei telefonhálózat létesitése és vármegyénk alispánja akkor kijelentette, hogy ez érdemben már legközelebb megteszi a szükséges intézkedéseket. Négy év eltelt, de a vármegyei te lefon hálózat ügye ugy látszik teljesen elaludt és ez teszi kötelességünkké, hogy a vármegyei telefonhálózat kérdésével újra foglalkozzunk és azt sürgessük. A közlekedési eszközök fejlődése nemcsak a kereskedelem s ipar, a forgalom alakulására van átalakitó hatással, nem kerülheti ezt el a közigazgatás sem, mely az előbbivel szoros kölcsön hatásban van. A rohamosabb kifejlés, a szövevényesebb életviszonyok gyors és azonnali intézkedést kivannak. A közviszonyok kiemelkedvén a korábbi egyszerűségből és igénytelenségéből, erős követelményeket hántanak a közigazgatást végző férfiakra. Egyik a legfontosabb követelmény a közigazgatás gyorsaságában áll. — Az ügyes-bajos dolgokat hamarosan kell elintézni, felmerülő konkrét esetben azonnal kell intézkedni, ha akarjuk az orvoslást. Ez magával hozza, hogy a közigazgatási hivatalok, hatóságok és közegek egymással gyorsan és lehetőleg közvetlenül érintkezzenek. Az érintkezés közvetítésére ma a posta és részben a távirda áll rendelkezésre. Azonban ez intézmények minden ócsárlása nélkül állithatni, hogy a folyton fokozódó igényeknek nem mindig felelhet nek meg. A postai közlekedés épen a községekkel, de néha a nagyobbakkal is igen lassú. Nem is lehet a csekély forgalmú községek érdekében jó akarattal kívánni, hogy az állam a nagy költség gel járó gyorsabb összeköttetést létesítse s fenntartsa, habár ennek érdekében folyton hoz áldozatot. Ami a távirdát illeti, ez vármegyénkben még kevésbé szolgálhatja a gyors közigaz gatás érdekeit, mert a távirdaállomások száma csekély, szaporításuk pedig az előbbi oknál fogva igen nagy terheket róna az államra. Mert ha távbeszélő hálózattal köttetnének össze a községek járásunk székhelyével, ezek pedig a központtal, a közlekedési nehézségek egyszerre megszűnnének s azon valóban szerencsés helyzet állana elő, hogy az alispán a föszolgabirákkal, ezek minden egyes jegyzővel és községi bíróval, csendörörssel s általán az összes hatóságokkal s hivatalokkal élőszóval közvetlenül s gyorsan érintkezhetnének. A vármegyei telefonhálózat létesítése tehát egyik nagy s fontos feladata a vármegyének. Igaz ugyan, hogy a vármegyei telefon a közönség megterhelése nélkül létesíthető, ha t. i. erre van valamely felhasználható alap, amiként igaz másfelől az is, hogy a telefon berendezése s fenntartása költséges. Ámde tudjuk, hogy a kor egy vívmányát sem lehet ingyen megszerezni s közhasznú létesítmények mindig pénzbe kerülnek. o^ TÁKCZ/Y A vasúti baleset, Az elegáns, karcsú termetű és szépséges Nanette Flores a szalonjában várta haza téijét Cesarino Florest. akinek ma este kellene Génuából Milánóba érkeznie a gyorsvonattal. A szép asszony gondosan ápolt, rózsás kezei Giulio Mattéi kezében pihentek, aki már hat hónap óta kereste a bizalmasabb érintkezési pontot a körülra johgott szépséggel, anélkül, hogy közelebb juthatott volna hozzá. Valami távolság volt közöttük, amelyet eddig nem sikerült áthidalni. Nanette ugyanis azt hallotta barátnőitől, hogy Giulio léha, üres és szemtelen férfi és a szép asszony sokkal büszkébb és érzékenyebb volt, sem hogy eltűrje, hogy nevét az „ostoba Matteivel" együtt emlegessék. Már hónapok óta várta barátja szellemi képességeinek megnyilatkozását, hogy azután büszkén a karjai közé dobhassa magát, Giulionak pedig sej telnie sem volt arról, hogy a szép asszony milyen könnyelmű játékot űz az ő szenvedélyes, vágyakozó és epedő szerelmével. — Vájjon megszorítsam-e a kezét ? — töprengett magában Giulio. — Ha meg szorítom, talán megneheztel és egy óráig duzzogni fog, azalatt pedig a férje is hazaérkezik. — Gyönyörű kéz ! — mondta végre nagy elhatározással. — Boldog, aki örökre magáénak nevezheti! — Mondja csak, Mattéi, ért valamit a kézjósláshoz ? — Valamicskét értek, — válaszolta habozva Giulilo. — Igazán ? Akkor hát jósoljon nekem a tenyeremből. Nanette hátratolta ruhájának ujját és szép gömtölyü karja vakítóan fehérlett. Giulio tenyerébe vette a szép, bársonyos, puha kezet ós ugy érezte, mintha hirtelen villamos áram futott volna át egész testén, azután nagy bőbeszédüséggel összevissza hadart mindent, amit valaha a jós könyvekből, a kéz vonalairól olvasott: — Lássa, ez itt-az élet vonala. Szépen kifejlett és rendkívül hosszú ... Nincs tehát oka félni a közeli haláltól ... Ez itt . . . a fej vonala . . . — Hiszen maga kitűnő jós ? Miért titkolta ezt eddig előttem ? A rózsás kéz melegen reagált Giulio heves szorítására: a hüvelykujj ugy megreszketett, mint a lepke szárnya. Giulio nem mert a szemei közé nézni, a következő napra gondolt és titokban* elhatározta, hogy már korán reggel beszerzi magának a jóstudományról megjelent összes könyveket. — Ha megtisztelne látogatásával, szívesen megmutatom jóskönyveimet, mondta végre halk, tartózkodó hangon. — Mondja, eljön hozzám holnap tiz órakor ? — Ott a könyvekből többet is jósolhatok. Alapitatott 1864 ben. -A. -vicléüs: legrégibb és legnagy-obb ol^pöüzilö-te- Alapíttatott 1864 ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-ufcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. —- Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. =