Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-07-20 / 29. szám

Városi közgyűlés. — 1913. julius 15. — Pápa város képviselőtestülete mult — kedden — a képviselőtestületi tagok élénk részvétele mellett rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen számos fontos ügy lett tárgyalva. A közgyűlés lefolyásáról a kö­vetkezőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Kalmár Ká­roly, Máté József, Báldavf Gusztáv, Schiuartz Márton és Kis József képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnök bejelenti, hogy a vármegye tha­tósága Pápa város képviselőtestületének azon határozatát, melyben 1 hajórakomány kocka­követ rendelt meg, jóváhagyta. Napirendre térés előtt Becsei Ferencz előadja, hogy értesülése szerint a piacon árusító vidéki, főleg adászteveli hentes ipa rosok által behozott hust nem szállítják ki a közvágóhidra vizsgálás céljából ós igy esetleg ártalmas hus kerülhet közfogyasz­tásra, továbbá ezáltal a vágóhídi dijaktól elesik s igy a város kárt szenved. Polgármester válaszában kijelenti, hogy az adászteveli hentesek tényleg adtak be egy kérvényt a tanácshoz, hogy a hus meg­vizsgálása ne a közvágóhidon, hanem az el­árusító helyen történjék, mely kérvény je­lenleg a rendőrkapitánynál van véleménye­zés céljából. Különben is jelenti, hogy ezek, ugy a közvágóhidi dijat, valamint a fogyasz­tási dijat megfizetik s igy a város egyálta­lában nem károsodik. A választ ugy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul veite: Ugyancsak napirend előtt dr. Fehér Dezső kérdést intéz a polgármesterhez, vaj­jön van-e tudomása arról, hogy a villam­telep tőszomszédságában egy fatelep léte sült, mely tűzbiztonsági szempontból nagyon is veszélyezteti villamostelepünket és ezzel a teleppel városunk közvagyonát látja ve­szélyeztetve. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a szomszédos háztulajdonos kért ugyan egy fatelep létesítésére engedélyt, de a városi tanács ép ez okból nem engedélyezte. Az ügy megvizsgálására a rendőrkapitányt fogja utasítani. A választ ugy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette és ezzel áttértek a napirendre. 1. Pécs város közönségének megke­resése, hogy a katonai beszállásokról és kapcsolatos egyébb szolgáltatásokról szóló törvények és szabályok sürgős módosítása tárgyában a város képviselőtestülete az or­szággyűléshez és a honvédelmi miniszterhez intézzen felterjesztést. A képviselőtestület a megkeresést íu domásul veszi és hasonló felterjesztést in­téz a parlamenthez és a honvédelmi mi­niszterhez. 2. Vaszary Gyula, pápai lakos a város tulajdonát képező Török Bálint-utcai ház­nak egyik bérlője kéri, hogy 1913. novem­ber 1-én lejáró szerződése az eddigi telté­telek mellett ujabbi 3 évre meghosszabbit­tassék. képviselőtestület névszerinti szava­zás után a kérelemnek helyt ad és az ed­digi bérlőnek további 3 évre évi 1162 kor. bérösszegért a lakást kiadj?. 3. Kirchmayer Győző pápai lakos a város tulajdonát képező Anna-téri ház bér­lője kéri, hogy 1913. évi november hó 1-én lejáró bérleti szerződése ujabbi 3 évre az eddigi feltételek mellett meghosszabbittassék. A képviselőtestület névszerinti szava zás után a kérelemnek helyt ad és az ed­digi bérlőnek további 3 évre évi 716 kor. bérösszegért a lakást kiadja. 4. A v. árvaszék bemutatja az 1912. évi gyámtári számadásokat. Ezzel kapcso­latban javasolja, hogy a tartalékalapnak 5984 K 29 f kamatjövedelme az elhagya­tott gyermekek segélyalapjához átutaltas­sék. Javasolja továbbá, hogy kezelési juta­lék, őrzési dij és kezelési felesleg cimen befolyt 2791 K 58 f esatoltassék a tartalék­alaphoz. A képviselőtestület az árvaszék jelen­tését tudomásul veszi, javaslatait egész ter­jedelmében elfogadja és az összes iratokat jó vágyás végett a belügyminiszterhez fel­küldi k. 5. Jelentés a népkonyháról. A képviselőtestület megbízza a polgár­mestert, hogy a népkonyha céljaira egy al­kalmas helyiséget béreljen ki és ha ilyet annyi bérösszegért, amennyit az eddigi nép­konyha segély kitesz, vagyis 510 koronáért nem találna, ugy a képviselőtestület az eset­leges többlet különbözetet a népkonyha bi­zottságnak megtéríti. 6. Városi tanácsos jelentése az Antal­házi pusztán leégett istáló felépítése iránt. Az áll. választmány azt javasolja, hogy a legolcsóbb ajánlattevő, Gzifra vállalkozó ajánlata adassék ki felülbírálás céljából Kris­tóffy Gyula máv. főmérnöknek ós ha ezen ajánlat megfelel az előirt követelményeknek, ugy az építéssel bizassék meg Czifra József vállalkozó. Dr. Hoffner Sándor az áll. választmány javaslata mellett érvel. Billitz Ferencz tekintve, hogy olcsóbb pályázó is jelenlkezett, kéri az uj pályázat kihirdetését. Szótöbbséggel kimondotta a képviselő­testület, hogy rövid záros határidő mellett uj országos pályázatot hirdessen a városi tanács és annak eredményéről tegyen újból jelentést a képviselőtestületnek. 7. Gráf Ödön pápai lakos kötelező nyi­latkozatban bejelenti, hogy a Deák Ferenc utcai sarokházát (kávéház) a városnak 68 ezer koronáért hajlandó örökárban eladni. Dr. Hoffner Sándor, dr. Scheiber Jenő, Győri Gyula, dr. Adorján Gyula és Billitz Ferencz felszólalásai után egyhangúlag a következő határozat hozatott: A képviselőtestület hajlandó a Graf­házat megvenni, de csak oly feltétel alatt, ha a szomszédos Németh István házra is kapna a város opciót. Utasítja a polgármes­tert, hogy ez érdemben érintkezzék Németh István háztulajdonossal és ennek eredmé­nyéről tegyen jelentést a képviselőtestület­nek. 8. Baldauf Gusztáv v. képviselő ja­vaslata a Tüzoltó-utea és Árok-utca nyugoti részének, valamint a városmajor területé­nek rendezése tárgyában. A kisajátítandó házak megnevezése, azoknak ertéke és általában a rendezés költ­ségelőirányzata a városi képviselőknek tér­képpel együtt tanulmányozás céljából már korábban kiadatott. lépésekkel kimérte a távolságot és a felek felemelt pisztollyal bátran állottak egymás­sal szemben. — Egy . . . kettő . . . három! — hangzott harsányan a vezénylősegéd szava. A lövés eldördült, a báró összeesett, a golyó átfúrta a nyakát. Egy negyedóra múlva Durieux beje­lentés nélkül rohant be Hériot asszony sza­lonjába, aki mikor Georges-ot meglátta, el­sápadt, ingadozott és a fotel támlájába ka­paszkodva, tompa hangon kérdezte: — Meg . . halt? — Igen, a golyó átfúrta a nyakát. A nő zokogva a fotelbe rogyott; Du rieux hozzá sietett, hogy támögassa, de Hériot asszony elutasító mozdulattal távol tartotta magától: — Hozzám ne nyúljon . . . gyilkos, áruló! — De asszonyom . . . — Mindent tudok, ne mentegesse ma­gát 1 Meneküljön, mielőtt gyáva tettét a rendőrségnek tudomására juttatnám ! Durieux mélyen megrendülve, lehor­gasztott fővel, ingadozó léptekkel vánszor­gott ki a szalonból és szobájába visszavo­nulva újra megírta eltépett búcsúleveleit. legjobb barátomat, vagy pedig magamat lövessem le általa ! Nem ; ilyen ostobaságot nem cselekszem 1 Nem szoktam hízelegni, de azt kijelentem őszintén, hogy téged sokkal jobban szeretlek, mint egy egész tuczat efajta nőt és ha már választanom keli, inkább téged választalak és örökre istenhozzádot mondok Hériot asszonynak. Durieux nagyot sóhajtva válaszolt : — Ugy hiszem, hogy baráti ajánlatod már későn érkezett. — Miért ? Az egész ügy csak kettőnkre ! tartozik és mi függetlenül azt tehetjük, amit akarunk. Természetesen, a párbajnak azért meg kelf (öitenni, de segédeink tudta nélkül csak fojtást teszünk a pisztolyokba és komolyan végigjátszuk az egész komédiát. — Sájnalom, de tartok tőle . . . — Nincs mitől tartanod ... A dolog rendben van és holnap, a párbaj után együtt ünnepeljük szerencsés menekülésünket De most sietek, hogy valaki véletlenül nálad ne találhasson. A viszontlátásra — a küzdő­téren . . . holnap 1 A báró gyorsan eltávozott és Durieux összetépte a megkezdett búcsúleveleket. Estalkonyatkor ott barangolt a gyalog uton, az illatos mezők mentén, amikor hir­telen Hériot asszonnyal találkozott, aki üd­vözletül kezét nyújtotta feléje, azután elkí­sérte egy ideig sétájában. — Tehát holnap ? — kérdezte jelen­tősen a nő. Egy pillanatnyi szünet után Durieux kényszerült mosollyal igy szólt: — És ha a sors nem kedvez, mit irat majd buesuzóul gyászkoszorum szallagjára ? — Hát olyan reménytelenül néz a pár baj elé ? — Az ember sohase tudhatja, hogy mit rejt méhében a jövő. — Bátorság, Durieux ur, hiszen tudja, hogy csak az élőnek van mindig igaza. Az utczasarokhoz értek, de Georges érezte, hogy a félhomályban a nő fürkésző­leg szegezi rá szemeit, mintha ki akarná találni, hogy milyen gondolatok rajzanak erősen lüktető halántékai mögött. Hériot asszony biztató buesuzóul kezét nyújtotta és lassú léptekkel eltávozott. Durieux hosszasan, merev tekintettel nézett utána, amig alakja el nem tűnt a fák árnyékában. III. Másnap reggel, a párbaj színhelyén hamar átestek a szokásos formalitásokon. A kibékülést mindkét fél büszkén visszautasi totta. Az egyik segéd óvatosságból jó hosszú

Next

/
Thumbnails
Contents