Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-06-08 / 23. szám

IXIXIIXI- évfolyam ­IPórpet, 1913. j-a_3=L±"CLS 8. 23. szám PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGY E S. HIRDET ESEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Iparfejlesztés gyárakkal. ni. Azt kerestem idáig, fejlődik-e a magyar ipar a szubvenciós, protekciós rendszer által; minthogy ennek jelen­ségeit nem birtam fölfedezni, söt mert a protekció egyenesen kizárja a sza badversenyt, tehát voltakép fejlödésel­lenes — föl kell vele mielőbb hagyni — az volna most a kötelességem, mondjam meg hát, ha tudom, hogyan kell az ipart, különösen a nagyipart ki­fejleszteni, másszóval életképessé tenni. Alkalomadtán nem zárkózom el a fel­adattól ; de most kiakarnak zökkenteni vágott csapásomból, hát kénytelen va­gyok megállani, hogy ne mondjam, helyt állani azért, amit idáig mondottam, vagy lénykép elfogadtam. Mert csak kétségbe nem vont adatokból lehet annyira-mennyire valószínű következ tetéseket levonni. E lap jun. 1-i számában megjelent a „Szövőgyár cáfolata" — de nem a gyár nevében s felelősségére, hanem e lap t. szerkesztőjének szövegezésében. T.ARGZA. Nincs ez ellen semmi kifogásom ; söt tovább megyek ; egyenesen olybá ve­szem a „cáfolatot", mintha maga a gyár közölte volna hivatalos könyvei ki­vonatakép; de már a következtetéseket nagy sajnálatomra nem fogadhatom el, söt helyettük egészen másfélékhez jutok. Ténynek fogadom el, de kirekesz­tem, egyelőre, okoskodásomból a beteg­segél yzö járulékot; a cáfolat szerint a szövőgyár vállalati pénztára ugyanazon járadékkulcs szerint, mint a ker. beteg­segélíjzö, bevesz tagjaitól 1815 K-át s visszafizet segélyül 1760 koronát fe­jenként ; a ker. betegsegélyzö bevesz fejenként 15"96 K-t, visszafizet 10"76 koronát. Ebből tehát az következik, hogy a ker. betegsegélyzö adminisztrációja tízszer annyiba kerül, mint a vállalatié (5 korona 20 fillér — 55 f), de az is, hogy a vállalati pénztár nagyobb bevé­telére nagyobb kiadások miatt van szükség ; több a betegedés. Ha itt esetleg tisztázni való van, végezze el a kétféle pénztár egymással. Én csak a humánus jelzőt törlöm a vállalati pénztár eljárása mellől; végzi feladatát pontosan, lelkiismeretesen, er­ről nincs kétségem ; de a humanismus­nak ez eljáráshoz "Semmi köze, hiszen a vállalati pénztár a járulékokból fizeti vissza a segélyt; a humanismus ott kezdődnék, ahol a pénztár többet fi­zetne vissza tagjainak, mint amennyit befizetnek, vagyis javadalmazná a pénz­tárt sajátjából is. Szavam van azonban a munkabé bekhez, a keresethez, a munkaidőhöz s az egészségi állapotokhoz. Kezdjük e legutóbbin ; a vállalati belegsegélyzöt leginkább a vidékről be­húzódott mezőgazdasági munkások veszik igénybe. Ezt nem tudom elhinni, se megérteni; ennek éppen ellenkezőjét tartom igaznak ; a szabadban foglalko­zás épiti a szervezetet, szolgálja az egészséget; a leghosszabb élelü, leg­izmosabb embereket a mezőgazdaság körében találjuk ; igy tudja ezt az or­szágos statisztika. Mert ha tényleg a faluról jött munkás jelentkezéskor beteg, a gyárnak fel se volna szabad venni; ha fölveszi, A PRINCZIPALIS. Az öreg Blazsevácz, akinek virágzó bélésáiu üzlete volt a Viola-utcában, meg­lepődve nézett ifjabb Blazsevácz Mártonra. — Hogy mondod ... ? Hogy te tanár akarsz lenni ? Szent Isten, ez a fiu tökéle­tesen megbolondult. Tanár! Nyolcz évig nehéz pénzeket költök rá, latinul meg gö­rögül taníttatom és P végén tanár akar lenni! Inkább bedugtalak volna a boltba és most értenél a chlolhhoz meg a sershez. Ügyvéd leszel és punklum ! Az ügyvéd — az ur. Az ügyvédnek nem parancsol senki és pénze van. Hogy te irodalommal akarsz foglalkozni ? Mi az ? Abból akarsz te élni, hogy ócska könyveket olvasol, vagy — ezt már őszinte megvetéssel mondotta az öreg — talán verseket akarsz írni '? Elég volt. Be foglak adni egy ügyvédi irodába és ke­reseteket fogsz irni. Az is irodalom. És ha helyén lesz az eszed, később a saját há­zadban fogsz nevetni fiatalkori bolondságai­don. Nekem is voltak ábrándjaim, én gyáros akartam lenni és Angliába készülődtem, most meg bélésáruban dolgozom a Viola utcában. Vedd az uj kabátodat és megyünk az ügyvédhez I — Ez itt a fiam, — mutatta be egy félórával később doktor Feketének. — Most érettségizett és az anyja szeretné, ha tanár lenne, holott a fiúnak határozott tehetsége van a joghoz. Az ősszel beiratkozik az egyetemre és én meg vagyok róla győződve, hogy hamarosan jobbkeze lesz a doktor urnák. Kitűnően tud latinul és nagyon sze­ret irni, ugy hogy mindent rábízhat. Az ügyvéd csöndesen bólintgatott. Vé­kony, sárgaképü kis ember volt, álmos, barnaszemü. Izzadt tenyerét beletörölte a házikabátjába és elbúcsúzott: — Holnap reggel fél kilencz órakor tessék eljönni. Azután majd megkezdjük a munkát. — Látod, — szólt az öreg Blazsevácz a lépcsőn. — Ez az ember ügyvéd. Mi baja van neki ? Semmi. Ez ur. Te is ur lehetsz, ha összeszeded magad. Ifjabb Blazsevácz másnap szomorúan baktatott az iroda felé. Pompá3 nyári reggel volt, az ég tiszta, a levegő édes és ifjabb Blazsevácz elszorult szívvel kotort elő a zsebéből egy sürun teleírt papirost. Tegnap este irta, kusza betűkkel, lopva, arnig az öreg a Lloydot olvasta az ágyban. Kisimí­totta a gyűrött lapot és áhítatosan olvasta : „. . . Es^ leszállott az éj, mint bódító, illatos álom. Es megremegett az asszony teste ..." Sóhajtva dugta el és szaladt tovább. A száraz kis ügyvéd már az íróasztalánál ült. Közönyösen nézett rá az álmos szemé­vel. Most rettenetes napok jöttek. Blazse­vácz órák hosszat körmölt, később aktákkal a hóna alatt nyargalt a bíróságokhoz a forró délelőttökön. A fejében ritmusok ug­ráltak, mondatok, amik ugy hangzottak, ELVÁLLAL: % Földes és Tsa oki. mérnök Földméréseket, parcellázásokat, birtok- l mémöii és építési izrocLáaa, é s határrendezéseket, községi köz- és | , dülőut kitűzéseket és mindennemű p PAPA, Széchenyi-tér 5-ik szám, Kohn Adolf-féle házban, mérnöki munkálatokat. H

Next

/
Thumbnails
Contents