Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-03-17 / 11. szám

akár pedig az exisztenciális állapotán csorba essék. A mai cselédek részint az elhe lyezés körüli túlságos nagy szabadság és rendszertelenség, részint pedig a mindent indokolatlanul felforgató szo ciális áramlat folytán kivül kerültek azon korláton, ahol mindkét félnek ' r jogos érdeke kielégítést nyer. Es oly perfid, tarthatatlan helyzetbe iliesz kedtek bele, amelyben sok tekintetben durva sérelem jut ki a kínálkozó cseléd részéről a munkaadónak. Erőszakos, vétkes támadások jelentkeznek lépten nyomon. És hogy mily mérvűek ezek a támadások, el lehet képzelni abból, hogy már nem csak a gazdaasszonyok fogytak ki a türelemből, hanem a férfiak, a családfők is, akiknek pedig nincs közük a házicselédek alkalmaztatásához,. MT lázadnak aKaapircnden viselkedésed*miatt. v '5TX És ezj^^esz mindad^ig^;a:migí%

: cselédnek ^4jáb|p y afr• ir^*; a leendő g^llaas^óiiyátó^'lioj^Wtf^ szobából állíja lakás, hány nevel nagy -gonddal és költséggel. A . szülő, van e"'vendégjárás/ van.e?-váz | vezeték a^könjhában, szökő kúp az • udvaron, hány cipőt vált naponkint j a gazda, hányszor van hetenkint kimenő, meddig tart naponkint a munkaidő, szabad-e a katonának a parancs- ; kiadás után vizitelni, jár-e a nagysága színházba, továbbá, hogy teát kap-e í vagy kávét reggelire és hogy az ét kezésnél oda ültetik e a családtagok közé az asztalhoz. Ilyen tarthatatlan állapot lesz mindaddig, amig ezek a kérdések a gazdaasszony és cseléd között egyáltalában szóba kerülhetnek. Amíg extra. szobát követel magának a cseléd és amig a bérösszeg megállapítása tőzsdei szokás szerint történik. A megváltozott viszonyok folytán, sajnos, ma ott állunk, hogy sokan azok közül is cselédet tartanak, akik anyagi helyzetüknél és társadalmi ál lásuknál fogva maguk is elvégezhetnék bátran a háziteendőket, amiként elvégezték azt régebben, sőt könynyelmü luxusnak tartottak a cselédtartást és ez okbol uagyobb lévén a kereslet, a bér is horibilisan felszökött. S ezért, ha háromszor annyi cse lédkeresőt lát a tanyai vagy falusi peszra, mint kinálkozót, azt sem tudja, hogy mit kérjen havi bérösszeg fejében. A világért nem számolván azzal, hogy amig otthon csak szalonnát evett kenyérrel, itt rendes élelmezésben és gondviselésben részesül; így állván a dolgok, elsősorban j^rendszert. kellene teremteni a cseiéáfogadás - körül. A közvetítő intézeívte&^eí'őséW

1 felügyelet .aJá.keifene vertfli-'és pöntos kimutatásra:kötelezni. Ha visszaélések történnének, be kell|ne;ypöni. tőlük az engedélyt. Ez tiszta munkát és rendszert eredmé-nyezne. sőt még valamit : a bérössze get is konszolidálná, illetve némikép fixirozná. Ezt nyomon kellene

;hogy kövesse a hatósági cselédhelyező intézet lé tesitése. Igen hasznos és hálára kötelező munkát végezne a hatóság, ha soron kivül elővenné ezt a halasztást immár alig tűrő fontos kérdést és hozandó intézkedésével védelmet biztosi tana a munkaadók részére a cselédek túlkapásai ellen. Városi közgyűlés. — 1912. március 14. — Városunk képviselőtestületének mult csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlése igen látogatott volt. A tárgysorozat összes pontjai csekély kivétellel az állandó választmány javaslatai alapján nyertek elintézést. Hosszas vita csupán a Jókai Mór utca keleti oldalán megállapitott utcavonalnak megváltoztatása érdemében beadott kérvény felett volt és végeredménykép a kérelem el lett utasítva, illetve az áll. vál. javaslata lett elfogadva. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Béri Zsigmond, Kluge Károly, Braun Ármin, Wachsmann János és Keresztes József képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy Rozs József városi képviselő elhunyt. Indítványát, hogy emléke jkvileg örökítessék meg és a családhoz részvétirat intéz'tessék, a közgyűlés helyesléssel fogadta. Dr. Hoffner Sándor felhívja a polgármester figyelmét .az.Qn hangoztatott tervre, mely szerint a győr—gráci vasúti forgalmat elterelni akarják a fiumei vonalra, mely -esetleges terv városunkra rendkívüli káros befolyással volna. Kéri a polgármestert, hogy érdeklődjék ezen terv felől és még ideje korán tegye meg a szükséges lépéseket arra nézve, hogy ezen terv ne valósuljon meg. Polgármester válaszában kijelenti, hogy tudomása van erről a tervről és már városunk orsz. képviselőjének figyelmét erre felhívta, ki ez érdemben befolyását érvényesíteni is fogja. Ha erre nézve pozitív adatai lesznek a képviselőtestület elé fogja terjeszteni . A polgármester válaszát ugy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Becsei Ferencz utal arra, hogy a v. rendőrök ruházatának elkészítésével egy b.j pesti szabócég lett megbízva. Ez a helybeli j szabóiparosokat megkárosította, kérdi, valljon ürítgette a söröspoharakat. S mikor meglátta a csirkét, engedelmet kért, hogy ő maga szedhesse fel azt. Blousiana nem ellenkezett. Leült — kérésére — ő is melléje, átvette lőle a neki szánt szárnyat és <-gy kis fehér hust, mert a többit mind sir Hilary temette magába, közben közben a nyelést egy-egy pohár sörrel könnyítve. Mialatt a férfi folyton evett és beszélt, a lány idegesen ült helyén. Sir Hilary ugy beszólt, mint egy poéta és ugy evett, mint egy disznó. — Gyermek, — szólalt meg, miután elfogyasztott már minden enni és inni valót — maga jó és nemes. a'vjend ég meretet,-; egy bukott ember iránt; gyiín^öfű öselfekédetvolt és $n szeretem., éite'és^háíás vagyokií Maga a-z£ egyetlen, aki szegény., y agy ok. S". meff van, még egy kegyé^k^k^W^fia. aditór • nekem, gyermekem," még 'egp^iváTt Blousiana habozott: mit tegyen-!"Mister Miller Greens nem volt dohányos ember, a háznál nem tartottak szivart, neki pedig mindössze csak egy shillingje volt. Már most vagy neki kell lemenni szivart venni, vagy sir Hilarynak adni a pénzt, hogy ő vegyen. Mit tegyen ? Lehetetlen, hogy megsértse őt a pénz odaadásával. Viszont egy idegent, hagyjon egyedül a lakásban ? Igen, de ez az ember sir Hilary St.-Clair I Végre is ugy határozott, hogy lemegy. De az ajtónál megállt és a férfi felé nyuj totta karjait: — Sir Hilary, én bizom önben, én mindent az ön jóvoltáért teszek, esküdjék meg, hogy bizhatom benne és nem megy el innét, mig vissza nem jövök ! Sir Hilary megfogta a kezét és megcsókolta. — De, gyermek! — kiáltott fel. Blousiana skarlátvörös lett és elfutott. A férfi hallgatózva figyelt az elhaló léptek után, arcza olyan -lett, mint a raga dozó Vadé, hirtelen fölkelt és a gyakorlott tolvajok csöndes, biztos mozdulatajva} meg'kezdté munkáját. .•.:űr.> Blousiana szívszorongva, siető aggodalmássággal futott vissza ; de mire az ebédlőbe ért, majd sóbálványnyá változott: sir Hilarynak csak a hűlt helyét találta. Tágra nyílt, rémült szemekkel nézett körül. Hőse nem sokat vitt magával, de ő csupa üres helyet vélt látni ott, ahol az imént még tárgyak álltak. Azután hallotta : megnyílni a főajtót s oda vonszolta magát úrnője fogadására. Mrs. Miller Greens a kegyetlenségig keserű volt, mintha sir Hilary a szive vérét, reményeit, az egész életét is elvitte volna. Blousiana megsemmisülve állt a reá háramló vihar elé. Az a kijelentés, hogy reggel mennie kell, szinte nem is hatott rá, csak némán meredt maga elé. Mrs. Miller-Greens megnézte a hideg csirke maradványait és felkiáltott: — Oh, menjen a szemem elől! Es Blousiana, mint egy leforrázott macska sompolygott ki. — Egy óra múlva ott ült a nyitott ablaknál, papírtekercsbe csavart fürtökkel és nézte a holdat, amely alacsonyan lógott Wimbledon fölött. — Oh, hold ! — sóhajtott fel —. ugy biztam benne ... Vájjon minden férfi ilyen gazember ? •• , " . A hold régi barátja volt, de. most nem hozott neki-vigasztalást; csak lógott ott hidegen, fehéren és mozdulatlanul. Ugy nézett ki, mintha tudná, hogy Blousiana is azok közül való, akik a saját kárukon gyűjtik tapasztalataikat. Alapíttatott 1864 ben. "^ridólc Xef§p^ég;±~fc>~fc> ós iegiiag3?-ol31> o±jpő-iXzXG±e- Alapíttatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czlpőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (or topád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = "0"zl©"b©33Q.©-b a> ipos-ta^alotiárva.! szemlDeii érpixl-t saját liázamba lielyeztein árt.