Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-03-03 / 9. szám

XXII. évfolyam. Pápa, 1912- március S. Q. szá-m Közérdekű tüefgefSen hetilap. — EHeyjeiegiik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSE K F R i G Y E 8. HIRDETE8EK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Czéltudatos városfejlesztés Az utóbbi időben az ipar és ke reskedelemnek fellendülésével a városok lakossága is örvendetesen emel kedett, ami maga után vonta a fokozottabb építkezést. Sajnosan tapasztaljuk azonban a városok helytelen politikáját, hogy az építkezések elé korlátokat nem szabnak s megengedik, hogy mindenki a tulajdonára• építkezhessél?, ha a tüz és közegészségügyi követelményeknek megfelelnek. Ebben a városok egyelőre veszélyt nem látnak, noha ez a városokat képes később az anyagi tönk szélére juttatni. Mert a vidékről betóduló közönség amint egy kicsit; megtollasodik, hogy a magas házbérfizetésektől szabaduljon, vesz a város perifériáin egy kis telket s arra ráépíti házát, ily házak gombamódra szaporodnak a város magvának nagy kárára. Alig telik bele 4—5 év, a város külső részein utcák képződnek, amelyhez utakat, járdákat, vízvezetéket, világítást, csatornázást, fásítást stb. kérnek a lakosok. Hogy a város megtartsa városias jellegét, kénytelen bele menni az áldozatokba, ami egy | évtized multán olyan terhet ró a városokra, hogy egyéb közintézményei nek megvalósítását kell háttérbe szo ritani. Ezen bajon okvetlenül kell a városoknak segíteni. Nézetem szerint pedig ugy lehet ! segíteni, ha a városok az építkezési szabályrendeletükkel kapcsolatbaa egy városrendezési térképet készítenek, még pedig olyat, amely a város kör| zetétől legalább is 2 kilométer körbe magába foglalja a telkeket, azokon tervezett utcákkal, terekkel. A városrendezési térkép kiegészítő részét ké pezné azután az ut.garendez.ési költ! ségvetés. Minthogy az magántulajdon, nem szorítható meg oly módon, hogy arra a tulajdonos ne építhessen, a Városok ám engedjék meg, de oly feltétel mellett, ha az illető arra az utcára eső városrendezési költséget a városi pénztárba ezen alapra befi zeti telke után. Minél távolabb építkeznek a tulajdonosok a város testétől, annál több esik telke után, mellyel elérjük azt, hogy vagy lemond az építkezésről vagy ha le nem mond, amint az utca kiépül, ugy a város azonnal megkészítteti az utcatestet, járdákat, csatornázást, vízvezetéket, világítást, fásítást s elláthatja a szükséges közbiztonsági személyzettel. Nagy szolgálatára válna ez az intézkedés magának a városnak, mert ahelyett, hogy kifelé épülne, maga a város épülne szorittatva a lakásszükségtől. Kiadása a városnak ez alkalommal nem emelkedne, mert a lakosság a városát a szükséges egészségügyi és közforgalmi intézményekkel már úgyis ellátta. A belváros építkezésének előmozdítására szolgálna még az az intézkedés is, ha az ujonan épült házak után a pótadó elengedtetnék, legalább is addig az ideig, ameddig az állam adómentességben részesiti. Ma'ugyanis a belvárosiak tartózkodnak attól, hogy I ÁRCZA. Az ok. Ezelőtt félórával még a világ legboldogabb teremtésének hitte magát b most ugy érezte, ő a földön a legszerencsétlenebb. Ezelőtt Télórával még egymás mellett ültek és kaczagtak, de aztán — mikor a lány kifejtette az ő eszméit és elveit — a férfi hahotával felelt rá. Végtelenül megsértette őt ez a nevetés s a vita vége az lett, hogy a leány az ajtóra mutatott. A férfi még egyre nevetett, sőt meg is akarta csókolni, de ő kemény és fagyos maradt. S mikor a férfi elmenőben volt, az ajtónál még egyszer visszafordult: — Nemde, tudja a czimemet? Ezzel a kérdéssel, aztán végképp fel háboritotta a leányt, aki, mikor magára maradt, lehúzta ujjáról a gyűrűjét és egy kis dobozba téve, — igenis: tudta a cimét — ráírta vőlegénye lakását, nevét. — Így ; az utolsó szó az enyém lett. Igaza van Miriam Roundseendnek, hogy a férfiak mind egyformák. Pedig Jim kivételnek látszott. íme, én az életem boldogságával fizetek elveimért. És sirva fakadt. Miriam Roundseedhez sietett, hogy beszámoljon neki a történtekről. A körülbelül 28 éves leány éppen Íróasztala előtt ült, beletemetkezve ujságezikkek s levelei közé. Mikor a vendéget bejelentették neki, ülve maradt munkája mellett s azt mondta : — Miért jöttél olyankor, amikor tudod hog} dolgom van ? De ha már itt vagy, ülj le és mondjad el nyugodtan, mi hozott ide ? Gwen Asthon szomorúan felelte: Ha tudnád, mi mindenen mentem keresztül, nem mondanád, hogy nyugodtan beszéljek 1 — De édesem, én nem tudhatok semmit, — szakította félbe türelmetlenül Miriam. — Nagy áldozatot hoztam az ügyért, — mondta Gwen és ajkai remegtek. — Te mondtad, hogy a férfiak szörnyetegek s nekem be kell azt látnom, noha Jim mégis jobb a többinél. Miriam csengetett, egy pár kéziratot adott át titkárának, aztán szemeit ráemelte a lány arczára: — Nos, gyermekem, mi történt? — Szakítottam vele, — szepegett Gwen — kértem, hogy segítsen nekünk. Igyekeztem meggyőzni az „ügy" igazságáról, elmondtam neki, hogy nálad milyen okos nőkkel találkozom s az utolsó zsellérnek is van szavazati joga, mert férfiak, csak azért... És ha az enyém volna Grosvenor square, (amelyet azonban nem szeretnék, mert nagyon nagy és nem oly festői, mint Londonnak más városrésze), nekem akkor se lenne. De ez, nemde, legalább argumentum volt? Miriam mosolygott. GWen he

vesen hadonászva folytatta Alapitlatott 1864 ben. .A. ^LGISL l©gn?ég±"t>~t> és legnagyobb o±pő-ü_zlei3©_ Alapíttatott 1864-ben ffianheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czipó'rakíára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz forditva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = TTzle-be-m et a> postapalotával szemben épöllt saját liázamba liely-eztem át.