Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-06-29 / 26. szám

XXIII. ó-víol^rSbicrL­Fárpst, 1913. j-CL3D.±-CLS 29. 26. szám. LONY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELÓEIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre G K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 li L A rr S E K F R1GYRS. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Iparfejlesztés gyárakkal. IV. Vállaltam, legutóbbi közleményem­ben, azt a feladatot, hogyan gondolom hát én fejleszthetőnek a magyar ipart, igy egyúttal a pápai ipart, ha a szub venciós gyáralapitást céltalannak, ká­rosnak minősítem ? Tudoni, megróttak már érte, — hogyha nem értek vala­mihez, minek ütöm bele az orromat ? Igyekeztem azért a fölvetett s tag lalt kérdésben tájékozódni azoknál, a kik — szakértők iparügyekben. A „Magyar Mérnök és Építész-Egylet" 1912. novemberben és decemberben vitasorozatot rendezett a „hires és hír­hedt" Taylor-rendszerről, a mi alatt az erőkifejtés gazdaságosságát értik különö­sen. Ez a vitasorozat megjelent a ne­vezett egyesület közlönyében, de külön is sajtó alá rendezte Méhely Kálmán, a Gépgyárosok Egyesületének vezértit­kára (kiadta a Pátria, 1913 ); ezenkívül külön tanulmányt dolgozott ki a kér­désről Szabó Ervin, egykor valamelyik minisztérium főtisztviselője, — most a székesfővárosi könyvtár igazgatója, me­lyet a „Szocializmus" folyóirat közölt 1913. évi április havi füzelében. Ebből indulok ki. Hogy akár az emberi, akár a géperőt gazdaságosan használhassuk ki, tehát fokozzuk hasznos teljesítő képességét s küszöböljük ki a fölösle­ges erőpazarlást, azt célozza a Taylo rizmus. Uj és nagy értékeket megmoz­gató tudomány tehát, mely a géperőre nézve a természettanból, vegytanból és közgazdaságtanból, az emberi erőre nézve pedig a biologiából, physologiából és a lélektanból szedi a fegyverzetét. Alap­elvei : 1. idő és mozgástanulmányok. Szakértő mérnökök próbálják ki és írják elő, hogy egy-egy munkarészlet teljesitéséhez milyen mozgásra van szükség és milyen fölösleges ? Minden munkateljesítést legegyszerűbb elemeire bontanak s egyenkint vizsgálják cél szerűségét vagy célszerüllenségét; az idő megállapítás ezekre a célszerűek­nek fölismert és kötelezően előirt moz­gásokra vonatkozik. F. B. Oilbreth mérnök pl. „Mozgástanulmányok" (Mo­tion study) cimü könyvében írja le azt a kísérletét, mellyel a falazó kömives mozdulatát 16-ról 4-re redukálta, — ami négyszeres munkateljesítés. Egy másik vasmunkásról olvastam, aki na ponta 4 waggont rakott meg nyers vassal. Taylor megtanította a célszerű fogásokra és mozdulatokra s az ered­mény napi 14 waggon rakás volt. 2. A munka irányítása és ellenőr­zése. Amit eladdig egy elő munkás, fel­ügyelő, hajcsár végzett, szilaj energiá­val, azt a munkát megosztották irodai és gyári teendőkre — nyolc ember kö­zött. (Az irodában : idöfelvevő ; munka­menetrend készítő ; utasítás készítő ; döntő — nézeteltérésekben műhely­mester és munkás között. A műhelyben pedig : előkészítő ; sebességmérő ; kar­bantartó és ellenőrző.) 3. Magas munkabér és alacsonyter­melési költség. Mivel a munkabér a ter­melési költségek jelentéktelen részét ké­pezi (4—20 százalék közé teszi Szabó Ervin), a munkabér 10—20—50 szá­zalékos emelkedése a termelési költsé­get V 2—1—2 százalékkal fokozza a minimumnál; ez pedig bőséges fede­zetet talál a néha négyszeres munkatel­jesítményben. Emiitettük föntebb Gilbreth kömi­vesét és Taylor vasrakodóját; de ezek amerikai példák. Szabó szolgál európai példákkal is. Iíeztranek, a prágai vasipar r. t. igazgatója közlése szerint egy mm. nyersvas termelési költsége volt náluk 5-86 K 1901 ben, melyből 0.2796 1\, azaz 28 fillér esett munkabérre ; gaz­daságosabb berendezés mellett 1912­ben 6*94 K termelési költségből 0'25 K esett munkabérre. o^ TÁKCZÁ: Az előkelő társaság, Mikor a pókhasú, vörösarczu, kék bár­sonyfrakkba és fehér harisnyába bujtatott majordomus szertartásos ünnepélyességgel feltárta a szalonajtó szárnyát és stentori hangon jelentette, hogy „az ebéd tálalva van", rögtön elnémult a zajos társalgás és az előkelő társaság tiszteletteljes csendben sorakozott, hogy ünnepélyesen bevonuljon a nagy ebédlőterembe. Az illatos virágokkal és csillogó, ér­tékes teritékekkel díszített asztal valóságos remekmüve volt a jóizlésü fényűzésnek. A vendégek a teritékekre helyezett finom, cí­meres névjegyek szerint könnyen elhelyez­kedtek és minden szék mellett diszes egyen­ruháju lakáj feszengett. — Az asztalnál összesen tizennégyen ültek. Négy fiatal asz­szony káprázatos, dekolletált toalettben és tíz, érdemrendekkel és szallagokkal gazda­gon díszített férfi, akik az ünneplendő hires diplomata tiszteletére összes rendjeleiket kirakatba helyezték, éppen ugy, mint a hölgyek, akik ez alkalomra szintén kiürí­tették ékszerszekrényük egész tartalmát. Ez tehát az úgynevezett előkelő tár­saság, a születés és pénz arisztokráeziája! Az ünnepelt diplomata feszesen ült a házi­asszony oldalán, a többiek pedig a megil­lető rang szerint sorakoztak egymás mellé. A kiszolgálás zajtalanul folyik ; a la kájok mint túlvilági szellemek nesztelenül lebegnek végig a puha szőnyegeken, a po hámok pedig diszkrét, halk hangon suttogja a vendégek fülébe a felszolgált borok mi nőségét. Leves után újra megindul a társalgás. A közvetlen szomszédok félhangon, banális szavakat váltanak egymással és mégis mennyi udvariasság a tartózkodó mozdulatokban, milyen titokzatos jelentőség a váltott pil­lantásokban és milyen előkelő fanyarság az erőltetett mosolyokban. Mikor azonban már a finom ó-burgundi bor megtette hatását, a társaság is élénkebb és szellemesebb lett. A tapasztalatokban és emlékekben idősebb férfivendégek született csevegők voltak és a jelenlevő hölgyek elragadó szép­sége arra ösztönözte őket, hogy szellemes ós lovagias versenyre keljenek egjmással. A tréfás ötletek, szellemi rakéták visszhangra találtak a nőknél és csakhamar kifejlődött a zajosabb és kedélyesebb társalgás, egyes külön csoportok közt. A hírneves kutató, aki csak nemrégiben tért haza Afrikából, hallgatóit egy elefántvadászat kalandjaival szórakoztatja minden kérkedés nélkül, naho alkalomadtán szerényen megjegyzi, hogy az egyik kaland komoly sérülésével végző­dött. Vele szemben egy hírneves, agg tudós finom profilja hajlott a ház asszonyához közel, aki még fiatal, szép, karcsú termetű, szőkehaju és szikrázó feketeszemű asszony volt és láthatóan jó kedélyben hallgatta az agg tudós szellemes fejtegetéseit. ELVÁLLALs <f Földes és Tsa oki. mérnök mórnöJsii és éjp± _tési ±:r?ocLága» . PÁPA, Széchenyi-tér 5-ik szám, Kohn Adolf-féle házban. Földméréseket, parcellázásokat, birtok­és határrendezéseket, községi köz- és dülőut kitűzéseket és mindennemű mérnöki munkálatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents