Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-11-24 / 47. szám

badságon volt, ennek vissz .érkeztéig — ellenőrző közeget nem alkalmazott. Hibáztatja a városi tanácsot, hogy a vállalkozót a vasbeton munkálattól eltiltotta, majd később saját felelősségére a munkálatok folytatását a vállalkozónak megadta, egyben kifogásolja a városi tanácsnak azon ténykedését, hogy dacára, miszerint kimondotta, hogy a vasbeton munkára semmiféle vállalati összeget, mig a teherpróba nem lesz eszközölve, ki nem utal és dacára ennek, egy későbbi határozatával a vállalkozónak 10.000 koronái kiutalt. Mulasztást követett el a vállalkozó azzal, hogy a vasbeton tervek beadására május hóban volt kötelezve, és ö csak szeptember 20-án adta be s igy azok csak késedelemmel voltak felülvizsgálhatók, mely késedelemért nemcsak a saját munkájánál, hanem a Schlick-gyár gépfelszerelési munka késedelmét is előidézte. A vágóhidi épület egy részének október 1-ére, másik részének november 1-ére kellett volna elkészítve lenni és még a mai napig, sőt még hónapokon át sem fog befejezést nyerni, minek következtében a Schlick gyár nem szerelhet és ugy az ebből származó pönálénak megfizetését magáról elhárítja. Ezen mulasztások következménye azután az, hogy a kényszervágóhid oly állapotba nem hozható, hogy ab ban a szerelvények elhelyezhetők legyenek, ezért a felelőséget a Schlickgyár a városra hárítja, de máskülön— Senki. Talán álmodtam. Tudja, a lányoknak gyakran vannak ilyen eleven álmaik. Hát igazán nem ir, Tabacsek? — Nem. Azaz, hogy : összetépem, mert egyik sem olyan szép, mint . . . Mint ? Mint ? Miért nem mondja tovább, miért nem fejezi be, Tabacsek ? Tabacsek azonban inkább kinos máglyahalált halt volna, hogysem ekkora szentségtörést elkövessen, hogy szemtől szembe megdicsérje Anicskát. Összegubbaszkodott, mint viharban a megázott madár. — No, majd megmondja máskor. Most mennem kell, Tabacsek, mert még nem vagyunk kész az ebéddel. Isten megáldja, Tabacsek! — kaczagott Anicska és eltűnt, akár a forgószél. A bámuló fiu igazán azt se tudta, hogy ott volt-e valóban ? Avagy csak álmodott? Ott üldögélt még egy darabig. Mire várt? Talán valamely csodára. Közben már a delet is harangozták és a Boldogságos Szűz egyre integetett, hogy elég volt, Tabacsek, elég volt 1 Aztán visszafelé indult. Ez ismét három óra. Összesesen hat órát ben is az épületek oly állapotpan vannak, hogy beláthatatlan időn belül a szerelések nem lesznek végezhetők. Még azt is kifogásolja, hogy Geiringer Károly vállalkozó ügyvédje utján 62600 korona vállalati követelését a Pápa városi és vidéki takarékpénztárnál kérte átruháztatni, holott ezen összeg nagyobb részét a fennt jelzett mulasztások folytán a pönálék fogják felemészteni. Végül slágerként vádinditványt ad be és pedig azzal, hogy minthogy ezen közvágóhídi munkálatoknál nagymérvű mulasztásokat lát fennforogni, ugy a vállalkozó, mint a városi tanács részéről indítványozza, hogy a közvágóhíd építési munkálatai azonnal szüntessenek be, a kormányhoz egy felterjesztés intéztessék, hogy ezen épület felülvizsgálása céljából egy szakközeg küldés sék ki és amennyiben ezen vizsgálatból kifolyólag a mulasztás konstatálva volna, és amennyiben a mulasztásból vagy a városi tanács intézkedéséből a városra nézve anyagi veszteség hárulna, az anyagi felelőség mellett a városi tanács ellen még a fegyelmi vizsgálat elrendelését kívánja. De nemcsak a városi tanács anyagi felelőségének kimondását, de mindazon képviselők . ellen, kik annak idején a közvágóhíd építése kiadásánál Geíringer Károly vállalkozóra adták le szavazatukat ős a munkával öt bízták meg, az anyagi felelőség kimondását kéri. Ezek voltak a vádak és ennek következménye a vádinditvány, melyet a képviselőtestület egy legközelebb megtartandó közgyűlésen fog tárgyalni. Nem vagyunk kíváncsiak a vádinditvány tárgyalásának eredményére, mert azzal tisztában vagyunk, hogy tárgytalan lett. Tárgytalan lett pedig a polgármester azon kijelentéséből, hogy a városi tanácsot eljárásában mindig a város jól felfogott érdeke vezette, igazolja azzal, hogy az építési munkálatokat a kereskedelmi minisztérium egyik elismert szaktekintélyével felülvizsgáltatta, ki a munkálatok pontos kivitelét igazolta, de igazolta ezt azon helyi szakértő bizottság is, mely a panaszos dolgok megvizsgálására ki lett küldve és azokat hiánytalanul találta. A városi tanács tehát ebben az iráuyban mu lasztást nem követett el. A vádinditványt tevő városi kép viselő azt is kifogásolja, hogy a vállalkozó követelését átkivánja ruházni egy helybeli pénzintézetre. Hát ez igazán nevetséges. Ez teljesen privát ügye a vállalkozónak és a városi tanács legfeljebb tudomást vesz róla, ezzel az esetleges pönálé összeg absolute nincs veszélyeztetve. Azok a városi képviselők pedig, akik annak idején a munkát a jelenlegi vállalkozó javára mondták ki, nyugodtan aludhatnak az anyagi felelőség terhe miatt, mert ha minden közügyi építkezésnél ezzel a fegyverrel éltek volna, ugy az összes városi képviselők kellett elvesztegetnie, hogy egy-két pillanatra láthassa a kötekedő, kaczagó tündérét. Ez a vidám, boldog nap története, Sokszor azonban ez sem jutott osztályrészeült ha, teszem fel csak késő délután indulhatot. el hazulról. Hiába: mennie kellett mégis. Már alkonyodott, mikor a kastélyba ért. Nem is kellett lappangania, még se látta meg senki, ahogy helyet foglalt a padon. Belülről néha vidám beszélgetés, kötekedő férfihangok verődtek ki. Talán a nyalka fiuké. Jaj, hogy haragudott ezekre a nyalka, kikent fiukra, akiknek üresen kong a szivük. Az ő szegény szive, Istenem, hogy tele van dallal, csodás, forró érzelemmel és — nem beszélhet róla senki előtt. Egyetlen pillanatra mégis látta néha Anicskát, araikor kikísérte a vendégeit — Észrevette őt és pajkosan rákiáltott: — Jó estét, Tabacsek! De régen nem láttam! A fiuk, lányok hangosan kaczagtak. De kaczagott, maga Anicska is, hogy egy oszlopba kellett fogódzkodnia. Tabacsek, szegény, persze mélységesen hallgatott és szive megtelt névtelen nagy fájdalommal. Azután hazafelé indult, keresztül szirteken, erdőkön. De sokszor ugy érezte, hogy a legelső hegy ráülepedett a vézna mellére. Istenem, de nehéz volt ilyenkor a gyaloglás. Az erdő mélyén azonban többnyire leesett melléről a teher : a lombsuttogás, a virágok földöntúli zenéje megvigasztalta ós szelid álmot borított a lelke fölé. Álmodozott. A kinos küzdelemből csak egy esztendő van bátra. Azután végez és független ur lesz belőle. Mindenekelőtt szép, úrias ruhát szabat a mostani fényesre kopott helyett és könnyed, gavalléros lépésekkel nyit be a várba. Anicska először nagyot néz, aztán megismeri s mélységesen elpirul, mint a legszebb havasi rózsa. A többi aztán a regény második részébe tartozik. Könnyű kocsin, csengős lovakkal viszi haza Anicskát az erdószlakba, amelyet melegen ölel át a sok százados fa. Egész kis királyság várakozik itt, amelynek Anicska lesz a mindenható ura. Fáczánokat, galambokat, tarka barka majorságot tenyésztenek, amelyek itt olyan kezesek, hogy a tenyérből szokták felcsipegetni a táplálékot. Jaj, ha meglátják egyszer az Anicska rózsás tenyér. Alapitatott 1864 ben. sr±ö-é.]sL legrégibb és Xegm-a,g;y-o~fc>t> c±^>ő-a_zl©i3©- Alapíttatott 1864 ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab cziporaktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. == Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. == Üzletemet et ;postafpa>lo-fcárv'-a:L S2em"ben é;pixl-b sagá»/t íl. íélzamlDa lielyeztem árt.