Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-06-15 / 24. szám

3CXIXXI- évfolyam. ^ébjp&bj 1913. j"clxlx-CLS 15. 2í4z. szám PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POIi li A T S E K F R I G Y E 8. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- ós papirkereskedésében. A és a 1 Érdekes, de nem váratlan hir jelent meg a „Városok Lapja" ez évi 21-ik számában. Arról szólott, hogy azok a városok, amelyekkel megindultak a tárgyalások az uj katonai laktanyák létesitésére, egymásután keveslik a katonaság részéről megajánlott térítési összegeket s a rossz pénz viszonyokra utalással a befektetendő töke megfelelő kamatoztatását kívánják. Hozzáteszi a tudósítás, hogy a honvédelmi minisztériumban az a vé­lemény kerekedett felül, hogy az alku­dozó városokkal meg kell szakítani a további tárgyalásokat és azokat más városokkal kell megkezdeni. Hát ez a hir mindenesetre érde­kes. De egy csöppet sem váratlan. Azok előtt legalább, .akik a beszálláso lási törvényt és a laktanyák építésére vonatkozó tárgyalásokat ismerik, de egyúttal ismerik és figyelemre méltatják a mostani építkezési költségeket, meg a pénz drágaságát, éppenséggel nem váratlan. TÁKCZA Bizalmas közlés. — Kényelmes a maga otthona? — — kérdezte Gobinné. „ — Milyen lehet egy agglegény ott­hona? — felelte Menetrier. Góbin egy pohárka cognacot melen getett hatalmas, jól ápolt kezei között. — Azután egy hajtásra kiitta és fölkiáltott: — Ne higyj neki! Elragadó lehet a lakása. Neki mindig csodálatos Ízlése volt és én emlékezem egy ilyen legénylakásra, rózsaszinü tapétákkal és egy márvány nim­fával . . . — Nagyszerű 1 — ellenkezett Lucien, — még majd elhiteti, hogy az én otthonom valami rosszhírű hely. Pedig r.incs annál békésebb hely: egy polgári ebédlő, egy jegyzői iroda . . . És az asszony nevetett arra a gondo­A beszállásolási törvény évtize­dekkel ezelőtt készüli. Abban az úgy­nevezett térítési dijak az akkori épít­kezési költségek arányában vannak meghatározva. A katonaság képviselői a laktanyák általános tervezetének ké szitésére hivatott helyi vegyes bizott­sági tárgyalás során kénytelenek a törvényhez alkalmazkodni. Ennek ke­retein tul nem terjeszkedhetnek és a törvény köti a minisztériumok kezét is. A városok, mikor szóba kerül, hogy a katonaság részére laktanyát kell épiteniök, kapva-kapnak az alkal i raon. Minden város örül, ha a katona­ság száma szaporodni fog. Egymással kelnek versenyre a városok, hogy melyik nyerje el a katonaságot. Mikor aztán a helyi vegyes bizottsági tárgyalás eredménye nyilvánvalóvá lesz, követ­kezik a nagy kiábrándulás. Kiderül, hogy a kiszámított térítési dijakból a felépítendő laktanya építésére felveendő kölcsönnek az annuitásai sem telnek ki megközelítőleg sem, nem hogy a fenntartási költségekre is maradna va­lami. És ez egészen természetes. Az építkezési költségek a közel három és fél évtized előttiekhez viszonyítva, ami­kor a beszállásolási törvény készült, összehasonlithatlanul magasabbak. — Kölcsönt csak igen drágán lehet kapni, ha ugyan egyáltalán lehetne. Mert hi­szen a legnagyobb pénzintézetek, me­lyek azelőtt néhány évvel egymással versenyeztek, hogy melyikük adhat köl­csönt a hitelt kereső városoknak, ma sajnálattal tudatják : nincsenek abban a helyzetben, hogy ajánlatot egyáltalán tehetnének. A körülmények kérlelhetetlen logi kája szerint kellett tehát bekövetkezni annak az állapotnak, hogy azok a vá rosok, amelyekkel a laktanyák építésére vonatkozó tárgyalások folyamatban vol­tak.. egymásután keveslik a kiszámított és megajánlott térítési dijakat és a befektetendő töke megfelelő kamatoz­tatása ellenében volnának csak hajlan­dók a megtervezett laktanyákat felépí­teni . A tudósítás szerint most a hon­védelmi minisztériumban az a véle­latra, hogy milyen életmódot, kell folytatni az ő barátjuknak. Persze, ha valaki negy­venhárom éves koráig nem nősül meg ! — írja hát le már a lakását! Ha be lépünk, jön az előszoba . . . Menetrier ehelyett azonban egy aján­latot tett: — Tudja mit. ezt sokkal egyszerűbben is megtudhatja! Nyolcz év óta hetenkint egyszer itt ebédelek, anélkül, hogy egyszer is viszonoztam volna vendégszeretetüket. Szerencséltessenek meg azzal, hogy a leg közelebbi szerdán nálam ebédelnek. Góbiimén meglátszott, hogy kínos za varba jutott. — Mekkora ostobaságot csináltam a kérdésemmel! A világért sem akarjuk ter­helni, egy agglegény nincs ilyesmire beren­dezkedve, hogy vendégeket fogadjon, csak zavarnék. De Alfréd máris a legnagyobb öröm­mel állt rá. — Ugyan, hallgass! Lucien nagyra becsülendő férfiú! Pompás dolog lesz! De tudod, Lucien, semmi mást, mint levest és egyféle hust! Csak pezsgő legyen hozzá! És ha nem fogsz minden sarokban női arc­képekre bukkani, Alice, ugy ennek csak az lesz a magyarázata, hogy miattad eldug­dossa őket 1 Ez a barátja ellen intézett kirohanás őt magát mulattatta legjobban. Alfréd ma­gas, erős, joviális ember volt, aki kopasz fejével, kövérségével egy gyermekhez ha­sonlított. Örökösén nevetett és előreálló hasával közeledett mindenkihez, akihez be­szélt, szeretett világfinak látszani és az életet valami nagyszerű tréfának tartotta. Örökösen Luciennek karcsú termetét kifo­gásolta, meg a félénkségét, a szürkülő haját és finom arczának buskomorgását. Össze­hasonlította őt a feleségével, akinek "mo­solygása mindig komoly maradt és akinek arczán olykor fájdalmas nyomokat fedezett fel, amelyeknek okát azonban nem nagyon igyekezett megtalálni. Földes és Tsa oki. mérnök mérnöki és é;p±-tés± irodája PÁPA, Széchenyi-tér 5-ik szám, Kohn Adolf-féle házban. ELVÁLLAL: Földméréseket, parcellázásokat, birtok­és határrendezéseket, községi köz- és dülőut kitűzéseket és mindennemű mérnöki munkálatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents