Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-05-04 / 18. szám

telek kell, célszerűsége, arravalósága mellett nagyon fontos az is, hogy mennyibe kerül, többe vagy kevesebbe? elvégre több mint 21.000 D-öl terület áráról van szó; már csak 1 korona árkülömbözet is tizezrekre megy vég összegében. A telek helye azzal is bonyolódik, hogy a városnak hozzájárulása lénye­gesen függ attól, hogy kijjebb, vagy bejjebb épitünk e egy helyen, vagy több csoportban, -— mert az utaknak, viz- és villanyvezetékeknek a szerint kell hosszabbaknak, vagy rövidebbek nek, egy vagy több helyen létesiten­döknek lenniök. A taktika, diplomácia minden mes terkedésére szükség lesz még, hogy az olyan jól kikalkulált telkek megmarad­janak-e ugy, amint az ápr. 24-i köz­gyűlés tárgysorozatán olvasható, vagy módosulnak, a versenytárgyalás követ­keztében. Elvégre a Kluge és Csillag féle területek közel esnek a tisztviselő telephez, tókertekhez és Hódoskához ; ésszerűnek látszik a munkásházak egy­részét idetelepiteni; a ref. egyház in­gatlanainál pedig fölmerülhet az a kér­dés, célszerü-e őket ingó értékekre be­cserélni a pillanatnyi előnyért, mert hisz az ingó vagyon, pénz, értékpapír gyorsabban vesztheti értékét, mint az ingatlan föld. De hát ez nem a városi közgyűlésnek, hanem a ref. egyháznak belső ügye. A munkások részéről is vetődtek föl s még nincsenek kimerítve bizonyos szempontok, — amelyek fölött nem lehet elsiklani, ugy hogy igazán el lehet mondani, hátra van még a fekete leves. Sarudy György. Városi közgyűlés. — 1913. április 29. — Még jóformán fülünkben zajong tak azon heves és szenvedélyes vi­ták, melyek a folyó hó 24 én tartott képviselőtestületi közgyűlésen elhang­zottak és már újból alig néhány napra, ha nem is oly nag> mértékben, de szinte elég zajos viták lettek provo­kálva. Ezen zajos vitákra a pápa— görzsönyi vicinális-ut áthelyezése adott okot és pedig azon sérelmes határo­zat, melyre az alispán a várost kö­telezni akarja. A közgyűlés a vár­megye alispánjának sérelmes határo­zatát meg fogja fellebbezni. A zöld­ségpiac elhelyezésénél is volt egy kis parázs vita, de ez végeredményé­ben egyöntetűen lett elintézve. A vi­ták oly hosszura nyúltak, hogy a tárgysorozat két pontja az idő előre­haladottsága folytán a legközelebbi közgyűlés napirendjére tüzetett ki. A közgyűlés lefolyásáról a kö vetkezőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Koréin Ernő, Schwaiez Márton, Baráth Károly, Keresztes István és Muli József képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt Wittmann Ignácz kér­dést intéz a polgármesterhez, hogy a Celli-uti lakosok kérelme, hogy az ott elhúzódó két árokban összegyűlendő piszok eltávolítására elrendelt vizlevezetésére szükséges áthidalás, melyet az építészeti bizottság is javasolt, miért nem történik meg ezen áthidalás és csatorna készítésének elrendelése. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ez ügy jelenleg a mérnöknél van, de amint az erre vonatkozó költségekről szóló költ­ségvetés hozzá beérkezik, azt napirendre fogja tűzni. A választ ugy a képviselőtestület, va­lamint interpelláló tudomásul vette. Több napirend előtti jelentéktelen fel­szólalás után áttértek a tárgysorozat tár­gyalására. 1. Városi tanács beterjeszti a Felső­hosszu-utcai korcsma bérbeadása tárgyában megtartottnyilváno3 árverésről felvett jegyző­könyvet azzal, hogy a korcsma ne a leg­többet igérő Weisz Ignácnak adassék ki évi 1200 koronáért, hanem a régi bérlőnek az általa beígért 1180 korona bérért. Dr. Herzog Manó méltányossági szem­pontból elfogadva a városi tanács javaslatát, de tekintve, hogy esetleg ujabb árlejtés ki­hirdetésével nagyobb bérösszeg is elérhető lesz, kéri, ha nem fogadja el Weisz Gyula ajánlatát, ugy ujabb árlejtés hirdetendő. Billitz Ferencz a régi bérlőnek kéri, méltányosság szempontjából a korcsmát kiadni. Dr. Kende Ádám ugyanoly értelemben szólal fel mint dr. Herzog Manó ós kéri az ujabb árlejtés elrendelését. A képviselőtestület néhány szónyi több­séggel az ujabb árlejtés kihirdetését hatá­rozta el. 2. Nagy János városi rendőr kérelme Németh Julcsa mostoha leánya után 100 K családi pótlék megszavazása iránt. A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy fogadott leányról van szó, a kérelem­nek helyt ad azzal, hogy 50 koronát meg­szavaz. A kiutalt 5000 korona családi pót­lékból fedezet 25 korona, a hátralevő 25 korona pedig a mult évi pénztármaradvány­ból lesz fedezendő. 3. A vármegye alispánja megküldi a Pápa—görzsönyi vicináíis-ut egyik szaka­szának áthelyezésére vonatkozó engedélyét. Ezzel kapcsolatban a városi tanács javasolja, hogy az ut elkészítésére a már megszava­zott összegen kívül 12213 koronát szavaz­zon meg a közgyűlés s a Pápai Takarék­pénztártól 7%-os folyószámlái kölcsönre vegye fel, az ut kiszélesítéséhez pedig sa­játítson ki Klein József ingatlanából 855 Bécsből is elindul, de ugy véli, hogy még jó lesz óvatosnak lennie. Kényelmesen elhelyezkedik tehát külön szakaszában és a füstkarikákból igyekszik kiolvasni a remé­nyekkel teljes jövőt. Kint a folyosón nagy tolongás van. Egy feltűnő elegánsan öltözött hölgy hely nélkül marad. A folyosón áll, háttal Szeles fülkéjének ; gyönyörködik a tájban. Szeles, a nők mindenkori tisztelője nem gondolkodik soká — de meg egy fess asszony sohasem veszedelmes — gondolja. Az ajtóhoz megy és udvariasan kiszól: — Szabad felajánlom a szakaszt, nagy­ságos asszonyom ? Egyedül utazom, kényel­mesen elférünk ketten. — Köszönöm, elfogadom, mert hosszú ut előtt állok és bizony alig kapnék másutt helyet. Szeles minden gyanúja eloszlik és már akár egy kedélyes kirándulást is merne közbe iktatni, némi érdekes epizódókkal. Egy darabig a szeme sarkából tanul­mányozza útitársnőjét, vájjon érdemes-e az­zal behatóbban foglalkozni és megállapítja magában, hogy a bár szerfölött tartózkodó, de nagyon csinos asszony érdemes arra, hogy tehetségét latba vesse és foglalkozzék vele. Nehezen indul a társalgás, mert a nő nem nagyon hajlandó arra, hogy futó isme­retséget kössön, de Ormódy modora nem azért lebilincselő, érdekes, sima, hogy a jég rövidesen meg ne olvadjon. Hamburgban már mint régi és jó is­merősök szállnak ki a kocsiból. A nagyváros forgatagában Ormódy bá­torságát és hidegvérét teljesen visszanyeri. Előzékenyen kalauzolja az ügyes bajos em­berekkel tömött pál) audvaron a kijárat felé védenczét ós már a hangot is megtalálja, amelyen hozzá beszéljen: — Engedelmét kérem nagyságos asz­szonyom, de mint a nőkkel szemben kezdő elég tapintatlan voltam ahhoz, hogy utja végső czélja iránt érdeklődjek. — Magam sem tudom, hol állok meg, megvallom önnek, hogy csupán egy kedé­lyes körutazást terveztem, annak örömére, hogy válópöröm — no ne mosolyogjon, nem az én hibámból — oly sok huza vona után szerencsésen végződött. — Azért mondom, hogy szerencsésen végződött, mert nemcsak egy unalmas embertől szabadultam meg, hanem egy kellemes örökséggel is meglepett mostanában a gondviselés ós azért szántam rá magam a kedélyes utazásra. De látom, már a kocsiknál vagyunk, — azt hiszem, utaink elválnak. — De csak .megengedi, nagyságos asszonyom, hogy ha tovább nein is lehet módomban, de legalább rövid hamburgi idő­zésem alatt kalauzolhassam önt ebben az idegenekre nézve éppen nem veszélytelen városban ? — Köszönöm, nem vagyok ijedős ter­mészetű és különben is már jártam Ham­burgban, — ám ha az magának örömet okoz, velem vacsorázhat. A hotel ,Interna­cional"-ban várhat rám kilencz óra körül. Nos, Isten önnel, ha ugy tetszik, a viszont­látásra 1 Ezzel külön-külön kocsiba szálltak és a város irányában elhajtattak. Ormódy lovai tán érezték utasuk lá­zas izgatottságát; mintha valami ösztökélte volna azokat, hogy a páratlanul kedvesnek Ígérkező találkozóra minden erejük megfe­szítésével siessenek, — előre robogtak. á ELVÁLLAL * Földes és Tsíl oki, mérnök Földméréseket, parcellázásokat, birtok- | xn.éx-n.ö^i és ©;pitós± izrocLáda, é s határrendezéseket, községi köz- és * , dülőut kitűzéseket és mindennemű PAPA, Széchenyi-tér 5-ik szám, Kohn Adolf-féle házban. mérnöki munkálatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents