Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-11-24 / 47. szám

vagyonának nagy része birói zár alatt volna. Mulasztás történt az igaz, de a mulasztással nem lehet a városi tanácsot vádolni. A mulasztást a vállalkozó követte el azzal, hogy a közvágőhidat a szerződésileg kikötött határidőre nem tudta rendelkezésünkre bocsájtani. Ezért a mulasztásért a vállalkozónak fájhat a feje. Pollatsek Frigyes. Városi közgyűlés. — 1912. november 18. — Pápa város képviselőtestületének mult hétfőre egybehívott közgyűlésén zajos jelenetek lettek provokálva. Ezen zajos jelenetekre dr. Lakos Béla napirend előtti felszólalása adott okot, ki a közvágóhid építésénél előfordult mulasztásokért a városi tanácsot tette felelőssé és végül vádinditványt nyújtott be. Ezen vádinditványul lapunk vezérhelyén bővebben foglalkozunk. A tárgysorozat összes pontjai az előkészítő bizottságok javaslatai alapján nyertek elintézést. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri dr. Hirsch Vilmos, dr. Fehér Dezső, dr. Lakos Béla, Keresztes Gyula és Kovács Sándor képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy a Vármegye íhatósága a város 1911. évi gyámpénztári számadását, ugyszinte a vadászati jog bérbeadási szerződést jóváhagyta. Bejelenti továbbá, hogy a városi tanács a Hungária műtrágya r. t.. a helybeli gyár elépítésére 2 évi időtartamot engedélyezett, mivel 1 év alatt képtelen lett volna felépíteni. Végül jelenti, hogy özv. Horváth Lajosné a férje elhunytával hozzá intézett részvétiratot levélben megköszönte. Az elnöki bejelentéseket a képviselőtestület tudomásul vette. Napirend előtt dr. Lakos Béla kérdés* intéz a polgármesterhez, hogy a tervbe vet

1 városi téglagyár ügye mikor keiül napirendre, tekintettel arra, hogy a jövő évben a gazdasági munkáslakások építéséhez szükséges téglákat már a város szolgáltatná. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a téglagyár ügyében szükséges előmunkálatok folyamatban vannak és igy ezen ügyet, valamint a munkásházak ügyét egyidejűleg fogja a közgyűlés elé terjeszteni. A választ ugy a képviselőtestület, mint felszólaló 'tudomásul vette. Ugyancsak dr. Lakos Béla szóvá teszi a tervezett felső kereskedelmi iskola ügyét és kifogásolja, hogy mily jogon hozott a városi tanacs oly határozatot, melyben az iskola igazgatójává Rácz Lajost jelöli, ha ő ezen intézet nyilvános jellegét megszerzi. Nézete szerint ez nem a városi tanács, hanem az iskolaszék jogkörébe tartozik. Polgármester válaszában kijelentette, hogy a városi tanács nem lépte tul jogkörét, mert ez csak a tanácsnak a javaslata és a képviselőtestület lesz hivatva ebben az ügyben dönteni A városi tanács ez érdemben semmiféle kötelezettséget nem vállalt. A választ ugy a képviselőtestület, valaj mint interpelláló tudomásul vette. Ugyancsak dr. Lakos Béla a közvágóhíd építésénél előfordult szabálytalanságokat ós mulasztásokat hozza szóba. Hosszasan foglalkozik ezzel a témával és citál városi tanács határozatokat, melyből azt konstatálja, hogy Geiringer vállalkozó a szerződési feltételeknek nem felel meg ós vele szemben a városi tanács nem jár el erélyesen, sőt mi több, mulasztásokat követett el, mely városunk anyagi érdekébe ütközik. Indítványozza, hogy a munka azonnal szüntetessék be, a kormánytól egy szakértő kiküldése kérelmeztessék az építés megvizsgálására és amennyiben a mulasztásból vagy a tanács intézkedéséből a városra anyagi veszteség hárulna, az anyagi felelősség mellett a városi tanács ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését, egyben azon városi képviselők ellen is, kik a munkát Geiringer vállalkozónak szavazták meg, az anyagi felelősség kimondását kéri. Polgármester kijelenti, hogy a városi tanácsot eljárásában mindig a város jól felfogott érdeke vezette, az indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. Megjegyzi azonban, hogy a ker. miniszter egy szakközege már nyilatkozott, hogy az építésnél hiány nincs, mindazonáltal sürgősen helybeli szakértőket kiküld a panaszos dolgok megvizsgálására és annak eredményét szinte a közgyűlés elé terjeszti. A választ a képviselőtestület tudomásul vette, interpelláló azonban nem vette tudomásul. Becsei Ferencz panaszt tesz, hogy az utcai lámpák már reggeli 5 órakor, holott még korom sötétség van, eloltatnak, kéri a polgármestert, hogy a lámpák addig égjenek, mig világos lesz. Polgármester kijelenti, hogy a villamostélep vezetőjével a szükséges intézkedést megteszi. A választ ugy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette. Végül dr. Lőwy László szóvá teszi, hogy a Főtéren elárusított tej, tejföl és vaj oly edényekben árusittassanak, melyek a közegészségügyi szempontoknak megfeleljenek és pedig az edények zárt fedéllel látassanak el, mert a por és piszok befedi. Szokoly rendőrkapitány jelenti, hogy ez érdemben szigorú rendelet van kiadva és a rendőrök utasítva vannak ezt ellenőrizni. A választ ugy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette és ezzel áttértek a napirendre : 1. Balatoni szövetség kéri, hogy a város lépjen be alapító tagnak. A képviselőtestület a folyamodó szövetség kérelmének az amúgy is rossz anyagi viszonyok folytán, nem tehet eleget. 2. Jelentós a Ruszek-utca elzárása tárgyában. Minthogy az érdekelt háztulajdonosok kéjét, bizony félő, hogy inni sem akarnak majd másból, csak az ő tenyeréből. Hogy teljesebb legyen az öröm : odaveszik magukhoz az ő édesanyját, hadd tipegjen topogjon a fejedelmi gazdaságban, hadd aranyosodjék a vénsége. Egy nap aztán majd göiidörfiirtü, pirosarczu, kaczagó angyalka érkezik le az égből, akinek ugy megörülnek majd mind a ketten, mind a hárman, hogy szólni sem tudnak az édes zokogástól. De már nem folytathatta tovább az álmot: nagyot vakkantott előtte a komondor, szükülő nyivogásba csapva át, ahogy megismerte. Megérkezett. Éjfélre járt az idő. Miért is nem tud ebből a sok szines, ragyogó képből egy-két szót melegen, egyfolytában elmondani Anicskának ? Miért olyan bárgyú, esetlen előtte? Miért? : Mikor éjféltájban vánszorogva hazaért, már kitört rajta a láz. Anyja herbateáfc főzött neki: iiem ért semmit. Szaggatottan lélegzett, hangosan beszélt: valakivel '-viaskodott ós csikorogva kaczagott. Másnap Tabacsek nem jelent meg a várban. Valakinek feltűnt's a hatalmas, fekete asszony megkérdezte: y " r— Hol maradt Tabacsek ? Megbántottad valamivel? Anicska tűnődve vonta fel

r a vállát. Nem, dehogy is bántotta meg I És valami olyanformát érzett, mint a hűbéres ur, ha vazallusai elszökdösnek tőle. Most vette észre, hogy Tabacsek is van a világon. Harmad-, negyednap is elmaradt Tabacsek. A fekete asszony már aggodalmaskodott. — Annak a szegény fiúnak baja támadt. De hogy nem tudott vigyázni! Olyan vékonykás volt a kopott kabátja. Szegény ! Valami mintha megütötte volna Anicskát, éppen a szivén. Azt a kopott kabátkát maga is észrevette, de megérezte a hűvösebb időjárást is. És nem volt lelke figyelmeztetni az esztelent, hogy nem jó kisérteni az ég urát. Még csak be sem hívta, pedig idebent vidáman pattogott a tűz és Taba cseket ólmos eső verte az uton. Ugy eltűnődött, ugy elszomorodott ezen a gondolaton. Másnap benyitott az összetört, siiánkozó vén asszony s azt mondta nagy könnyhullatással, hogy ő a vén Tabacsekné. Fia, ! a kedves, jó Mátyás, beteg. Isten tudja, mi j a baja. Az arca ég, akár a tüz, a lélegzete ! sivít, akár a sás a szélben és különös módon ' beszél és kacag, kacag, hogy az embernek megreped tőle a szive. Azért jött, bocsássanak meg neki, hogy kivigye a doktort és hogy megmondja a kisasszonynak, hogy nagyon tisztelteti a szegény Mátyás. Mert akárhányszor eszméleténél van, mindig a kisasszony jár az eszében. Oh, Istenem, én erős Istenem! De már aláza osan hajlongott (akár csak az a szegény Tabacsek) és ment, hogy otthon kapja a doktort. Anicska sokáig szótlanul járkált fel s alá. A hatalmas, fekete asszony sóhajtozott: Szegény fiu! Szegény, jó fiu ! A lecsüngő bajuszú adótáros ur is csóválgatta a fejét: hogy milyen könnyelműek, vigyázatlanok ezek a mostani fiatalok 1 Egyszer azonban Anicska elébe állt és soha nem hallott felcsattanó szóval mondotta : — Apuska, kérem, fogadjon kocsit. Megyek ki Tabaesekjiez. Nincs olyan messze, — Hogy gondolhatsz te ilyent ? Egy lány egy fiúhoz, aki senkije ? Miféle őrültség ! Anicskának különösen, ijesztően villogott a szeme. Reszketett a felindulástól. ~clyan volt, mint egy tébolyodott. Mennem kell. Mindenáron mennem kell. Jóvá akarom tenni azt a sok kegyetlenséget, arait elkövettem a jó szivével. Meg akarom egyszer, egyetlenegyszer simítani azt a szegény homlokot, amelyre esztelenül annyi sarat dobtam. Ha nem megyek, ha nem mehetek el: Isten legyen irgalmas a bűnös lelkemnek! Ismerték a makacs, határozott természetét, más választás nem volt: apjával kikocsiztak a hegyek közé. Tabacsek, szegény, már akkor a végét járta. De még igy, megfogyatkozott erővel is térdre roskadt Anicska előtt, mint egy rajongó az istenszobor előtt. És kaczagott és csókolta a földet, melyet megtaposott a lány. Ha ezt a nagy, határtalan szerelmet megtudta volna érteni a vidám, játékos Anicska. Ha valóra válthatta volna ama dőre, fenséges álmokat, amelyek utolsó útjaiban is meleg, szines fátyolt borítottak a szegény fiu szemére. Én Istenem, ha . . . ha . . . Visszafektették az ágyba. Egy óra múlva már halott volt. Az Anicska karjai közt dobbant utolsót a hűséges szive. Olyan szép halála volt a szegény Tabacsek nek, hogy talán tízszer is meghalt volna igy egymásután.