Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-04-20 / 16. szám

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári hátralékok ulán járó kamatok nem képezik levonás tárgyát, a levonás alapjául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tökemaradék után jár. A vallomás az adóév április hó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) Azok, akik a folyó évre teher vallomásukat a községi elöljáróságnak már átadták, ujabb bevallást nem kötelesek benyújtani. A benyújtott vallomásról elismer vény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául fog szolgálni. Azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi beke belezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájuk, az ez- adósság felvétele előtt kivetett általános jövedelmi pötadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzÜgy igazgatóságnál kérni. A III. oszt. ker. adó kivetése. A III-ik osztályú kereseti adónál uj kivetés nem lesz, hanem a mult évi adó érvényessége hosszabbul meg 1913. év végéig. Vallomástélel kötelezettsége ezúttal csak a bármely okból eddig meg nem adóztatott és haszonhajtó foglalkozásokat üző adóköteles feleket terheli. Az adózók kötelesek 1913. évi április 20 áig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy iUleti tiszta nyereményt bevallani. A tökekamat- és járadékadó vallomások. Az 1913. évi április hó 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és jaradékjövedelem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóztatás alá az 1912. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A IV. osztályú keresetadó vallomások. 1913. évi április hónapjában az állandó fizetést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényható sági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magáutisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyűg-, avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, fel ügyelők, kezelők, könyvvivök, pénz tárnokok s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lel készek, tanárok, tauitók, nevelők, írók, művészek, hivatalszolgak ápr. hó 20-ig a községi elöljáróságnál bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztáros, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra,, hogy a nála, illetve üzletében állaudó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetés jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágás, melynek birsága 1—8 annyi, mint az az összeg, mellyel az államkincstár megkárosittatott. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyvezetői a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) 1913. évi május 15 ig benyújtandó üzleti jövedelem bevalláshoz a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat, egylet jövedelmi mérlegét (nyereség- és veszteség számláját) csatolni tartoznak. Ha a jövedelem mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is benfoglaltatnak, melyek az 1875. évi XXIV. törvényczikk 9. §-a szerint külön adóztatandók meg, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a bevallási ivén megjegyzendő. ünnepe. — Ne busulj, véli gyermek, itt vagyunk már melletted ! — biztatgatta folytonosan Honflot ur, a derék sógor. A szegény beteg tágranyilt szemei az ablakra meredtek. A levél véletlenül a szőnyegre esett. Honflotné felvette, átment a szomszéd szobába és elolvasta. Tartalma megdöbbentette. Ki hitte volna, hogy ez a hallgatag, félénk és bátortalan Gábriel szerelmi viszonyt folytat egy nővel! És természetesen most azt nevezi majd ki általános örökösévé ! Ezt valahogyan meg kellene akadályozni! — Ugy van, nagyságos asszonyom, — vallotta a kikérdezett házmesternő. — Résuineaux minden reggel ilyen levelet kapott. Ez éltette, ez boldogította. Nagyon titokzatosan viselkedett. Véleményem szerint valami titkos kalandja lehetett! Honflot asszony igyekezett bátyjának utolsó pillanatait saját előnyére kiaknázni. — Nézd, Gábriel, megtörténhetik az, hogy betegséged hetekig elhúzódik. — Mi olyan keveset találkoztunk, évenkint talán csak háromszor és igy csak nagyon homályos fogalmunk lehet életmódodról. Nem szívesen beszélünk veled erről a dologról, de lásd bátyám, mindnyájan halandó emberek vagyunk és ha az a nő, az a Nanda talán mégis eljönne, mit csináljunk vele ? Bebocsnssuk hozzád? A beteg nehézkesen megemelte fejét: — I-genI — Ej, te vén fiezkó, ezt sohase hittem volna rólad, te ravasz róka I — tréfálkozott Honflot ur. A haldokló arcán sajátságos, eltorzult mosolygás vonaglott át. Mikor lealkonyodott, bénult kezeivel végig tapogatta az ágytakarót ; a levelet kereste, de nem találta. Azért nem vesztette el a türelmét. Újra és újra lázas, makacs izgatottsággal kereste, atnig hirtelen keze megdermedt. Résumeaux kiszenvedett. Honflotné kegyeletesen lezárta a ha lott nyitva maradt szemét és igy szólt az ajtó előtt kíváncsian várakozó portásnőhöz. — Mindennek vége! Meghalt I Azután illendőnek tartotta zsebkendőjét szemeihez emelni, mintha könnyeit törülgetné. Mikor tettetett fájdalmából némileg felocsúdott, szigorúan kiadta H rendeletet a házmesternőnek : — Ha valami Nanda nevü hölgy jelentkezik, — mondja meg nevünkben, hogy itt nincs semmi keresnivalója, mert mindent a család örökölt. Honflot ur pedig közelebb lépve, ki egészítette a felesége parancsát a következőkkel : — És ha az a hölgy makacskodik, hivasson rendőröket és dobassa ki a házból 1 — Czike Lajos jubileuma — A dunántuli egyházkerület, mely csütörtökön kezdte meg ez idei rendes közgyűlését, impozáns és lélekemelő ünnepélyek keretében ünnepelte meg a helybeli református nőnevelő-intézet épületének felavatása és Czilce Lajos főiskolai egyházi gondnok 50 éves lelkészi jubileumát. A közgyűlés megnyitásával kapcsolatosan volt a tulajdonképeni jubileum ünnepe, de ezt megelőzőleg szerdán este a ref. nőnevelő-intézetben ugyancsak ez alkalomból iskolai ünnepély lett rendezve. Felejthetetlen emlék fűződik mindazokhoz, kik ezen ünnepségeken részt vettek, melyekről külön-külön a következőkben emlékezünk meg : Iskolai ünnepély. A református nőnevelő-intézet épületének felavatása és Czike Lajos főiskolai gondnok 50 éves lelkészi jubileuma alkalmából a Czike Lajos ösztöndij-alap javára mult szerdán este fél 7 órakor az intézet dísztermében iskolai hangversenyt rendezett, melynek fényes sikeréről csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Az intézet díszterme, melynek egyrésze színpaddá lett átalakítva, teljesen megtelt díszes és előkelő közönséggel úgyannyira, hogy számosan, kik az ünnepély kezdetén jöttek, már nem jutottak ülőhelyekhez ós kénytelenek voltak állva végig hallgatni a hangversenyt. A közönség körében ott láttuk Benedek Sándor kultuszminiszteri államtitkárt, Neményi Imre kultuszminiszteri tanácsost, kik erre az ünnepélyre jöttek városunkba, továbbá Antal Gábor és Gyurátz Ferenc püspököket, Czike Lajos jubilánst, Sárközy Antal és Kálmán Rudolf nyug. főispánokat, Lubienszky János gróf ezredes, ezredparancsnoknak ólén a tisztikar számos tagját, Koller Sándor megyénk alispánját és városunk számos notabilitását. A hangverseny műsora egy ,, Prológ" gal vette kezdetét, melyet dr. Kőrös Endre intézeti igazgató irt és amelyet Kéri Teréz III. éves képezdei növendék nagy hatással szavalt el.