Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-06-08 / 23. szám

is. A magyar Élet annyi tehetséges színművészt produkál, hogy azoknak tizedrésze sem talál a fővárosban kellő működési tért. Jut elég elsőrendű művész a vidéki színpadoknak is, vau akarhány provinciális színházunknál működő színész, kinek neve tündöklő betűkkel lesz irva a magyar műtörténelem lapjaira. Patek társulatánál is találhatni elég elsőrangú művészt, akik bármely fővárosi színpadnak díszére válnának és néhányukkal pár év múlva bizouyosan találkozni fogunk ottan. Általánosan elterjedt balitéletek ellen, melyek hamis életfelfogáson, sok oldalról legyezgetett hiúságon, túlfokozott önértékelésen és a lélekbe mélyen beedződött emberi gyengesé gen alapulnak, igen nehéz érvekkel küzdeni, de ha csak néhány ilyen fejlettebb ízlésű vidéki szinházkerülőt sikerül arra bírnom, hogy keresse az alkalmat azon meggyőződésre, hogy a magyar tehetségről fejtegetett elmélet igaz e, vagy nem : akkor nem íródtak hiába ezek az igénytelen sorok. Tavaszi sziniévadunk sikertelen ségének speciális pápai oka az itten kifejlődött, túltengő dilettantizmusban gyökeredzik. Az év három negyedrészében alig múlik el egy hét, amikor uem lenne kötelességünk valamely műkedvelő előadásban „gyönyörködnünk", A műkedvelő előadások női szereplőinek szükséges toilettejeire fordított kiadások körülbelül száz intelligens családnak szórakozásra szánható pénzforrásait kimerítik, igy aztán ezeknek a csalá dóknak színházra nem jut. Már pedig mindenki megengedi, hogy a leggyatrább színházi előadás is nagyobb mű kontra Bloch ügyben periratokat csinálni, — tette hozzá mély keserűséggel. — A czime: „A rablelkek". Öt éve dolgozom rajta, öt hosszú éve, ha el tudok bújni néha. De folyton zavarják az embert, hiszen tudja. A kéziratait visszaadom, megtoldva egy jó tanáccsal. Más irányban dolgozzon, kedves Márton fiam. Tömör dolgokat írjon, hagyja a szivárványt a hígvelejű poétáknak. Most pedig felolvasom a második felvonás ötödik jelenetét. A szin : pazarul berendezett szalon a herczeg palotájában. Fenéken ajtó, balra ablak. A szinen a herceg, a fiatal hercegnő és a lelkész fia. A hercegnő egy kis kerek asztalkára támaszkodva, esdőleg néz a herczegre. A lelkész fia sápadtan, de büszke öntudattal szól a herczeghez : — Nem ugy, kegyelmes uram ! Nem tekinthetek ugyan vissza százados ősökre, de a magam erejéből lettem férfivá. Az ajtó kinyílt és doktor Fekete ijedten dugta a háta mögé a ,,Rablelkek"-et. Bizonytalanul hátrált az asztala mellé és komoly képpel nézett szét a periratok közt. Doktor Feketéné rózsaszín pongyolájából hatalmas pacsuli felhők áradtak. Csinos, kövérkés asszony volt, de a szeméből látszott, hogy semmi érzéke nincs a drámaíráshoz. — Emil, el ne felejtsd, hogy este ér tem kell jönnöd a szabónőhöz ! Ifjabb Blazsevácz nyakig beleütötte a tollat a tintatartóba, a princzipális pedig álmosan, sok lemondással folytatta: — Tehát: alperes tagadja, hogy megég átvette volna a kérdéses árut . . , élvezetet nyújt, mint a legsikerültebb dilettánselőadás. Ha már műkedvelőink szereplési vágyukról lemondani nem tudnak, ne adjanak elő fényes kiállítású darabokat, melyek a szülőket óriási költségbe verik, ne akarjanak a színpadon másutt sehol nem használható ruhájukkal, hanem tehetségükkel tündökölni. Akkor majd jut a színházra is. Igaz, senki sem kötelezhető a színházlátogatásra. Sok ember becsületben megőszül, anélkül, hogy valaha színházban lett volna. A basi bozukok és a zulukafferek boldogan hunyják örök álomra szemeiket, anél kül, hogy valaha színház belsejét látták, vagy a színház létezésének hírét is hallották volna. De Pápa a reformáció keletkezése óta mindig a Dunántul kiváló kulturgócpontja volt, ránk nézve becsületkérdés, hogy színházunk évenként pár hónapra kellemes otthont nyújtson egy elsőrangú vidéki színtársulatnak. A magyar törvény, a magyar törvényhozás elismerte, hogy a színház elsőrendű nemzeti, művészi és társadalmi tényező, — dacára annak, hogy sokan csak üzleti vállalkozásnak akarják, tekinteni, — midőn állandó állami subventióval támogatják a magyar színészetet. A napi sajtó is tudatában van annak, hogy a színészet épen olyan fontos tényezője a kulturélet nek, mint az irodalom és a képző művészetek, azért nyit naponkint lap jaiban sokkal nagyobb rovatot a színészetnek, mint az irodalomnak és képzőművészetnek. Pápa város tanácsa és közönsége, mely igazán nem oka annak, hogy e téren nem irányítják jobban, szintén elismerte, hogy a magyar szinrnüvészetet elsőrangú kulturtényezőnek tekinti, mikor min den lehetőt elkövet, hogy a színészetnek az eddiginél nagyobb, díszesebb, Pápa városhoz méltóbb hajlékot emeljen. De eléri-e vele célját, ha e nagyobb, díszesebb Tháliatemplom aránylag rövid színházi saiso nunk alatt esténkint még nagyobb ürességtől fog tátongani ? Már pedig ez az eshetőség biztosan be fog következni és a nagyobb, díszesebb színház építésére forditaudó összeget előre is az ablakon kidobott pénznek tekinthetjük, ha színházi vi szonyainkon alapos változást nem eszközlünk. Hogy melyek ezen változások és ezek mi módon érhetők el, azt egy második cikkben fogom fejtegetni. —i —6. Városi közgyűlés. — 1913. junius 2. — Zajos és heves viták között folyt le a mult hétfőre egybehívott képviselőtestületi közgyűlés. Ezen viták a bordélyházak áthelyezése és a rendőrbiztosi állás betöltése 1 kérdéseinél lettek provokálva. Mindkét kérdés határozatánál néhány szótöbbség döntött. A bordélyházak az Irhás utcában lesznek áthelyezve, a rendőrbiztosi állás a városi tanács javaslata ellenében be lesz töltve. (Elég hiba 1) A számos napirendelőtti felszólamlások és a hosszas viták folytán a tárgysorozat néhány pontja az idő előrehaladottságánál fogva a jövő közgyűlés napirendjére lett kitűzve. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Teli Anasztáz, Billitz Ferenc, Koréin Vilmos, Keresztes István és Szeleczlcy Ferenc képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt dr. Löivy László a képviselőtestületnek azon határozat helyesbítését kívánja, hogy a közvágóhídon csak egy állatorvos alkalmaztassák. Minthogy a képviselőtestület Pápai Lajos állatorvos alkalmazását Bognár János állatorvos nyugdíjazásáig is kimondotta, ennélfogva a kérelem felett napirendre tér. Billitz Ferenc indítványozza, hogy a pozsonyi tüzkárosultak javára segélyt szavazzon meg. A képviselőtestület megbízza a városi tanácsot, hogy saját hatásköréhez képest megfelelő segélyt utaljon ki. Beesey Ferenc azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy mit szándékozik tenni, hogy a helybeli kőművesek a Hungária műtrágyagyárnál munkát kapjanak, amennyiben 50—60 segéd munka nélkül van és a gyár idegen győri és bpesti kőmüvessegédeket alkalmaz az építkezésnél. Polgármester válaszában kijelenti, hogy érintkezésbe fog lépni a munkaadókkal és minden lehetőt el fog követni, hogy a munkanélküli kőmüvessegédek a vállalatnál alkalmazva legyenek. A választ ugy a képviselőtestület, mint interpelláló helyesléssel tudomásul vette. Ugyancsak Beesey Ferenc kérdést intéz a polgármesterhez a húsárak emelkedése miatt, amennyiben a hentesek a közvágóhid megnyitásával a sertéshús árát 16 fillérrel emelték, noha a sertés olcsóbb lett. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a henteseket fel fogja szólítani, hogy a sertéshús árát a sertések árának megfelelőleg szállítsák le, ellenesetben a hatósági hentesszéket kénytelen lesz felállítani. A választ ugy a képviselőtestület, mint interpelláló tudomásul vette. Muli József azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy mikor szándékszik a Gyimóti uton a gyalogjárdát és a Rohonczy utcában az uttestet elkészíttetni ? Polgármester válaszában kijelenti, hogy amint a megrendelt kő megérkezik a járdát elkészítteti, az uttestet csak akkor, amidőn erre a fedezet meg lesz. A választ ugy a képviselőtestület, mint interpelláló tudomásul vette. Végül újból Muli József az Erzsébetligetben az illemhelyek felállítását sürgeti és kérdi a polgármestert, hogy mikor lesznek ezek felállítva ? Polgármester válaszában kijelenti, hogy erre nézve már ajánlatok lettek több helyről bekérve és amint megérkeznek, a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. Miután a válasz tudomásul vétetett, áttértek a napirendre. 1. Garay-utczai lakosok kőszegélyes gyalogjárót kérnek. A képviselőtestület a járda készítését elrendeli azzal, hogy a háztulajdonosok tartoznak a szegélykő árát a járdaszabályzat értelmében megfizetni.