Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-05-11 / 19. szám

olyan mértékben, mint a legvérmesebben reménykedők várják ; de ez nem fejleszti se az ipart általában, se a magyar ipart különösen, még csak a pápai ipart sem. a) A nagy tőkéseknek nyújtott segítség hasznos — nekik maguknak ; emeli a töke hatalmát, a profitot; tágítja a társadalom rétegei között az űrt, rendszeresen kialakítja a paupe rizmust s végső fokon a tőke abszolút hatalmára, a proletárság teljes leigázására vezet. Konkrét esetekre alkalmazva, mióta Pápán üzemben a Perutz Testvérek szövőgyára, egy fillérrel se olcsóbb se Pápán, se Magyarországon a vászon méterje; ha Perutz Testvérek helyett pápai iparosok, pl. Kluge Károly, vagy Blum festők kapják azokat a milliókat, ök is be tudtak volna olyan méretű szövőgyárat rendezni, mint Perutzék. íme, b. Löwenstein Jakab pápai polgár minden közsegitség nélkül szervezett cipőgyárat, ahol naponta 25—30 tucat gyermekcipőt termelnek. Ha a gyermekcipő párját csak 3 K-ra értékelem, ez több mint napi 1000 korona érték előállítása s ez a munkásság csendben, magánigyekezettel, minden hűhó nélkül folyik. A műtrágyagyár kapott 100.000 forinttal, vagy csak koronával felérő segítséget; ha ezt 20 évig tőkésítjük azt mondtam én, fog annyit kamatozni, amennyi pótadót fizet 20 év múlva a Hungária, — tehát semmitse nyertünk. De mit ér Pápán, Magyarországon a műtrágyagyár, ha nem tudunk, nem is igyekezünk megtanulni a rationalis gazdálkodást ? b) Azt állítom még, hogy egyes tőkések támogatása közerővel — ellen kezik a szabadversennyel; megerősített töke egyoldalúan, kedvezőbb helyzetbe került annál a tökénél, melyet nem támogatnak közerővel ; a protectio következtében nem érvényesülhet, talán meg is semmisül a szabad verseny a tőkések közt; az a töke, melynek profitja biz tos, a közerőből nyert támogatás folytán, nincs szorítva a verseny által, jobb és olcsóbb termelésre, hanem, profitja emelésére, annak az érdekeit ápolja, a kitől a támogatást kapta; de ez az igyekezet, ez a viszontszolgálat kivül esik a termelés tényezőin, politikai, vagy szociális és nem közgazdasági természetű. A protectio ilyenformán érdekközösséget teremt a politikai, társadalmi hatalmakkal, érdekellentétet a termelő factorokkal, mint a nem protegált vál lalkozók, meg a figyelmen kivül hagyott munkások ; monopoliuinot, kiváltságot nyújt — pedig ez az újkorba nem illő megkülömböztetés. Aki ipart akar fejleszteni, fel kell hagynia a protectio agyrémével; keresse a fejlődés feltételeit az üzemszervezet modernizálásában s a munkások életszervezetének fö le melés é ben. De erről majd más alkalommal. Sarudy György. Városunk legújabb és eg>ik legmodernebb közmüve : az uj közvágóhíd f. hó 5-én megkezdte üzemét. Az uj vágóhíd felépítésének közvetlen oj<a — eltekintve attól, hogy nem képzelhető modern városi élet modern közvágóhíd nélkül — az a miniszteri körrendelet volt, amely imperative irta elő az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városoknak, hogy kötelesek 1913. julius 1 ig a közegészség és köztisztaság minden követelményének megfelelő közvágóhidat üzembe helyezni. E körrendelet következtében határozta el városunk képviselőtestülete, mult év május 6-án, hogy a már különben is régóta tervezett uj közvágóhíd építtetését haladéktalanul megkezdi, e célból 183000 korouás folyószámlát nyitott a Pápai Takarékpénztárnál, az építési részt Geiringer Károlynak adta ki 126000 K költséggel, a gépberendezés elkészítését pedig a SchlickNicholson gyárra bízta 34000 Korona költséggel. Geiringer Károly kötelezettséget vállalt, hogy az épületeket 1912. október 1 én át fogja adni a Schlick gyárnak a szerelés megkezdhetése végett, amely viszont november 1-én lett volna köteles az összes szerelési munkákat befejezve a városnak átadni, amely határidő azonban 14 nappal kitolódott annak következtében,. hogy Geiringer mult év szeptember 24 én a vasbeton építéstől — mint később kiderült, minden alapos ok nélkül — eltiltatott és a vasbeton munkát csak október 7-én folytathatta. Igy a közvágóhidnak mult év november 15-én kellett volna megkezdenie üzemét, tehát csaknem hat hónappal ezelőtt. írnírtm sen fellélegzett, azután zokogva egy székbe rogyott és tenyerébe rejtette az arezát. » Egy félórával később Thurnier asszony férjét nem éppen szeretetreméltóan fogadta hálószobájában. — Miért várakoztattál ilyen sokáig ? Tudhatod, hogy a vonat három óra múlva indul! A fiatal, gyenge szervezetű asszony utazóruhában ott sürgölődött a becsomagolt, de még nyitva álló utiböröndjei közt; finoman metszett arca, sötétben fénylő szemei, merészen duzzadt ajkai legcsekélyebb izgatottságot sem árultak el. Határozott nyugodtság ömlött végig rajta ós hangja sem remegett. És a gyáros mégis boldog és hálás lett volna a sorshoz, ha felesége hangja remegne, szemei könnyeznének és arcán a fájdalom nyomai láthatók volnának. Ajkába harapott és igyekezett közönyösséget színlelni. — Ha valamiben szükséged lett volna szolgálatomra, akkor hivathattál volna, — válaszolt hidegen. — Meg van a menetjegyem ? Thurnier igent intett. — És a hálófülkém jegye is ? — Igen 1 Ezzel átnyújtotta a kérdezett jegyeket. — Köszönöm, — mondta röviden az asszony és letette a jegyeket az asztalra, kalapja és fátyola mellé és ingerült hangon igy szólt: — A bőröndök még nyitva vannak! Kimotozhatod, mielőtt lezárom I — Emmy 1 — kiáltott felháborodottan a férj. — Kérlek, ne izgasd magadat minden ok nélkül, — mondta az asszony, erőt véve felindulásán. — Győződjél meg róla, hogy csupán azt viszem magammal, ami az enyém és néhány apróságot közös tulajdonunkból, amelyeket különösen megkedveltem és nagyon megszoktam. Kérlek szépen, kutass át mindent 1 — Erre már csakugyan nem találok illő feleletet, — mondta a gyáros és boszusan elfordult. — Nincs jogod feltételezni rólam, hogy ugy bánok veled, mint egy közönséges cseléddel, akit a szolgálatból elbocsátok. — Pedig elbocsátasz, elgergetsz magadtól 1 —• válaszolta vállvonogatva Emmy. Thurnier elhallgatott, nehogy valami durva sértést kövessen el feleségével szemben. — Tehát lezárhatom a bőröndöket ? — kérdezte rövid szünet után az asszony. — Amint tetszik, — válaszolta fojtott hangon a férj. Az asszony lezárta az egyik bőröndöt és mikor a másikat is le akarta zárni, hirtelen föltekintett, mert meghallotta férje fájdalmas, hangos sóhajtását. Emmy megrázkódott, leült a zárt bőrönd tetejére; ajkai görcsösen vonaglottak és merően nézett maga elé. Földes és Tsa oki. mérnök mórnölsii és éx>±-fcé>s± irodája PÁPA, Széchenyi-tér 5-ik szám, Kohn Adolf-féle házban, ELVALLALi Földméréseket, parcellázásokat, birtokés határrendezéseket, községi köz- és dülőut kitűzéseket és mindennemű mérnöki munkálatokat.