Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-05-11 / 19. szám

A szokatlan nagy késedelemnek tehát oka volt maga a város, midőn a vasbeton munkát betiltotta, oka volt Geiringer, aki nem 1912. okt. 15 én, hanem 1913. január 13 án adta át az épületeket szerelésre, és oka volt a Schlick-gyár, amely 1913. február 13. helyett április 16-án fejezte be a sze­relést. Annál nagyobb örömmel konsta­táljuk, hogy közvágóhidtmk, amely­nek ügye annyi viharos tanácsülésre és közgyűlésre szolgáltatott alkalmat, most, amidőn vtfgre f. hó 3-án ide­iglenes átvétele megtörtént, — né­hány lényegtelen hiánytól eltekintve — mint az alább szó szerint közölt átvételi jegyzőkönyv tanúsítja, kifő gástalannak bizonyult. Az ideiglenes átvételnél, amelyet a végleges rövidesen követni fog, a következők voltak jelen : Iglauer István gyárigazgató és Havas Jakab állategészségügyi felügyelő, mint Pápa város felkért szakértője, Révész Arnold v. főmérnök Pápa a város részéről. Bozzay Ödön mint a Ganz és Társa Danubius gyár megbízottja, Degel Frigyes, mint a Rock István és Első Brünni gépgyár r. t. meg­bízottja, Koblitz Sándor, mint a Schlick­Nicholson-gyár r. t. megbízottja. A bizottság végig nézte az első marha­vágást és disznóölést, szóval is kifejezte elismerését és tetszését a látottak felett, majd a legaprólékosabb vizsgálatnak vetette alá az egész berendezést és a következő jegyzőkönyvet vette fel: „Állategészségügyi szempontból — fel­téve, hogy a műszaki szempontból emelt kifogások és hiányok pótolva lesznek —ugy a sertés- mint a marhavágóhid berendezése és felszerelése a kívánalmaknak, az előírás­nak és Pápa város viszonyainak az állat­egészségügyi felügyelő véleménye szerint mindenben megfelel. Iglauer István, mint a város szakértője megállapítja a bizottságnak, hogy 1912. ju­1 ius hó 11 én kelt 6945/1913. ikt. sz. „vég­ieger kÖltségösszeállitás e t-ban részletesen fel­sorolt berendezési tárgyak kivétel nélkül tényleg leszállittattak és a sterilisator kivé­telével tényleg fel is szereltettek a Schlick Nicholson-gyár által. A Ganz és Társa Danubius-gyár által szállított és a Rock István és Első Brünni gépgyár rt. által felszerelt hűtő berendezés kipróbálása végett a hűtő üzem megkezde tett folyó hó 2 án este 6 óra 30 perckor, f 15 c-fok hőfok volt a hűtőkamrákban. F. hó 3 án 8 óra 30 pkor pedig f 2 Co. — amikor még a falak fel voltak melegedve — a követelményeknek megfelelt és a kellő garantiát nyújtotta. Az üzem megszűntével 3 óra lefolyása alatt a hűtőkamrák hőfoka f 5 Co. ra emelkedett. Természetesen azon­ban, hogy rendszeres, állandó üzemben tar­tása mellett, ezen — eléggé jó eredmények — csak javulni fognak. A város felkért szakértője a függő pá­lya felfüggesztendő consoljai szerkezetének megválasztását nem tartja legcélszerűbbnek, különösen abból a szempontból, hogy az ilynemű üzemekben, szállító berendezések­nél durva bánásmód szokott előfordulni s amennyiben a garancia év alatt a függő gyámoknál (COIÍSOI) akár lazulás, akár törés folytán nagyobb reperaturák állanak be, a város fenntarthatja magának a jogot ezen részekre a garancia időt megállapodás sze­rint meghosszabbítani. Egyes consoloknál észlelt szerelési hi­bák vannak, melyek a Schlick-Nicholson­gyár képviselője Ígérete szerint 14 napon belül kijavíttatnak. A nagy marhavágó kocsi aláhajtójánál könnyebb kezelhetőség szempontjából a lánc hosszabbal kicserélendő. A sertésölő forrázójánál az összekötő kis vasasztal megszélesbitendő, hogy nagyobb sertések a kopasztó asztalról le ne essenek. A villás kis előszerkezetnek emelő­rudakkal való mozgatása gyakorlati szem­pontból aggályosnak látszik, mely körülmény a szállító cég ellen kifogásul nem emelhető, de szállító cég javaslatot tehet ennek meg­változtatására. Az elkobzott husrészek befogadására szánt kocsira szerelt edények fedél nélküliek, ezek fedéllel ellátottakkal kicserélendők, me­lyek zárhatók is legyenek. A Ganz és Tu'sa Danubius-gyár r. t. által szállított léghűtő berendezés és tarto­zékai hiánytalanul felszereltettek és igy an­nak ideiglenes átvételét minden kikötés nél­kül javasolja a bizottság. Tekintettel arra, hogy a vágóhídi le­rendezéseken semmi olyan hiány sem volt ész­lelhető, mely a szállítási szerződésbe ütköznék, igy javasolja a bizottság, hogy ezeknek ideig­1 lenes átvétele a mai naptól számítva eszközöl­| tessék." A Schlick-Nicholson-gyár megbízottja a függő pálya függesztő consoijaira tett azon javaslatot, hogy esetleges lazulás vagy reperatura esetére a garancia idő kitolassék, illetve meghosszabbíttassák, nem tette ma­gáévá, de megnyugtatásul kijelentette, hogy ugyanezen szerkezet igen sok helyen évek óta minden baj nélkül — a gyár által szál­lítva — üzemben van. Színészet Pápán. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy közönségünk nem igen látogatja a színházat, mely körülmény nagyon is befolyásolja a színtársulat tagjainak hangulatát és műkö­dését. A lefolyt héten az előadások mind­egyike gyér közönség előtt játszódott le és akik jelenvoltak, szinte a legnagyobb fel­háborodással Ítélték el a közönség közönyét. Nem tudjuk felfogni, mi az oka ezen kö­zönynek, de azt merjük állítani, hogy a színtársulat ezt a nemtörődömséget nem érdemli meg. Oly előadásokat produkálnak, melyek a legmesszebbmenő műigényeket képes kielégíteni. Közönségünk szeszélyének keli tehát betudnunk a jelenlegi állapotot, ami egyben remélni engedi, hogy ezen sze­szély nem fog sokáig tartani és a legköze­lebbi alkalommal telt házakról fogunk re­ferádákat irni. A lefolyt héten megtartott előadások­ról a következőkben adunk referádát: Szombaton a mult őszi évad egyik sláger operettje, „A limonádé ezredes" lett kitűnő előadásban színre hozva. A főbb szerepekben Albert Böske, Csengeri Stefi, Sellő Renée, Tihanyi, Faludy és Szalay je­leskedtek. A gyér számú közönség kitűnően mulatott és a szereplőknek is bőven kijutott a tapsokból. Vasárnap délután „Az asszony faló" operette ment. Dacára a csekély számú kö­zönségnek, a szereplők a legnagyobb ambi­— Emmy ! — szólalt meg a férj. — Mit kívánsz ? — Csak azt akartam mondani, hogy nem igaz, hogy elkergettelek ! — De igaz l — válaszolt sötéten az asszony. — És jogod volt hozzá! Ha én férfi volnék, én is igy tennék, ha a felesé­gem megcsalna! — Miért tetted ezt velem ? — kér­dezte kétségbeesetten Charles. Az asszony keserűen és gúnyosan fel­kaczagott. — Miért ? Hát tudom én azt ? Talán azért, mert szerelmeddel és gyengédséged del túlságosan elkényeztettél és már nem birtam elviselni a tartós boldogságot! Vagy talán az csábított a rosszra, hogy te mindig túlságosan jó voltál hozzám, mit tudom én? Egy ideig mind a ketten elhallgattak és saját gondolataikkal tépelődtek. — Szeretted ? — kérdezte végre tompa hangon a férj. — Nem 1 kiáltotta határozottan Einmy. — Akkor hát miért tetted ? — kér dezte fájdalmasan a gyáros. — Mondtam már, hogy nem tudom ! — jelentette ki határozottan az asszony. — Ösztönöm sarkalt, éppen rugy, mint ahogy a tolvaj lopni kénytelen ! És az a cseléd, aki meglopott, megérdemli, hogy elkergesd a házadtól, ehhez jogod van I Ezzel felállt és lezárta a második bő­röndöt is. A zajra Charles megrázkódott és hátrafordult az ablaktól. — Az orvos ugy vélekedik, hogy nem szabad elutaznod 1 — Miért ? — Az egészséged miatt. Az időjárás kellemetlen, ő nem vállalhatja egészségedért a felelősséget és én sem vállalom. A nő kicsinylőleg vont vállat és ka­czagott. — Az orvos ui nem lehet már értem felelős, mikor a házat elhagyom. És te sem. Különben már rám nézve minden közömbös. — De rám nézve nem! — vágott közbe dühösen a gyáros. Az asszony kiegyenesedett és merően nézett férje szemébe. Arcának minden izma vonaglott és mélyen lélegzett. Igy állt egy pillanatig mozdulatlanul, azután férjéhez lépett. — Hallgass meg, Charles, — mondta rekedt, fátyolozott hangon. — Ne akadá­lyozd meg elutazásomat; ezzel tartozol ön­magadnak és házad becsületének. Érzem, hogy még most is szeretsz és éppen azért tudom, hogy maradásommal tönkre tenném az egész jövődet, mert másodszor is meg­csalnálak ! Most már ismerem magamat és tudom, hogy méltatlan vagyok hozzád 1 Nem szerettem az elsőt és nem fogom szeretni a többit sem, (le érzem, hogy a jövőben sem tudnék ellentállani a csábításoknak, jobb tehát, ha elmenekülök ós megmentelek a további szégyentől l — Emmy 1 — kiáltotta megborzadva a férj. — Bánt az őszinte vallomásom ? Tu­dom, de jobb lesz igy, mindkettőnkre nézve, — mondta a nő és két nagy könnycsepp gördült alá halálsápadt arczán. Charles ismét fájdalmasan sóhajtott és széttárta karjait, hogy nejét szenvedé­lyesen átkarolja, de az asszony kisiklott ölelése elől, a vállára tette kezét és gyön­géden az ajtó felé tolta. A férj nem ellen­kezett. — Isten veled, Charles! Köszönöm a jóságodat, köszönöm hűséges szerelmedet! Ne törődjél velem, ne emlékezzél rám, mert nem érdemlem meg tőled ! Ne tartóztass! Érted? Nem akarom ... És ezzel bezárta utána az ajtót. * Két órával később Thurnier ismét a dolgozószobája ablakánál állott. A kapu alatt állott utrakészen a kocsi, most rakták fel rá a nehéz bőröndöket. A gyáros sze­meiből patakzottak a könnyek. Mindkét kezével az ablakfába fogód­zott, hogy erőszakosan leküzdhesse vágyát, mely arra sarkalta, hogy az asszony után fusson ós visszatartsa azt, akit olyan vég­telenül szeretett és aki most örökre mene­kül a feldúlt, csendes, családi fészekből ...

Next

/
Thumbnails
Contents